A szerelmesek és tébolyultak nyugtalansága mindaddig megmarad, „ameddig a vérnek megigézés által kapott fertőzése bensőjükben fennmarad” – írta Marsilio Ficino olasz humanista a XV. században. Egy népdaltól meg azt tudhattuk meg, hogy a szerelem sötét verem. Azt hihetnénk, azóta se sejtünk többet a szerelem és a sóvárgás kémiájáról. Pedig dehogynem. A szerelem varázstalanítása korát éljük.
Rómeó és Júlia XIX. századi ábrázolása. Szerelemre szerelem |
Azt viszont már nem, amit Helen Fisher antropológus állít a 2000 c. folyóirat legújabb, a szexualitással és a szerelemmel foglalkozó számában, hogy a „szerelembetegség”, a viszonzatlan és cselekvőképtelenné tevő sóvárgás különféle praktikákkal kezelhető, sőt kezelendő kór. A reménytelen szerelem, a szerelemfüggők visszavisszatérő depressziója, a Donald Klein által hiszteroid diszfóriának nevezett jelenség gyógyítható.
Csak akarni kell
A megvonás tünetei, a depresszió, a sírógörcs, a szorongás, az álmatlanság, az étvágytalanság vagy az ingerlékenység persze nem egykönnyen orvosolhatók, de ha elég elővigyázatosak vagyunk, és alkalmazzuk az anonim alkoholisták által kidolgozott módszereket, akkor – Fisher szerint – idővel kiheverhetjük a szerelem csapásait. Az amerikai tudós a Miért szeretünk? A romantikus szerelem természete és kémiája (2004) című könyvében praktikus tanácsokat ad arra vonatkozóan, csalódott szerelmesként hogyan térhetünk vissza a józan és felszabadult élethez; hogyan ébreszthetünk romantikus érzelmeket másokban vagy önmagunkban; és hogyan tartósíthatjuk a szenvedélyt.
Csalódott szerelmesként először is kerüljünk mindent, ami egykori kedvesünkre emlékeztet, tüntessük el a nyomait, ne telefonáljunk, ne írjunk neki, távozzunk gyorsan, ha véletlenül összefutunk vele. Meditáljunk, mozogjunk minél többet, sportoljunk, táncoljunk, énekeljünk, utazzunk – s egyáltalán, kössük le magunkat – szól a praktikus tanács.
Mozgó alkatrész
Könnyű ezt mondani – replikázhatnak a reménytelen szerelmesek. Csakhogy, állítja Fisher, kellő eltökéltség híján éppúgy visszaeshetünk, ahogy az alkoholista is, amikor azzal áltatja magát, hogy „csak még most utoljára egy pohárkával”.
A szerelmi bánat az egyik, a hipotalamuszban termelődő hormon szintjének zuhanásával jár együtt. Ha viszont új kellemes élményeket élünk át, akkor emelkedik a dopaminszint, és jobb lesz a közérzetünk. A testmozgás emellett a szerotonin hormon és a nyugtató hatású endorfinok felszabadulást is serkenti. Vannak pszichiáterek, akik szerint a testmozgás egyenesen hatékonyabban gyógyítja a mélakórt, mint a pszichoterápia vagy az antidepresszánsok. Valahogy hasonlóan működik ez, mint Münchausen bárónál, akinek a saját varkocsát fogva sikerült kiemelnie magát és paripáját a mocsárból.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá










