Hogyan lehet lehagyni Usain Boltot?

Ha valaki gyorsabb szeretne lenni Usain Boltnál, korunk egyeduralkodó sprinterénél, akkor nem árt a legkomolyabb technikával felszerelkezni. Mérnökök a Guardian internetes oldalán vették sorra a lehetséges megoldásokat.

A jamaikai futó a berlini világbajnokságon 9,58-cal nyerte a 100 méteres síkfutás döntőjét, tizenegy századmásodperccel megdöntve saját, Pekingben felállított világrekordját. A fináléban ilyen távon szokatlan előnnyel utasította maga mögé vetélytársait, akik, úgy tűnik, valóban nem tudják megszorongatni sem Boltot.

A statisztikusok szerint ez az eredmény húsz évvel korábban jött, mint várták. Elég, ha a második helyezett amerikai Tyson Gayre gondolunk, aki 9,71-gyel minden idők harmadik legjobb idejét futotta, de még ezzel is több mint egy méterrel a győztes mögött ért célba. Az ellenfelek számára Bolt fölénye olyan demoralizáló lehet, mint például a teniszező Roger Federeré volt pályafutása (első) csúcspontján.

Létezik egyáltalán valamilyen technika, amivel valahogy utol lehet érni a jamaikait? Az állandóan fejlődő tudomány nagyon sokat javított az atléták teljesítményén a pálya összetételétől kezdve a cipőkön át egészen az edzéstechnikákig. A Guardian által megkérdezett mérnökök szerint azonban még mindig van számos olyan terület, melyet fejlesztve tovább növelhető a teljesítmény.

Tekintélyes előny © AP

Ott van például Oscar Pistorius, akinek a paralimpián éppen annyira volt meggyőző a fölénye ellenfeleivel szemben, mint Boltnak az egészségesek közt. A dél-afrikai sokáig küzdött azért, hogy indulhasson az olimpián, végül azonban nem futotta meg a szintidőt, így tárgytalan lett a nagy vitákat kavaró kérdés. Pistorius hiányzó lábait szénszálas protézis helyettesíti, amelynek segítségével a futó az egészséges atlétákat megközelítő, 10,91-es eredményt ért el 2007-ben.

A forradalmi újításnak tekinthető „gepárd-protézis” (ahogy szakmai körökben nevezik) gyakorlatilag minden téren kiváltja a szalagok és boka körüli izmok munkáját. Az IAAF (Nemzetközi Atlétikai Szövetség) szerint Pistorius 25 százalékkal kevesebb energiát használ fel, mint egészséges társai. Az olimpiai kvalifikációk idején éppen ez volt az a sarkalatos pont, amit a szövetség és az ellenfelek is bíráltak, azonban számos kérdést vet fel a teljesítmény fokozásával kapcsolatban.

Egy egészséges boka karbonszálakkal megerősítve ugyanis még eredményesebbé teheti a versenyzőket. Így több hajtóenergia képződne, és hőként kevesebb használódna el „feleslegesen” az izmok munkája következtében. Azonban az előbb említett okok miatt bármilyen sportolónak, aki hasonló segítséggel él, a nemzetközi szövetséggel kell szembenéznie és óriási csatákat vívnia, mely egyelőre tiltja mindenféle ilyen eszköz használatát.

Aztán ott van a pálya. Manapság gumi és műanyag keveréke alkotja a futópályákat, ez az ötvözet teszi kényelmessé és hatékonnyá a versenyzők számára. A talajt ugyanis úgy tervezték meg, hogy minél több energiát juttasson vissza a futóknak, javítva ezzel teljesítményüket. Hosszabb távon a lökéscsillapítás pedig segít megelőzni a sérüléseket. Azonban vigyázni kell az egyensúlyra, mert ha túl keményre sikeredik egy pálya, az a teljesítmény rovására megy.

Azonban az idei év újra bebizonyította, hogy a közvélemény és a média – a szakmáról már nem is beszélve – egyáltalán nem fogad minden technikai újítást lelkesen. Elég az idei vizes világbajnokság úszódresszvitára gondolni, aminek a vége az lett, hogy 2010. január 1-től kivonják a forgalomból ezeket a ruhákat. Ilyesmivel az atléták is próbálkoztak, a 2000-es olimpián Cathy Freeman uniformisa volt feltűnő, mégsem lett belőle nagy vita, hiszen messze nem nyújt akkor előnyt egy ilyen ruha a szárazföldön, mint a vízben. Tudósok szerint egy futó legfeljebb a befektetett energia nyolc százalékát tudja a segítségével megspórolni.

Azonban más eszközök is segítségül szolgálhatnak. Ha például elektródákat illesztenének be bizonyos izomcsoportokba, melyet aztán a jelzőpisztolyhoz kapcsolnának, több száz volt energiát juttathatna az izmokba a startjel eldördülése után. Vagy speciális felületű anyagot helyeznének az atléták mellkasára és lábára, amelynek segítségével golyóként hasítanák a levegőt. Ezek segítségével a futók még jobb eredményeket érhetnének el, sokak szerint ugyanakkor Usain Bolt még ezek nélkül sem érte el teljesítőképessége határát.

A nagy kérdés pedig az, hogy az atlétika nézhetőségének mennyit ártana egy ilyen technológiai forradalom, a sorozatos doppinggyanú így sem tesz jót a megítélésének.