Kinek szurkolnak a 86-os magyar vb-csapat tagjai?

2010. május 27., csütörtök, 07:15 • Utolsó frissítés: 2010. május 27., csütörtök, 08:12
Szerző:


Címkék: ; ; ; ; ; ;

Kinek szurkol Détári Lajos, Esterházy Márton vagy Kiprich József? Mit várnak az 1986-os mexikói foci-vb-n részt vett magyar válogatott tagjai a június 11-én kezdődő foci vb-től? Elmondják ők maguk.

 

Esterházy Márton: Nem könnyű a válasz, hiszen döntő fontosságú lesz, hogy az európai bajnokságok élcsapataiból érkező sztárok milyen állapotban lesznek a vébé idejére. Ezeket a játékosokat minden szezonban több fronton vetik be a klubjaik, azaz nagyon leterheltek. Én továbbra is úgy gondolom, hogy a nagycsapatok fognak dominálni, így Dél-Amerikából Brazília és Argentína, Európából pedig leginkább Anglia és Hollandia, esetleg Olaszország vagy Németország. Mondjuk, egy holland-argentin döntőt el tudnék képzelni. Azért meglepett, hogy az argentin válogatottból három-négy meghatározó játékos is kimaradt. Bízom a sok gólban, különösen a csoportmeccseken, mert az egyenes kieséses szakaszban már mindenki óvatosabb. Bízom még akkor is, ha az utóbbi időben egyre inkább a taktikus védekezés kapott kulcsszerepet, ez pedig nagyon gyakran gólszegény összecsapásokat eredményez.

Détári Lajos: Az olaszoknak szurkolok, hiszen évekig játszottam Olaszországban és nagyon megfogott az a futballkultúra. Úgy gondolom, nincsenek rossz esélyeik most sem, bár el kell ismernem, nem ők a favoritok. Argentína vagy Spanyolország sokkal nagyobb eséllyel pályázik a végső sikerre, emellett úgy gondolom, a Fabio Capello vezette Anglia is meglepetést okozhat. A hazai pálya nem fog lejteni, mint ez időnként előfordul, az afrikai csapatok közül én Elefántcsontpartot tartom a legerősebbnek. Jó esélyük van a továbbjutásra a csoportjukból, utána pedig bármi lehet. Bevallom őszintén, a rendezéssel kapcsolatban szkeptikus vagyok és kissé félek is. Rengeteget olvasni, hallani arról, hogy a stadionok vagy a közbiztonság területén nincs minden rendben.

Róth Antal: A futball folyamatosan fejlődik, egyrészt országokon belül, ezzel párhuzamosan pedig világszinten is. Ez a tendencia megállíthatatlan és természetes. A világbajnokság egyik célja mindig az, hogy – többek között gazdasági, szervezési értelemben, és persze magát a játékot tekintve – felülmúlja a négy évvel ezelőtti tornát. Most sem lesz ez másként, és szerintem sikerülni is fog. Küzdelmes és kiélezett vébére számítok, ahol elsősorban saját tapasztalataimra támaszkodva a hollandokat fogom kiemelt figyelemmel kísérni, és persze szurkolok is majd a sikerükért.

Garaba Imre: Az igazat megvallva, most nem látok olyan csapatot, akinek nagyon szorítanék. Így hát én is, mint a legtöbb ember, a favoritoknak drukkolok leginkább: elsősorban az angoloknak és a braziloknak. Az angol stílust mindig is szerettem, bár nem tudom, létezik-e még egyáltalán ilyen. Viszont az angol szurkolók hozzáállását, a futball iránti szeretetét és alázatát nagyra tartom. A másik kedvencem a technikásabb és játékosabb brazil stílus, amihez hasonlót játszik Franciaország és Portugália is. A németeket nem szeretem, de ez egy gyerekkori emléknek tulajdonítható: az 1974-es vb-döntőben nagyon szurkoltam Hollandiának, de a németek nyertek. Izgatottan várom továbbá azt is, az afrikai csapatok mire lesznek képesek az európai és dél-amerikai válogatottak ellen. Színvonalas és gólgazdag meccseket várok.

Kiprich József: Színvonalas vébét várok, ahol természetesen a hollandoknak drukkolok. Nemcsak azért, mert ott játszottam évekig, hanem mert szenzációs és abszolút támadó futballt játszanak. Hogy meddig jutnak majd, azt nehéz megjósolni, hiszen nagyon erős a mezőny. Sok minden múlik majd azon, hogy a kulcsjátékosokat hogyan és mennyire sikerül felpörgetni a bajnokság után. Én az 1988-ban Európa-bajnokságot nyert holland csapattól is vártam egy világbajnoki győzelmet, de az azért tény, hogy a mostani gárdát és a mostani mezőnyt nem lehet összehasonlítani a húsz évvel ezelőttivel.

Disztl Péter: Aki ismer, az tudja, hogy én minden világversenyen a németeknek szurkolok, egészen kiskorom óta. Habár most Ballack kiesésével nehéz helyzetbe kerültek, és nem tudom, hogyan oldják meg a helyettesítését. Van egy olyan érzésem, hogy az ő távollétében még többet fognak futni a csapattársak, és nagyobb erőbedobással fognak küzdeni. Másik a kapuskérdés, ami nem kevésbé kacifántos. Az első számú kapus, René Adler ugye lesérült és bármennyire furcsán hangzik, én csak a végén beugrott kapust, Buttot várom a kezdőbe, amit a Bajnokok Ligája döntőben egy jó teljesítménnyel megalapozhat. Összességében a négy közé várom őket, ott pedig már bármi lehet. A vébén jó meccseket várok, bár nekem szerencsém van, mert amilyen meccset én megnézek, az mindig jó. Azt szoktam mondani, hogy nálam még a Csákvár - Lovasberény összecsapás is élvezetes meccs lesz.

Sallai Sándor: Mindig is a játékos futballt szerettem, ezért elsősorban a dél-amerikai csapatoknak szurkolok. Az erőviszonyokat tekintve azért Európával még mindig komolyan kell számolni. A németeket és az angolokat sosem lehet leírni egyrészt a küzdeni tudásuk, másrészt a hagyományaik miatt. Nagy kár, hogy a magyar válogatott nincs ott a kontinens csapatai között. Dél-Afrikában sok nézőre számítok, bár a nagy távolság miatt az európai csapatokat ez nem érinti olyan jól. Ezt a távolságot azért mi is éreztük a saját bőrünkön Mexikóban, amihez csak annyit tennék hozzá, hogy nem irigylem azokat a csapatokat, akik délután játszanak. Kíváncsi vagyok a nagyszerű fizikai adottságokkal rendelkező, atlétikus afrikai játékosokra. Egyszóval kiegyenlített vébére számítok, de egész biztos lesznek itt olyan eredmények is, amilyenekre senki sem számít.

Dajka László: Én a problémamentes megrendezésben bízom a leginkább. A labdarúgásban hihetetlenül kiegyenlítődött a világ mezőnye, ma már egy ilyen tornán nem létezik „futottak még” kategória. Én mindenképpen dél-amerikai és európai döntőt várok. Mivel én három évig Spanyolországban játszottam, az Európa-bajnoki győzelmük után újra az ő sikerüknek örülnék. De mivel Lionel Messi nem spanyol, ez nehéz lesz. Nagyon kedvelem az ő játékát, de biztos vagyok abban, hogy túlzott lesz az elvárás vele szemben. Pedig talán nem kéne: más a Barcelonában és más az argentin válogatottban játszani.

Szendrei József: Mivel öt évig a spanyol bajnokságban védtem, így érthető, ha velük szimpatizálok, emellett esélyesnek is tartom őket akár a végső győzelemre. A Messi vezette argentinoktól is sokat várok, nagyon erős a keretük, főleg a támadóik. Messin kívül Milito, Agüero, Tévez vagy Higuaín révén bombaerősek elöl. Angliát sötét lónak tartom, mert Fabio Capello nagy stratéga, úgyhogy bármire képesek lehetnek. Az egyetlen bizonytalanság bennem, hogy nem tudom, mekkora közönségsiker lesz, hiszen eddig csak az Európában játszó afrikai játékosokat ismertük, a szurkolóikat kevésbé. Mindenestre az új helyszín érdekes színfoltja a világ labdarúgásának. Egyszóval kiegyensúlyozott vébét várok, toronymagas vagy első számú esélyes nincs.

Varga József: Afrikában még sosem volt világbajnokság, ezért a közbiztonság miatt aggódom kicsit, de remélem, nem lesz baj. A mostani vébén is vannak esélyes csapatok, személy szerint én most is az angoloknak fogok szurkolni. Rendkívül erős bajnokságból jönnek. Ennek fényében talán furcsa lesz, amit mondok, de nem őket tartom esélyesnek. Van egy olyan megérzésem, hogy a sokat kritizált Maradona vezette argentinok sokáig fognak jutni Dél-Afrikában.

Nagy Antal: Én is beállok abba a hosszú sorba, amely a braziloknak drukkol, mert egyszerűen imádom a játékukat. A latin focit egyébként is szeretem, kivéve az olaszokét, ami inkább arra törekszik, hogy öljük meg a másik játékát és majd nyerünk valahogy egy góllal. Ez nem az én focim. Drukkolok még kicsit az angoloknak és a németeknek is, bár az előbbiek bukására fel vagyok készülve, mert eddig mindig sor került rá az utóbbi világversenyeken. Egyébként azt gondolom, hogy Dél-Afrika gyönyörűen fogja megrendezni ezt a vébét. Hallani ugyan negatív hangokat, de ez minden nagy verseny – olimpia, világ- vagy Európa-bajnokság – előtt így van. Legfeljebb kisebb hibák lesznek, de a hangulat úgy is elsöpör majd mindent. Szorítani tehát fogok, de szívvel-lélekkel szurkolni, őrjöngeni és kiabálni szerintem csak annak a válogatottnak tudunk, amelyik a miénk.

Kardos József: Nagyon fontos, hogy nem csapatnak fogok szurkolni a világbajnokságon, hanem a játéknak, a gólerős futballnak. Dél-Amerikából Brazíliát és Argentínát tartom esélyesnek, Európából talán Spanyolországot, Németországot és Olaszországot. A hazaiaktól most nem számítok sokra, talán a csoportból továbbjutnak, de erre is kevés az esély. Az afrikai csapatok közül néhány – például Kamerun – azért sokáig eljuthat, akár a legjobb nyolc közé is. Ugyanakkor kíváncsi vagyok a sztárokra, mint Messi vagy Rooney. A klubcsapatukban fantasztikus teljesítményt nyújtottak, de ettől még nem biztos, hogy vébén ugyanilyen jók lesznek. A rendezéssel kapcsolatban nem aggódom, nem lesz gond a létesítményekkel, ha más nem, az utolsó pillanatban szerintem minden kész lesz. Sokkal jobban tartok a terrorcselekményektől, a szélsőséges csoportok próbálkozásaitól, de adja isten, hogy semmi gond ne legyen.

Az 1986-os magyar labdarúgó-válogatott
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Kinek szurkolnak a 86-os magyar vb-csapat tagjai?




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
HIRDETÉS
HVG ONLINE CSOPORT HÍREI
híreink RSS csatornái »
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X