Miután elvetették a görögök ötletét, hogy az olimpiának minden alkalommal Athén adjon otthont, az 1900-as kiírással csaknem hat hónapot késlekedtek. Párizs – akkoriban a világ egyik legjelentősebb városa – meglehetősen közömbös maradt az eseményt illetően, pedig hat évvel korábban, egy történelmi NOB-kongresszuson elnyerte a rendezés jogát.


Bauer Rudolf dobásra készen
Az olimpiai eszme csaknem elenyészett a stadionokban és a kicsi, városszéli pályákon, az irodalmi szalonokban, és a Szajnán rendezett kaotikus úszóversenyeken, ahol többek között akadályúszás is szerepelt. A legtöbb nézőt vonzó versenyekre is legfeljebb kétezren voltak kíváncsiak. Ugyanakkor ebben az évben megjelentek az első női sportolók, golfozók, krokettezők és teniszezők. Az első női aranyérmet az angol teniszező, Charlotte Cooper nyerte meg.

A játékok főszereplőjének egyértelműen az amerikai Ray Ewry bizonyult, akit nagyszerű ugrótehetsége miatt békaembernek becéztek. Ewry a helyből magasugrásban, a helyből távolugrásban és a helyből hármasugrásban is elvitte a pálmát. Négy évvel később, San Louisban, majd 1908-ban Londonban is ő bizonyult a legjobbnak, így összesen 8 aranyat gyűjtött be. Ő nyitotta az olimpiai bajnokok azon hosszú sorát, akik gyermekbénulásukat legyőzve kerültek a győztesek közé.

Igazi újítóként tartják számon a diszkoszvető Bauer Rudolfot, a párizsi olimpia egyetlen magyar aranyérmesét, aki az antik stílust elhagyva, először mutatta be a ma is alkalmazott „forgásos” dobótechnikát. Bauert nem csak az új stílus, de a szerencse is hozzásegítette a győzelemhez.

A Bois de Boulogne parkjában kialakított dobópályán ugyanis állt egy ősfa, amelyet csak a magyar atléta tudott átdobni, így 36,04 méterrel, új Európa-csúccsal nyerte meg a versenyt. Újabb magyar Himnusz-mizéria kerekedett Párizsban, amikor Bauer tiszteletére a karmester az amerikai, majd a mieink tiltakozása után az osztrák himnuszt, végül egy csárdást intett be. A francia lapok híreiben pedig így szerepelt Bauer eredménye: 1. Bauer (Budapest, Ausztria).

A magyar küldöttség, élén Halmay Zoltán úszóval, azonnal körbekonflisozta a szerkesztőségeket, és jelezte a vérlázító, arcpirító hibát, amelynek meg is lett a hatása. A 200 méteres gátúszásban (!) aranyérmes osztrák Wahle neve mellett ugyanis a következő állt a másnapi újságokban: 1. Wahle (Bécs, Magyarország). Halmay egyébként nem csak a sportdiplomácia terén alakított nagyot Párizsban, két ezüst- (200 és 4000 gyors), valamint egy bronzérmével (1000 m) kiemelkedő teljesítményt nyújtott az olimpián.

Statisztikák, érdekességek, éremtáblázat (Oldaltörés)

Párizs, 1900
II. kiírás: 1900. május 14–október 28.
Résztvevő országok száma: 24
Benevezett sportolók: 997 (975 férfi, 22 nő)
Sportágak száma: 19 (95 versenyszám)
Atlétika, evezés, golf, íjászat, kerékpár, kötélhúzás, krikett, krokett, labdarúgás, lovassport, lovaspóló, pelota, rögbi, sportlövészet, tenisz, torna, vitorlázás, vívás, vízi sportok











Sportágak, amelyek csak néhány olimpián szerepeltek

  Krikett
Tipikusan angol sportág, különösen az egykori brit gyarmatokon örvend nagy népszerűségnek. A játékot nagy méretű füves pályán rendezik, a csapatok tizenegy játékosból állnak, a mérkőzések sokszor napokig elhúzódnak. A krikett kizárólag Párizsban került fel az olimpiai programba, annak ellenére, hogy a játék tökéletesen megfelel a Coubertin-i eszmének, hiszen mélyen átitatja a sportszerűség, a fair play szelleme. A krikettmérkőzések olykor rendkívül hosszúra nyúlnak, a válogatott csapatok részvételével zajló Test Match tornán például öt napon át, átlagosan napi hat órán keresztül zajlik a küzdelem. Természetesen ezalatt előírt pihenőket kell tartani, amelyek között szerepel az ebéd, az inningek közötti szünet és a teázás ideje is! A krikett amerikai változatából fejlődött ki a baseball.

  Krokett
E sportágban egy kalapácsra emlékeztető bottal úgy próbálják megütni a labdát, hogy az különböző tereptárgyak – kis kapuk – alatt elhaladjon. A krokett (croquet) különösen Ausztráliában, Új-Zélandon és Dél-Afrikában népszerű. A golfhoz hasonlóan – amelyre valamennyire hasonlít is – a magasabb társadalmi osztályok sportjaként kerül be a köztudatba. Az olimpiák történetébe pedig azért vonult be, mert az első női versenyzők ebben a számban léptek pályára. 1900-ban Párizsban három fiatal francia hölgy is indult krokettben.

  Baszk pelota
Amint a nevéből is sejthető, ez a játék Észak-Spanyolországban született meg. Két, kettő vagy három főből álló csapat mérkőzik meg a pályán, és igyekeznek az ellenfél által megjátszott labdát rendre visszadobni a falra (frontónra), amíg valaki nem hibázik. A labdajátékok közül a pelota azzal tűnik ki, hogy a labda rendkívüli sebességgel halad, ezért igazán kiváló reflexeket kíván meg a sportolóktól. A baszk pelota több olimpián is szerepelt úgynevezett bemutató sportágként: 1924-ben Párizsban, 1968-ban Mexikóvárosban, 1992-ben Barcelonában. Sokak szerint a világ legősibb pelotapályája a mexikói Uxmalban feltárt, VII. századi maja romváros egyik tere lehetett.

  ÉREMTÁBLÁZAT:

ORSZÁGARANYEZÜSTBRONZ
FRANCIAORSZÁG (FRA)264134
EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)191414
NAGY-BRITANNIA (GBR)1569
VEGYES CSAPATOK (ZZX)*633
SVÁJC (SUI)621
BELGIUM (BEL)555
NÉMETORSZÁG (GER)422
OLASZORSZÁG (ITA)210
AUSZTRÁLIA (AUS)203
DÁNIA (DEN)132
MAGYARORSZÁG (HUN)132
KUBA (CUB)110
KANADA (CAN)101
SPANYOLORSZÁG (ESP)100
AUSZTRIA (AUT)033
NORVÉGIA (NOR)023
INDIA (IND)020
HOLLANDIA (NED)013
CSEHORSZÁG (BOH)011
MEXIKÓ (MEX)001
SVÉDORSZÁG (SWE)001


* A vegyes csapatokat különböző országok sportolói alkották