szerző:
hvg.hu

Január első szombatján rajtol a világ leghíresebb tereprali-viadala, a Dakar, amely azonban ezúttal igen messze sodródott névadójától, Szenegál fővárosától. A harmincéves múltra visszatekintő verseny története legnagyobb válságát vészelte át januárban, s nem kímélte 2008-ban a pénzügyi krízis sem.


© AP
Január 3-án Buenos Airesből rajtol a Dakar-rali, hogy 11 Argentínában, és 4 Chilében eltöltött napot követően január 18-án ide is érkezzen vissza a mezőny. Bár a rali történetében nem most neveztek a legtöbben az eseményre, még is most indul a legtöbb versenyző. Az eddigi rekordot ugyanis a 2007-es Dakar tartotta - ekkor összesen 515 jármű állt rajthoz – ezt a csúcsot azonban messze megdöntötte volna a tavalyi verseny, amikoris sivatagi show-n 580-an indultak volna. A 2008-as Dakar azonban terrorfenyegetettség miatt elmaradt, így a mostani 544 induló (235 motoros, 30 kvados, 194 autós és 85 kamionos) a rali történetében hivatalosan új csúcsnak számít.

Nem csak az indulók száma rekord, a verseny is minden korábbinál hosszabb lesz. A ralit szervező Amaury Sport Organisation (ASO) vezetői egy majd 10 ezer kilométer hosszú útvonalat állítottak össze, amelyből összesen 5652 kilométer lesz szelektív – azaz mért – szakasz. A verseny az argentin fővárosból indul, ezután a mezőny kilátogat az Atlanti óceán partjára, majd keresztül száguldanak az egész földrészen, hogy Valparaiso városánál (Chile) elérjék a Csendes óceánt, végül visszatérnek Buenos Airesbe.

Az, hogy a 2009-es versenyen már az indulás előtt ennyi rekord születhet azért nagy szó, mert a 2008-as esztendő a Dakar történetének legkritikusabb éve volt. Az követően, hogy 2007 december 27-én Mauritániában terroristák három katonát megöltek, néhány nappal korábban pedig fegyveresek négy francia turistát lőttek agyon, a verseny szervezői az utolsó pillanatban úgy döntöttek, hogy leintik az eseményt, s a Dakar története során először elmaradt.

A 2008-as verseny törlését követően sokan attól tartottak, hogy ez egyben egy 30 éves sikertörténet végét is jelentheti. A versenyzők, és támogatóik joggal voltak csalódottak, hiszen a szponzorok több 100 millió dollárt költenek fejlesztések támogatására évente – nagyrészt a Dakar miatt – míg a pilóták kifizették az igen borsos, személyenként 10 ezer eurós nevezési díjat, ami a kisebb csapatok költségvetésének jelentős hányadát felemészti.

Az A.S.O azonban jól kezelte a helyzetet. A Dakar helyett számos kisebb versenyt szerveztek, és megrendezték a Közép-Európa-ralit is, amelyen a sivatagi show mezőnyének nagy része elindult, s ezzel sikerült kárpótolni a szponzorokat illetve a versenyzőket. Sőt az indulók száma alapján láthatóan előnnyé kovácsolták a 2008-as Dakar törlését, így ugyanis két éves kihagyás után a rajongók, és versenyzők talán még a megszokottnál is nagyobb érdeklődéssel várják a versenyt.

A sivatagi show megpróbáltatásai azonban nem értek véget januárban, mint minden autósportot, a ralit is érzékenyen érintette a pénzügyi válság, amelynek a reálgazdaságban az autógyártók voltak az első áldozatai. Bár a mostani versenyen, illetve a nevezők számán ez még kevésbé érezteti hatását, hiszen a 2009-es Dakarra jóval a krízis szeptember-októberi elmélyülése előtt kellett nevezni, hosszabb távon azonban a sivatagi showra is negatív hatása lehet a válságnak – mondta Palik László, aki Darázsi Gábor navigálásával ezúttal is egy Nissannal vág neki a versenynek.

Hasonló véleményen van a 10. Dakarjára készülő Szalay Balázs is, aki honlapunk kérdésére kiemelte: a verseny nem fog megszűnni a válság miatt, a nagy gyártók azonban láthatóan már most visszavettek, így biztosan csökkeni fog a nevezők száma 2010-ben. Az egyik legnagyobb Dakar múlttal rendelkező csapat, a 2008-ban 40 millió euróból gazdálkodó Volkswagen például visszamondta több versenyét, s jelezték: 2009-ben csak négy eseményen indulnak el. Bár a Dakar nem került ki a kalapból, könnyen elképzelhető, hogy a 2010-es sivatagi show-n (amire a felkészülést a 2009-es büdzséből fedezik) kevesebb járművel állnak rajthoz.

A krízis miatt nemcsak az autóipari szponzorok hátrálhatnak ki azonban a Dakar mögül, s ezt már a magyar csapatok is érzékelik. Szalay Balázs a hvg.hu-nak jelezte: október-novemberben - tehát egyértelműen nem a januári események miatt - több támogató is megvált a csapattól. A Szalay Dakar Teamet a legérzékenyebben a Mol távozása érintette, amelynek kilépése azért meglepő, mert az olajipari cég – kelet-közép-európai terjeszkedésének támogatása érdekében – az elmúlt években egy regionális csapatot indított a sivatagi show-n, tehát hatalmas összeget fordított a szponzorációra, s korábban semmi nem utalt a társaság távozási szándékára.

Mindenesetre a Szalay Dakar Team már a mostani büdzséjén is érzi a változásokat: míg legutóbb költségvetésük megközelítette a 200 millió forintot, most ennél jóval kevesebből, valamivel több, mint 100 millió forintból gazdálkodhatnak. A csapatfőnök elmondta: ez az oka annak, hogy eredeti terveikkel ellentétben nem három, hanem csak egy szerviz-kamionnal vágnak neki a 2008-as versenynek.

Szintén részben a Mol távozásának tudható be, hogy 2009-ben a legutóbbinál kevesebb magyar vesz részt a Dakar ralin. Míg 2007-ben 10 hazai egység állt rajthoz, tavaly pedig ugyanennyi nevezett, a nevezési lista alapján ezúttal csak hét magyar jármű lesz ott Buenos Airesben a startnál. Szalayékon és Palikékon kívül elindul még Liszi László, valamint három kamionos egység Szaller Zoltán, Varga András és Darázsi Zsolt vezetésével, illetve egy magyar motoros Dési János személyében. Idén indul ugyanakkor először magyar hölgy a Dakaron: Bahor Beáta Darázsi Zsoltnak navigál majd.

Jandó Zoltán