Milyen kiadásai vannak egy egyszemélyes kft-nek?

Mekkora kiadásai vannak egy egyszemélyes cégnek? Milyen feltételekkel és meddig lehet még kht-t alapítani? Olvasói kérdésekre D. Kovács István, a hvg.hu cégtanácsadója válaszolt. Kérdezzen Ön is!

"BarKochba"

Tizenhárom évvel ezelőtt - akkor még kiskorú - fiammal Bt-t alapítottam, aki nevében exnejem járt el. A cég prosperál. Idén 60 éves leszek. Fiam már nagykorú, de húszéves egyetemista korában elmebeteg lett. Nincs gondokság alatt, de belátásképtelen. Mi lesz, ha valamilyen okból kifolyólag a cég megszűnik? Tulajdonrészem 90 százalék. Élettársammal 2004-ben kft-t alapítottunk. Betétem 2.900.000.-, az övé- papiron- 100 ezer forint. Mire jó ez a nyakatekert tulajdonlási forma, ahol falból "póttag" kell? Egyszemélyes céghez könyvvizsgáló kell, rengeteg költséggel. Az új cégtörvény miatt formális okokból szeptemberig ügyvéddel társasági szerződést kell módosítani. Egyik cég se evás. Komolyan gondolják, hogy egyszemélyes cégek millióit ilyen magas költségbe verjék? Sok a jogász a parlamentben?

A könyvvizsgálati szolgáltatásra és kötelezettségre vonatkozó rendelkezések értelmében ma már ez másként működik. A  számvitelről szóló 2000. évi cégtörvény által előírt könyvvizsgálati szolgáltási előírásokat és kötelezettségeket kell figyelembe venni, melynek 155. § (3) bekezdése azt mondja, hogy „Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 50 millió forintot.” Tehát nem szükséges „falból póttagot bevonni” azért, hogy ne kelljen könyvvizsgáló. Amennyiben most van könyvvizsgáló a cégben, de a Számviteli törvény értelmében erre nem lenne szükség, úgy a cégtörvény (2006 évi IV. tv) 141.§(2/ l) alapján lehet intézkedni, mely pedig kimondja, hogy a társaság taggyűlése hatáskörébe tartozik „a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása” Módosítással  tehát  aktuálisan – 2007. szeptember 1-ig így is, úgy is  lehet erről rendelkezni a társasági szerződés kötelező módosítása során.

Sajnos a 2006 évi IV. tv  336. § rendelkezéseivel nem tudunk mit kezdeni. Végre kell hajtani, ha a társaságot szeretnénk megtartani. Nevezetesen, a kérdésre vonatkozó rész a 336. §  (2) így szól: E törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés alá tartozó társaságok legfőbb szervüknek az e törvény hatálybalépését követő első ülésén, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig kötelesek társasági szerződésüket e törvény rendelkezéseihez igazítva módosítani, és eddig az időpontig azt a cégbírósághoz benyújtani. Miután e határidő eredménytelenül telik el, a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza (Ctv. 84. §).

A jogalkotó szándéka az volt az új cégtörvény megalkotásánál – többek között – hogy a társaságok működésének jogi alapjait, átláthatóbbá tegye. Elhatároljon vagy megszüntessen egy sor olyan társasági formára vonatkozó rendelkezést, melyet korábban a Ptk, a Számviteli törvény, más rendelkezések keveredve és nem pedig a cégjog egységesen szabályozott. Emiatt aztán átkerültek vagy kikerültek oda-vissza bizonyos rendelkezések, így a törvényalkotó a jelenleg már bejegyzett társaságokra vonatkozóan is kénytelen volt egységesítési rendelkezést és határidőt szabni. Ugyancsak egy sor dolgon változtatott, egyszerűsített és gyorsított a cégbejegyzések és cégnyilvántartások vonatkozásában is így teljesen megalapozott a törvényalkotó ezirányú rendelkezése.

"Klebi"

a. Létezik-e még kht., és meddig?
b. Lehet-e alapítani?
c. Milyen kritériuma van a nonprofit Kft-nek?

A törvény a közhasznú társasági (kht.) formában működő szervezetek és a nonprofit társaságok 2007. július 1. utáni létrehozását érinti, az egyesületek és alapítványok létrehozásának menetére nincs hatással. (Akkor sem, ha azok közhasznúak vagy kiemelkedően közhasznúak.) A közhasznú társaságokat – KHT – eddig a Ptk. szabályozta. Az törvény indoklása szerint közhasznú társaságra nincs szükség. Az új cégtörvény általános része írja le a nem nyereségorientált (nonprofit) működés lehetőségét. Olyan feltételekkel minősíthetünk egy nonprofit társaságot közhasznúvá, mint jelenleg is bármely más civil szervezetet.

A nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések 2007. július 1-jén lépnek hatályba, ettől az időponttól már nem alapítható új közhasznú társaság. A már létező kht-k 2009. június 30-ig. A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződésre módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el. A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza (Ctv. 84. §). lakulhatnak át, illetve szűnnek meg.
A nonprofit gazdasági társaság (pl. Kft) tevékenysége nem jövedelemszerzésre irányul, ezért üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. A nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A cég nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.