A szélsőjobboldali veszély a rendszerváltás óta terítéken van. Ehhez képest eddig egyetlen ilyen pártnak egyetlenegyszer (a MIÉP-nek 1998-ban) sikerült bekerülnie a parlamentbe. Pedig vizsgálatok bizonyítják, „igény, az lenne rá”, mert a magyar lakosság tizedének szélsőjobbos a politikai attitűdje. A választási rendszer azonban gátat szab a radikális nyomulásnak.
| Intermezzo |
| Stumpf István politológus, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere feltűnően óvatosan fogalmazott egyik rádióinterjújában, amikor a ferencvárosi időközi választás eredményeit értékelte. Szerinte a Jobbik még „a nemzeti radikalizmus keretei között van, ettől még egy távolabbi rész a szélsőséges radikalizmus, amely számos ponton romboló és konfliktusos”. Nekünk viszont úgy tűnik, a Jobbik is éppen eléggé „romboló és konfliktusos”. |
Szabó Márk cikkének ennél jóval értékesebb része, amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom jövőbeli esélyeit elemzi. Az európai parlamenti választásoknál ugyanis valószínűleg még nem, de egy esetleges Jobbik-siker esetén a 2010-es országgyűlési választásoknál valószínűleg már napirenden lesz majd a feltörekvő radikális jobboldali csoportosulás, illetve a Fidesz viszonya. Nemcsak azért, mert a szocialisták minden bizonnyal napirenden tartják majd, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a két ellenoldali párt közti határt összemossák, hanem mert előfordulhat – bár most egyáltalában nem látszik valószínűnek – olyan politikai képlet, hogy a Fidesznek szüksége lesz a Jobbik szavazóira, extrém esetben magára a Jobbikra. Ahogy most kinéz, leginkább nem is az abszolút többséghez, hanem – ami a Fidesz nagy célja – az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmadoshoz.
Szabó Márk sorra veszi a tényezőket, amelyek valószínűsítik, hogy a – MIÉP-hez képest megerősödött – Jobbik nem jut parlamenti képviselethez. A radikális jobboldal „sem szervezetileg, sem ideológiailag, sem szakpolitikai értelemben nem rendelkezik kidolgozott eszköz- és érvrendszerrel, ezen felül pedig […] személyes konfliktusok terhelik” – írja a szerző. Szabó ötödik okként a magyar választási rendszer sajátosságait, a magas (ötszázalékos) bekerülési küszöböt, illetve a jelentős országos szervezettségét megkövetelő jelölési rendszert azonosítja. Mi is legfőképpen ebben látjuk a széljobbos és általában minden alternatív (a két nagypárttól elkülönülő) politikai szervezkedés magyarországi kudarcának okát az országgyűlési választásokon.
Magyarországon egyéni jelöltekre és pártlistákra szavazunk. Bár elvileg elképzelhető olyan vegyes választási szisztéma, amelyben egyenlően érvényesülnek a listás, illetve az egyéni választókerületre alapuló választási szempontok, de a gyakorlatban mindegyik mixelt rendszer eltolódik az egyik vagy a másik irányba. Nálunk például az egyéni választókerületeknek – ahol a „győztes mindent visz” – fontosabb szerepük van, mint a listáknak. Ezt a politikai verseny szereplői meg – ami fő – a választók jó ideje észlelték, és a kisebb, önálló pólusként megjelenő pártokra, valamint képviselőjelöltjeikre azért sem adják szavazatukat, mert azt – jó okkal – elfecsérelt voksnak tekintik.
Ilyen értelemben minden politikai kezdeményezés, amely ma önállóan, „harmadik pólusként” akar megjelenni – legyen az liberális (SZDSZ), konzervatív (MDF), alternatív–zöld (LMP) vagy szélsőjobbos (Jobbik) – a választásokon, csak szabályt erősítő kivételként reménykedhet a sikerben. Csak ha a listás (arányos) megoldás felé tolódna el a magyar választási rendszer jellege, akkor lenne igazán esélyük más politikai alternatíváknak, a választó akkor ugyanis könnyebb szívvel szavazna szívéhez közelebb álló pártokra.
Érthető, ugyanakkor félrevezető tehát a kispártok igyekezete annak bizonygatására, hogy a politikai attitűdvizsgálatok igazolják például 10–20 százaléknyi potenciális liberális vagy konzervatív létét, meg hogy a környezetvédelemnek óriási tábora van hazánkban, és a szavazók már csalódtak a jelenlegi pártokban. Ahogy azt sem lehet egyelőre Jobbik-szavazatoknak megfeleltetni, hogy az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tavalyi vizsgálata szerint a magyar lakosság 11 százaléka tekinthető szélsőjobbosnak.
Választási rendszerünket születése óta bírálják. Ám más okok mellett meghatározó szerepe van abban, hogy a szélsőjobbnak alig van esélye parlamenti képviselethez jutni hazánkban. Nem állítjuk, hogy ez a lehető legjobban van így (szélsőséges pártok megjelenése a törvényhozásban nem feltétlenül jelenti a demokrácia végét), de ha azt akarjuk, hogy a jelenlegi helyzet ne változzék, akkor ne piszkáljunk a választási rendszerhez.
A mostani felállás mellett a Fidesznek nem kell attól tartania, hogy a Jobbikkal szembeni határozott hangvétel majd elidegeníti és Vona Gáborhoz kergeti potenciális választóit. A Fidesz köreiben rossz ómenként emlegetett osztrák példa valójában ellenpélda. Az osztrák radikális jobboldal két pártja ugyan valóban a szélsőségektől sarkosan elhatárolódó kereszténydemokratáktól vett el szavazatokat tavaly, de a konzervatívok ott kormánypártként mérettek meg. Ráadásul míg Ausztriában a kis pártok szavazatszerzését az arányos választási rendszer támogatja, addig nálunk nem.
(Kommentár, 2008/6)
Zádori Zsolt


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#30)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#30)










Joe és Tet!<br><br>Lehet rossz ember fogtatok ki, lehet ép a jót. <br><br>Először is: lehet meglepő, de nekem tényleg minden vágyam, hogy leköltözzek egy borsodi cigány faluba és megváltsam a világot. És egyetemi gyakorlatomat a leghomogénebb cigány faluban tölöttem, ahol utána dolgoztam is. De több ilyen faluban is jártam, dolgoztam.<br><br>Lehet, igazatok van abban, hogy duva, agresszív a kommunikációm. Ezen valszeg változtatnom kell. De tudjátok mennyire felbasz az ideg, ha ilyeneket hallok!!!! Világ életemben arra törekedtem, hogy ebben a retkes országban jobb legyen a helyzet. Szocmunkás vagyok. 4 évig jártam egy cigány csajjal, aki ugyszinten egy dologra koncentrált, hogy az általatoktok leirt problémák megváltozzanak. Erre ezer helyről az hallom manapság, hogy a cigányokat ki kell irtani. El tudod képezleni, hogy ez fusztrál és ideges leszek, ugye?El tudod képzelni milyen ez ha a gyerekedről, a csajodról van szó??? El tudod képezlni, hogy ezzel a "magyarsággal" nem kívánok semmilyen közösséget... nem vagyok magyar, sváb vagyok... szégyelném ha magyar lennék, ha ez azt jelentené, amit nap mint nap látok a forumokon.<br>