szerző:
hvg.hu

Következetesség, türelem, jól elköltött állami pénzek és az eredmények hajszolása helyett az egyéni fejlesztés fontossága – mindezek nincsenek meg a magyar futballban, pedig a vb-elődöntős Belgium példája azt mutatja, csak így lehet előrelépni.

Focinyár 2018
Van-e ennél nagyobb sportesemény a világon? Egyesek szerint az olimpia az, mások állítják, a labdarúgó világbajnokság a csúcs. Most, közvetlenül a döntő után, annak hatása alatt, utóbbiakkal értünk egyet. Ezen az oldalon felidézheti a pillanatokat, amelyek ezt igazolják.
Friss cikkek a témában

2000 fordulópont volt a belga futball történetében. Az ország Hollandiával együtt társrendezője volt az Európa-bajnokságnak, és bár a győzelemre nem volt esélyes a csapat, a csoportkörös búcsú minden várakozást alulmúlt.

"A törökök elleni meccs totális csőd volt. Elfogadhatatlan volt, ahogy kiestünk, az mindennek az alja volt. Minőségi vákuumba kerültünk, valamit tenni kellett" – mondta korábban a Bleacher Reportnak Michel Sablon, aki előzőleg három vilűágbajnokságon is a csapat másodedzője volt. Michel D'Hooghe, a belga szövetsége elnöke őt kérte meg, hogy lépjen közbe, és alakítsa át a rendszert.

Sablont technikai igazgatónak nevezte ki a szövetség, ő pedig egy futballistából lett professzor, Werner Helsen segítségével a tudományhoz fordult. Helsen és csapata a leuveni egyetemen 1500 utánpótlás-mérkőzés felvételét elemezte ki, hogy rájöjjön a hibákra. Az egyik fontos megállapítás az volt, hogy már a gyerekek nagy győzelmi kényszerben játszanak, és nem kap elég hangsúlyt a fejlesztés. Ezért a szövetség úgy döntött, hogy az utánpótlásban bizonyos életkorig nem vezet tabellát, továbbá előírta, hogy kisebb pályán futballozzanak a csapatok, 2 a 2, 5 az 5, majd idősebbé válva 7 a 7 és 8 a 8 elleni meccseken, hiszen minél többször érnek labdához, minél többször kell döntést hozniuk a pályán, annál gyorsabban fejlődhetnek. Emellett kikötötték, hogy a klubok az elavult és túl védekező felállások helyett a 4-3-3-as taktikát alkalmazzák a képzésben: ezt tartották a leghatékonyabbnak, és ebben jönnek ki legjobban a játékosok erősségei.

Évekbe telt, amíg mindenki elfogadta ezt, mert csak a győzelem számított nekik, a fejlődés nem, de ezzel tévúton jártak

– mondta Sablon, aki egy kézikönyvet is összeállított, amelyet az egyesületeket és a gyerekekkel foglalkozó edzők is megkaptak.

A 4-3-3-at a korosztályos belga válogatottaknál is elkezdték alkalmazni, bár az elején még nem értek el vele eredményt. Meg is kérdezték Sablontól, hogy miért kellett változtatni. "Azt mondták nekem, hogy megőrültem, fontosabbnak tartom a játékrendszer, mint hogy kijussunk az Eb-re. És igen, igazuk volt" – emlékezett vissza.

"Úgy éreztük, a cselezőkészséget kell fejlesztenünk, az elképzeléseink középpontjában az egy az egy elleni párharcok álltak. Azt mondtuk, hogy amikor egy gyerek elkezd focizni, először a cselezéssel kell kezdeni, hogy szabadon játszhasson" – erről már egy másik szakember, Bob Browaeys beszélt. Ő minden korosztályos válogatottnál dolgozott, és nagy szerepe volt Sablon elképzeléseinek gyakorlatba ültetésében.

Tubize-ben, Brüsszel külvárosban nemzeti futballközpont jött létre, ahol nemcsak a játékosokat képezték: ingyenes tanfolyamokat is szerveztek az edzőknek. Az akadémiákat a Double Pass nevű független cég világította át és tett ajánlásokat – ezt jóval később vezették be a Premier League-ben, és idővel itthon is, 2016-ban például súlyos hiányosságokat feltárva a főleg TAO-pénz temetőként alkalmazott magyar akadémiákon.

Helsen professzor azt is megállapította, hogy jóval többet – összesen 10 ezer órát – kell edzeni ahhoz, hogy valaki igazán jó játékossá váljon, ezért megduplázták a gyakorlásokra fordított időt. Ezt segítette, hogy állami támogatással nyolc top sportiskola alakult országszerte, és az iskolai tantervvel hangolták össze az edzéseket: szinte minden hétköznap délelőtt két-három órát futballoztak a gyerekek, 13 éves koruktól. Kevin De Bruyne, Dries Merten és Axel Witsel is ilyen iskolában nevelkedett. Ezt a rendszer végül több belga klub is felkarolta, és szorosabban működnek együtt a helyi iskolákkal, hogy több időt sportolhassak a növendékeik. Az Anderlecht "Lila tehetségek" néven indított képzést 2007-ben két brüsszeli iskolával, és innen indult a vb egyik sztárja, Romelu Lukaku is.

A belgák nem voltak restek a jobbaktól tanulni. 2002-től évente kétszer találkoztak a franciákkal, hogy megbeszéljék a tapasztalatokat, de voltak egyeztetések a holland és a rendszerüket szintén ekkoriban újjáépítő német utánpótlásban dolgozókkal is.

Fontos volt emellett az is számukra, hogy magabiztos játékosokat neveljenek. Ezt segítette elő, hogy nem volt visszajátszás az utánpótlásban: ha egy futballista egy korosztállyal idősebbek közé került, akkor ott is maradt, nem kellett arra gondolnia, hogy ha ott nem állja meg a helyét, akkor saját kortársai között még elboldogul.

A mostani keretből sokan már tinédzserként külföldre kerültek, főleg Franciaországba vagy Hollandiába, ám az alapokat még a belga rendszerben kapták meg. Voltak későn érő típusok is: Courtois 18 éves koráig alig játszott a korosztályos válogatottakban, hosszú évek óta viszont ő az első számú kapus, míg Mertens 22 évesen még a holland második ligában játszott.

Az eredmények pedig lassan javulásnak indultak. 2007-ben az Eden Hazard fémjelezte csapat elődöntős volt az U17-es Európa-bajnokságon, aztán egy évvel később a pekingi olimpián a belga együttes negyedik helyen zárt Marouane Fellainivel és Vincent Kompanyval a soraiban.

"Működött. Fellaini, Hazard, Vertonghen és Vermaelen már jó játékos volt 17-18 évesen, de nem voltak kétségeim, amit a rendszerünkkel végeztünk, még jobbá tette őket" – mondta Sablon, aki 2012-ig maradt a belga szövetségnél.

Közben a fiatalok felnőttek, és a belga válogatott 12 év hiányzás után a 2014-es vb-n mutatta meg magát újra a nagyközönségnek. A csapat magabiztosan vette a selejtezőt, aztán Brazíliában a negyeddöntőig menetelt, ám akkor az argentinok még túl nagy falatnak bizonyultak Marc Wilmots fiainak. A 2016-os Eb-re már esélyesként, a klubcsapatokban rengeteg sikerrel érkeztek a válogatott tagjai, de a magyarok elleni 4-0-s siker után a Wales elleni negyeddöntőben már kijöttek a szövetségi kapitány taktikai hiányosságai, így váratlan kieséssel zárult a torna, amely után menesztették is Wilmotsot. Utódja a spanyol Roberto Martínez lett, aki Angliából jól ismeri a keret nagy részét, és kisebb csapatok élén is bizonyította felkészültségét, bátorságát, taktikai sokoldalúságát. A belgákkal majdnem kétéves veretlenségi sorozatot épített fel, és minden adott ahhoz, hogy az aranygenerációt nevéhez méltó eredményre vezesse. Két meccs választja el ettől.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!