Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#10)
„Mert a szív és az ész együtt mindenre kész” – szól Barinkay Sándor belépője A cigánybáróból, Johann Strauss nagyoperettjéből. Ezek „vegyítési aránya” különbözteti meg egymástól leginkább napjaink politikusait – derül ki Pataki Ferenc szociálpszichológus írásából. A populizmus bizonyos fokú alkalmazásától egyik sikerre vágyó politikus sem tekinthet el. Az arányokon persze sok múlik.
Tömegétkeztetés, tömeghisztéria, tömegnyomor, tömegpszichózis, tömegsír, tömegszállás, tömegszerencsétlenség, tömegtermelés, tömegverekedés, tömeggyilkosság. Elég néhány összetett szó annak bizonyítására, hogy a tömegnek nincs túl jó sajtója korunkban, a lehetőség szerint igyekszünk is eufemizálni őket, így például a tömegközlekedést, amit mostanában illedelmesen közösségi közlekedésnek mondanak. Pedig a XX. század az eltömegesedés, a tömeg évszázada is.
Pataki Ferenc, a magyar szociálpszichológia mestere több művében felhívta a figyelmet arra, mennyire messzemenő következményei lettek annak, hogy a politika kollektív alanya fokozatosan kitágult. A Mozgó Világ legfrissebb számában közvetlen kapcsolatot lát aközött, hogy a politikusok egyre inkább a választók érzelmeinek a megdolgozására törekszenek, illetve hogy a XX. században a választójog korlátozása szinte tökéletesen megszűnt. A populizmus és az általános választójog kéz a kézben jár, így a politika végérvényesen tömegpolitikává vált.
Bihari Sándor festménye. Érzelmi székfoglaló © hung-art.hu |
Azzal azonban nehéz lenne vitatkozni, hogy az iskolázottság színvonalának emelkedése és a modern médiavilág „együttes hatása folyamatosan hozzáférhetővé teszi az egyéneket a rájuk zúduló üzenetek számára, miközben feldolgozó-értelmező képességeiket szakadatlanul próbára teszi”. Ezt a jelenséget nevezte másutt Pataki „jól értesült tudatlanságnak”.
Az „átlagos választópolgár”, a mediánválasztó kegyeinek keresése lett a politikusok és pártjaik elsőszámú feladata, ezért van az, hogy a mostani pártok – nem csak nálunk – alig különböznek egymástól, és „a populizmus színárnyalata mindegyiken felfedezhető”. A politikusok felfedezték az érzelmeiknek kiszolgáltatott anonim szavazókat. A tömegpolitika így hát egyrészt igyekszik megszabadítani a választót a kételyekkel teli racionalitás világából, és mozgósítja érzelmi-indulati világát. Másrészt tetszetős és könnyen belátható magyarázó sémákat kínál neki, „amelyek kvázirendet és álegyértelműséget visznek az egyén nyugtalanítóan bonyolult mindennapi világába” – írja le az akadémikus szerző, mi is volna a fanatizálás „királyi útja”.
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#10)
ortega
tacitus
pozsony
Kérdésem van. Ha valaki bemegy egy templomba és hangosan mondja " Gyurcsán takarodj " akkor az a szólásszabadság része? Mert nekem a Március 15. ünnepe olyan mint egy mise. Templomban a misén szabad vagy nem? Ünnephez való jogomat miért vonják kétségbe?<br>