szerző:
hvg.hu

Miért veszített az Aranycsapat 1954-ben? Bent volt-e az angolok harmadik gólja az 1966-os fináléban? Melyik volt minden idők legjobb brazil válogatottja? Hogyan lett Zinedine Zidane nyolc év alatt hősből bűnbak? Mindezt felidézzük a vb-döntőre hangolódva.

Focinyár 2018
Van-e ennél nagyobb sportesemény a világon? Egyesek szerint az olimpia az, mások állítják, a labdarúgó világbajnokság a csúcs. Most, közvetlenül a döntő után, annak hatása alatt, utóbbiakkal értünk egyet. Ezen az oldalon felidézheti a pillanatokat, amelyek ezt igazolják.
Friss cikkek a témában

 1950: Elcsendesült 200 ezer néző

Négy csapat között körmérkőzéses rendszerben dőlt el az aranyérem sorsa, és miután a házigazda brazilok és Uruguay is megnyerte két első meccsét, egymás ellen dönthették el, ki lesz a világbajnok. A braziloknak egy döntetlen is elég lett volna a sikerhez. A Maracanába több mint 200 ezer ember zsúfolódott össze, és bízott a hazai együttes diadalában. A brazilok a 47. percben előnybe is kerültek, ám Schiaffino egyenlített, majd a 79. percben Ghiggia a vezető gólt is megszerezte az uruknak. A szélső kihasználta, hogy a kapus kivárt, és a labdája végül a kapufáról pattant be.

„Ez volt a legszebb gól, amit valaha szereztem. Három ember csendesítette el a Maracanát, Frank Sinatra, a pápa és én” – idézte fel később a győztes gól szerzője.

A brazilok később már nem tudtak egyenlíteni, így lemaradtak az aranyéremről. A játékosok hosszú percekig zokogtak a gyepen. A vereséget sokan akkora tragédiának élték meg, hogy a mélybe vetették magukat a lelátók tetejére, és később országszerte is nőtt az öngyilkosságok száma. Pelé, a későbbi háromszoros világbajnok legenda is felidézte, hogy rádión hallgatták a közvetítést, és ekkora látta apját először sírni. A brazil lapok Dráma és Tragédia címekkel jelentek meg, a bárok, éttermek bezártak, mert senkinek sem volt kedve betérni a találkozó után. A vereség Maracanazo, vagyis Maracana-csapás néven vonult be a köztudatba, és évekbe telt, amíg a brazil futball magához tért.

1954: Bírói hibákon ment el a magyar arany

Hasonló sorscsapásként, a magyar futball Mohácsaként marad meg a magyar emberekben az 1954-es döntő. Az évek óta verhetetlen Aranycsapat remek menetelés végén a németek elleni fináléban már 2-0-ra vezetett nyolc perc után a sérülésből visszatérő Puskás Ferenc és Czibor Zoltán góljával, de az ellenfél tíz perc alatt egyenlített, majd a 84. percben a győztes találatot is megszerezte. A hajrában Puskás gólját les miatt nem adta meg Ling játékvezető – tévesen, ezt utóbb a németek is elismerték. Nem ez volt az egyetlen játékvezető hiba, a második német gólt is vissza lehetett volna fújni Grosics Gyula akadályozásáért.

Évtizedekkel később kiderült, hogy a németek a szünetben teljesítményfokozószert kaphattak, ám ez akkor még nem volt büntetendő, és a vereséghez hozzájárulhatott az is, hogy a magyarok jóval fáradtabban érkeztek a fináléra, hiszen előtte Brazíliát és Uruguayt győzték le, a csoportkörben pedig éppen a németeket 8-3-ra, ám akkor rúgták le Puskást.

A németek berni csodaként emlegetik a diadalt, itthon viszont óriási volt a csalódottság, a játékosokat előbb leszállították a vonatról, és kocsival vitték Budapestre, tartva a tömeg haragjától. Az Aranycsapat idővel széthullott, többen külföldre menekültek az 1956-os forradalom után.

1958: Pelé bemutatkozott

Már a döntőig vezető úton is felhívta magára a figyelmet a brazilok ifjú csillaga, Pelé, hiszen négy gólt szerzett, aztán a svédek elleni fináléban még kettőt lőtt. A dél-amerikai gárda 5-2-re ütötte ki a házigazdát, Pelé pedig 17 évesen, 249 naposan a vb-döntők történetének legfiatalabb gólszerzője lett. A brazilok először mutatták meg igazán a világnak páratlan technikájukat úgy, hogy mindez eredményességgel is párosult. A szemet gyönyörködtető játékot látva a stockholmi közönség sem volt bosszús a vereség miatt. 

1966: A máig vitatott angol gól

Lehet, ha már ezelőtt 52 évvel létezik a gólvonaltechnológia, Anglia nem lenne világbajnok. A fináléban az NSZK volt az ellenfél, és Weber a 89. percben alakította 2-2-re az eredményt, így következhetett a hosszabbítás. A ráadás 11. percében Hurst vett le egy beadást, majd félfordulatból nagy lövést eresztett meg, a labda pedig a felső lécről pattant le – a partjelző véleménye szerint a gólvonal mögé, így a svájci bíró megadta a találatot. Hurts később lőtt még egyet, övé az eddigi egyedüli mesterhármas a vb-finálékban. Második gólját azonban mindmáig vitatják, új – köztük brit -videóelemzések szerint 2,5-6 centiméter hiányzott, de nem haladt át teljes terjedelmével a gólvonalon. 

1970: Oktatott a legjobb brazil csapat

A minden idők legerősebbjének tartott brazil válogatott veretlenül, végig remek játékkal jutott el a döntőig, ahol 4-1-re ütötte ki az olaszokat. A negyedik találat a legemlékezetesebb, a vb-k egyik legszebbje: labdaszerzés után hihetetlen cselek, okos passzok, majd a felfutó hátvéd, Carlos Alberto bombáz a hálóba. A nagy négyest Pelé, Tostao, Jairzinho és Rivelino alkotta. Pelé harmadik vb-címét szerezte, Zagallo pedig először érte el azt a futballtörténelemben, hogy játékosként szerzett arany után edzőként is a csúcsra ért. 

1994: Roberto Baggio hibája

Ki emlékszik arra, hogy Baggión kívül Baresi és Massaro is hibázott a brazilok elleni tizenegyespárbajban? Vagy arra, hogy a copfos csatár a fináléig vezető úton öt góllal segítette az olaszokat? A sport igazságtalan, egy hiba örökre meghatározza egy játékos megítélését. Márpedig Baggio az égbe lőtte a büntetőt a 0-0 utáni tizenegyespárbajban, és ezzel a legkevésbé sem brazilos brazilok nyerték meg a vb-t.

Ez volt az első torna egyébként az Egyesült Államokban, a finálét pedig Puhl Sándor vezette.

1998: Zidane feje I., Ronaldo rejtélyes rosszulléte

A Fenomén négy gólt szerzett és három gólpasszt adott a fináléig vezető úton, ám ott csak árnyéka volt önmagának. Pontosan továbbra sem tudni az okát, de az biztos, hogy Ronaldónak a meccs előtt görcsös rángásai voltak, és nem akarták, hogy pályára lépjen. A vizsgálatok azonban nem mutattak semmi rendkívülit, a csatár pedig játszani akart, így meggyőzte Mario Zagallót.

A finálé azonban nem róla szólt, hanem Zinedine Zidane-ról, a franciák karmesteréről, aki pont a legfontosabb pillanatban nyújtotta legjobb teljesítményét: két gólt fejelt. Az irányítónak addig nem ment a vb-n, piros lapot is kapott, de a párizsi döntőben minden összejött neki.

2002: Kahn potyája

Négy évvel később újra Ronaldo volt a középpontban, és ezúttal csak játéka – na meg egy kicsit fura frizurája – miatt. Rivaldóval és Ronaldinhóval alkotott hármasa végig remekül működött, és a németek elleni fináléban a Fenomén két gólt szerzett. Az elsőt a 67. percben, azzal sikerült megtörni az addig stabil ellenfelet, kihasználva az egész tornán nagyszerűen védő Oliver Kahn hibáját – de hát, ilyen a kapussors. Ronaldo 1994 után újra vb-győztes lett, a brazilok pedig ötödik aranyukat szerezték.

2006: Zidane feje II.

Zidane-ról és Materazziról szólt a finálé. Előbb a francia szerzett gólt tizenegyesből, majd az olasz védő egyenlített fejjel a 19. percben. Mivel több gól nem született, jött a hosszabbítás, amelynek a 110. percében ismét ők ketten váltak főszereplővé: a visszajátszásokból csak azt lehetett látni, hogy Zidane visszafordul, és mellkason fejeli az olaszt.

Utóbb kiderült, Materazzi a francia játékos húgára tett megjegyzést, amitől az begurult. Zidane piros lapot kapott, a vezérét vesztő csapat pedig elbukta a büntetőpárbajt – az a Trezeguet hibázott, aki 2000-ben az Eb-n a győztes gólt szerezte. Az olaszok a mennybe mentek a bundabotrány kirobbanása utáni hetekben, Zidane-nak pedig ez volt az utolsó tétmeccse pályafutása során, hiszen visszavonult.

2010: De Jong kungfu-rúgása

Fél óra sem telt el, amikor Nigel De Jong letaglózta Xabi Alonsót. Ez volt az a pillanat, ami mindenki számára egyértelműen megmutatta a hollandok és a spanyolok játéka közötti különbséget. Előbbiek a fizikalitásra mentek rá, keménykedéssel próbáltak előnyt szerezni és kizökkenteni a labdatartásra építő spanyol csapatot.

„Hihetetlen fájdalmaim voltak a mellkasomban, a testem remegett, de ez volt a vb-döntő, eszem ágában sem volt elhagyni a pályát” – mondta az emlékezetes rúgásról Xabi Alonso.

A holland középpályás csak sárgát kapott a brutális esetért, bár utóbb Howard Webb angol bíró is elismerte, jogos lett volna a kiállítás. A hollandoktól végül nyolcan kaptak sárgát összesen, Heitingát pedig a hosszabbításban ki is küldték, és a spanyol csapat ezt már kihasználta: Iniesta szerezte a győztes találatot négy perccel a vége előtt.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Sport

Ki állítja meg Brüsszelt? A belga aranygeneráció titka

Következetesség, türelem, jól elköltött állami pénzek és az eredmények hajszolása helyett az egyéni fejlesztés fontossága – mindezek nincsenek meg a magyar futballban, pedig a vb-elődöntős Belgium példája azt mutatja, csak így lehet előrelépni.