A zsebünk übereli politikai szimpátiánkat

2008. november 05., szerda, 07:40 • Utolsó frissítés: 2008. november 05., szerda, 20:07

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#6)

Miért szavaztak a választók tömegesen a vizitdíj, a kórházi napidíj és a felsőoktatási tandíj ellen? A kormány figyelmeztetése, megbüntetése vagy pedig az új kiadásokkal szembeni ellenállás az elutasítás fő motívuma? Miért becsülték alá a szavazási hajlandóságot a közvélemény-kutatók?

A márciusi népszavazás eredménye, a „díjak” elsöprő elutasítása és a tömeges részvétel meglepte nem csak a politikai eliteket, a közvéleményt, de a közvélemény-kutatókat is. Marián Béla, a Marketing Centrum (MC) kutatásvezetője a Jel-Kép folyóiratban közölt önkritikus cikkében az okokat kutatja.

Az MC a szavazás előtti legutolsó prognózisában mindössze 33 százalékos részvételt valószínűsített, miközben 50,51 százaléknyian jelentek meg az urnáknál. Mariánék nem voltak egyedül az alulbecsléssel. Igaz, azonban, hogy a Medián 46, a Századvég–Forsense 47, a Szonda Ipsos 48 százalékos prognózisa alig tér el a valós számtól. Tulajdonképpen jól, bár felülbecsült a Gallup a maga 54 százalékos jóslatával. Míg a Publicus Intézet 68 százalékos tippjét előzetesen és utólag is komolytalannak mondható.

„Az utólagos bölcsesség egzakt tudomány, ezzel szemben a jövőre vonatkozó jóslatok mindig kockázatosak” – világítja meg szakmája feloldhatatlan paradoxonját Marián. És azt is tudni, utólagos bölcsességekre nincs fizetőképes kereslet, míg a jóslatokra annál inkább. Ezekre tartjuk éppen a közvélemény-kutatókat.

Mit szúrt el az MC? Marián cikkéből úgy látszik, nem jártak el önkényesen, csak egy korábban holtbiztosnak látszó tendenciát érvényesített túlságosan is becslésüknél. A többiek úgy látszik, óvatosabban bántak azzal a megfigyeléssel, hogy népszavazások előtt mindig nagyobbnak mutatkozik a szavazási hajlandóság, mint a tényleg részvételi arány. Az előzetes „biztos szavazók” márciusban igazi „biztos szavazóknak” bizonyultak. Az MC februárban rákérdezett arra is, hogy 11 korábbi voksoláson a válaszadók elmentek-e szavazni. S a tényleges számokat jóval felülmúló eredmények jöttek ki. Az 1997-es NATO-népszavazás 49-éhez képest 71 százaléknyian mondták, hogy ők voksoltak. A 2004-es kettős népszavazásnál pedig 39–63 volt az aránypár. Nagy volt a kísértés tehát, hogy az előzetesen magas számokat „túljelentkezésként” azonosítsák.

Marián és munkatársai elkövették azt a hibát, hogy a választók utólagos és az előzetes „normakövetésével” magyarázták a mért magas számokat. S nem tulajdonítottak fontosságot a kérdések természetének. Hogy ugyanis a szavazópolgárok zsebre menő kérdésekről dönthettek. És ennek óriási a mozgósító ereje.

A cikk – egy április eleji kutatást ismertető – második feléből ugyanis ki is derül, a szavazókat leginkább a „megtakarítás” és nem a kormány figyelmeztetése vagy megbüntetése aktivizálta. Az ingyenes felsőoktatáshoz és egészségügyhöz (legalábbis azok látszatához) ragaszkodás fontosabb motívum volt, mint Gyurcsány menesztése vagy a Fidesz támogatása. Az ellenzék tehát ésszerűen járt el, amikor kihasználta a népszavazási fergeteges sikerét, viszont becsapja magát, ha maga is elhiszi, hogy a három díj elleni szavazók automatikusan az ő táborát jelentenék a parlamenti választáson.

Marián nyilvános szembenézése kapitális tévedésükkel példaadó, és a maga nemében egyedülálló. Szívesen olvastunk volna ilyesmit a korábbi választások előrejelzéseivel kapcsolatosan, mondjuk, a Gallup kutatásvezetőitől is.

(Jel-Kép, 2008/2)

Zádori Zsolt

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#6)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

6 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2008. november 6., 15:52

"Marián nyilvános szembenézése kapitális tévedésükkel példaadó, és a maga nemében egyedülálló. Szívesen olvastunk volna ilyesmit a korábbi választások előrejelzéseivel kapcsolatosan, mondjuk, a Gallup kutatásvezetőitől is." - Tisztelt Szerző! A Gallup tévedése nem olyan mértékű, hogy azt feltétlen magyarázni kellene. Egy ezer fős reprezentatív kutatás hibahatára hasonló megoszlásnál 95%-os (általában használatos) valószínűségi szint mellett plusz/mínusz 3,1%. A cikk nem szól arról, hogy a Gallup kutatása hány fős volt. Továbbá a részvételi arányt két tizedes pontossággal adja meg, míg a közvélemény kutatók által mért eredményeket egész számra kerekítve. Amennyiben egész számra kerekítünk, a részvétel 50,51%-a egyből 51% lesz és akárhogy is nézzük az 51% és 54% közötti különbség hibahatáron belül. Mindazonáltal - meglátásom szerint - ha az eltérés mondjuk 3,5% lenne, az sem olyan eget rengető vagy kapitális, amiért nyilvánosan szembe kellene nézni tévedésükkel. - A vizit díjjal kapcsolatban pedig arról az apró tényről szeretnek megfeledkezni a kedves újságírók (is), hogy a 300 Ft-os vizitdíj rendszerének kialakítása, adminisztrációja milyen költséggel járt. Mennyi ebből az ami valójában felhasználható lett értelmes célra és mennyi az amit elnyelt a bürokrácia, stb.

2008. november 6., 11:49

unkari

Velemenyem szerint sajnalatos az a hozzaallas, hogy az orszagom anelkul fog gazdasagilag stabilla valni, hogy en allampolgarkent nem nyulok bele a zsebembe, nem igenybe veszem az adokedvezmenyeket, hanem kijatsszom az adorendszert, ott jarok jol, ahol tudok..ilyen magatartas mellett, hiaba lesz palotam, az elotte vezeto ut be fog süppedni, mert azt mar az allam kellene, hogy megjavitsa, de adok befizetese nelkul nem megy. Ezert erthetetlen szamomra, hogy Magyarorszagon azzal foglalkoznak, hogy mi tortenik a nemet bankrendszerrel, meg mas gazdasagilag sokkal erosebb orszaggal, ahelyett, hogy egyes egyedul a magyar gazdasag rendbetetelere koncentralnank..dicseretes lenne kovetni azt a gyakorlatot, amit a vesztes McChain amerikai elnökjelölt tett, miutan vesztett, felszolitott minden amerikai allampolgart, hogy a gyoztes, uj elnokot segitsek az orszag erdekeben..mikor valosulhat ez meg Magyarorszagon, hogy a jobb- vagy baloldal belatja, hogy a fö cel az orszag elobbrejutasa, es a valasztasok utan a vesztes nem szidalmazza, hanem a gratulaciok mellett segiti a gyoztes felet? A politikai hozzaallas nem cel, hanem eszköz, modszer egy orszag elöbbreviteleben.Köszönöm az együttgondolkodast.

2008. november 6., 00:31

Asterx

És miért ne? Szerintem sokan akarták így a kormány tudomására hozni, hogy elég volt. Elég volt a hazugságokból, a szakmaiatlanságból, a korrupcióból, és abból az egyetlen ÖTLETből és MÓDSZERből, hogy ha a nagy a szar, akkor nyúljunk az állampolgárok zsebébe. Mert ezenkívül más nem történt. Semmi olyan intézkedés nem történt, ami országunkat előre vitte volna. Sem a gazdaság élénkítése, "növesztése", sem szakmai alapokon nyugvó reformok (csak pénz kivonás az oktatásból, egészségügyből, önkormányzatokból, stb.). Épült viszont völgyhíd völgy nélkül, alagút hegy nélkül, gumigyár szakszervezet nélkül. Ezenkívül lassan elkészül a mezőgazdaságunk sírja, az élelmiszerfeldolgozás sírja, plázán és hypermarketen kívüli kiskereskelem sírja, a pedagógia és oktatás sírja, a közbiztonság sírja. Vajon tényleg megmenthetnénk, megmenthettük volna mindezt, ha zokszó nélkül befizetjük a vizitdíjat? Na neeeeeeeeeeee........................................

2008. november 5., 12:14

sanya

mikrobi8! ha valóban így tettél, akkor legalább büszke ne legyél már rá...

2008. november 5., 11:54

mikrobi8

Lehet hogy akkor én a kissebségbe tartozom, de nekem semmi bajom nem volt a vizitdíjjal, annál inkább a kormánnyal, és csak azért szavaztam ellene mert más direkt állampolgári forum nem igazán akad a jelenlegi hatalom gyakorlókkal szembeni kifogásaim kinyilvánítására.

További 1 hozzászólás megtekintése »