Kornai Gábor: a korrupció nemzeti kulturális elemmé vált

Fura, amikor egy nagy részben állami megrendelésekből élő cég vezetője elkezd panaszkodni a mindent uraló korrupcióra. Akkor ők hogyan is szerzik a megrendeléseiket? Hogyan dolgoznak Romániában, Bulgáriában? Mindenki korrupt, csak ők a tiszták? Muhaha<br>

Bocsanatot kerek a legelsö hozzaszolasomban valo biralo szavakert,de valahogy ökölbe szorult a billentyüzetem...<br>Köszönet Önnek es a HVG-nak is.<br>Tisztelettel<br>

Én tényleg nem vagyok tudós közgazdász. De: <br><br>egy 200 fős faluban megszűnt az egyetlen bolt, mert a boltos nem tudta kitermelni a megemelt járulékokat, és nem felelt meg valami vízcsap se nála a köjálnak meg az EU-nak... 70 éve folyamatosan ott volt kisboltja a falunak. És én ehhez a faluhoz bizony kötődöm, de segiteni nem tudok nekik. <br><br>ez a kis bolt drágábban árult, mint a 8 km-re zöldmezős beruházásként megnyitott Penny. Mert az a nagyker ár, amin a falusi kisboltos megvásárolhatja az árut, magasabb, mint az a kisker ár, amin a Penny árulhatja... A nagybevásárlást tehát autóval bonyolitották a falusiak a Pennyben, és a napi kiflit, tejfölt stb. vették a kisboltban. Ez persze kevés volt ahhoz, hogy a boltot fenntartsa. <br><br>A faluból az öregek most a napi két buszjárattal járhatnak bevásárolni a Pennybe: reggel 8-kor bemennek, aztán ha vki nem hozza haza őket szivességből, akkor du. 4-kor vissza is tudnak jönni a második busszal. A többiek meg autókáznak. Jó drága benzinen. Szépen egyenként az autók elbenzinezik azt, amennyivel a Pennyben olcsóbb a tejföl.<br><br>Ez az egész rendszer úgy lenne igazságos, ha bármiféle ellátási kötelezettsége is lenne a multiknak . De nincs. Piaci verseny van. <br><br>A 200 fős falu pedig most szentségel, mert mindenki baromira rosszul járt, nemcsak az a kisboltos, aki munkanélküli lett. És a falu tanulja a közgazdaságtant, keményen, a saját bőrén. És már gyűlöli a Pennyt. És döbbenten veszik észre, hogy miután a környék kicsi faluiban az összes boltocska bezárt, a Pennyben emelkednek az árak... Ez a közgazdasági verseny. <br><br>És én a nem tudós közgazdász eszemmel bizony úgy gondolom, hogy egy normális államnak itt vmit tenni kéne. Vagy a multit kötelezni arra, hogy mozgóABC-t üzemeltessen, vagy mittudomén, vagy a kisboltos számára olyan szabályozó rendszert, amit teljesiteni bir, vagy előirni, hogy a falusi kisboltos is ugyanolyan nagyker áron szerezhesse be a termélkeket, mint a multik... De az, hogy a multik mindenre ráteszik a kezüket, amin profit van, és azt bezsebelik, minden egyéb meg rohadjon meg, az nem jó. <br><br>És ezt bizony nyugaton nem is igy csinálják. Jártam én Svájcban, ahol abban a hegyi faluban , ahova csak lanovkával lehet felvinni az árut, mert még autóút sincs, ugyanolyan terméket és ugyanolyan áron lehet venni, mint az autópálya melletti völgyben. Szóval megoldható ez a dolog közgazdaságilag is, csak nálunk a multi azt csinálhat, amit akar. Másutt meg azt, amit a normálisan gondolkodó államigazgatás megenged neki.<br>

Tisztelt Szerző és Fórumozók!<br><br>A környezetgazdaságtani kutatók már jó ideje világosan látják, hogy a globalizáció okozhatja a következő gazdasági világválságot a közeli jövőben. Sajnos a klasszikus "közgazdász beidegződések", amelyek még a globális termelő és fogyasztó hatások megjelenése előtt rögzültek, egyszerűen nem számolnak az externális hatások (olyan gazdaságbefolyásoló tényezők, amelyek nem szerves részei a piacnak) tömeges megjelenésével.<br><br>Nagyon egyszerűen érzékeltethető ez az "exlex" állapot a mezőgazdaság vagy élelmiszertermelés esetén keresztül. A globális élelmiszerkereskedelem okozza a lehetséges legnagyobb kárt a társadalomnak hazánk esetében is. Ha tisztában lennénk az élelmiszerfogyasztás és egészségünk közötti kapcsolattal, akkor senkinek sem kellene magyarázni, hogy mi értelme van a hazai élemiszertermelésnek. <br>Mióta óvodás, bölcsődés gyerekeim vannak, azóta keresem az összefüggést, a táplálkozási rendjük és az egészségi állapotuk között. A szakirodalom bőven taglalja ma már, hogy az allergia és táplálkozás között milyen szoros a kapcsolat. A vírusos, baktériumos megbetegedések hogyan előzhetők meg a táplálék helyes megválasztásával. <br>A légyeg az, hogy akkor táplálkozunk helyesen, ha a táplálékunk abból az élettérből származik, amelyben mi is élünk. Akkor válhatunk ellenállóvá a vírusos, baktériumos megbetegedéseknek, ha ellenállóvá tesz benünket az elfogyasztott hazai növényi és állati táplálék. Akkor élünk jobban, ha egészségesek vagyunk, és nem akkor ha olcsóbban tudjuk megvenni az akármilyen, ellenőrizhetetlen eredetű élelmiszerimitációkat. Ezzel válaszolhatunk a versenyképesség krédésére is! Miért kellene nekünk a világpiaccal versengő mezőgazdaság! Amit hazai agrárium előállít, az a MAGYAR fogyasztóknak jelent igazi értéket, a többieknek csak egy élelmiszer a sok közül.<br>A képlet tehát véleményem szerint egyszerű, nem a világpiac után kell rohanni, és azokat a megoldásokat másolni, ami ott sem működik, hanem egyéni, hazai értékrendet kialakítani, és egységesen képviselni azokat. Felfedezni a globális fejlődés ellentmondásait , hogy ne essünk hasra idő előtt a tudatlanság miatt!<br>

Kedves Kornai Úr! Nagyon egyetértek értékelésének minden fo pontjával és a szellemével is. Az, hogy félreértik vagy félremagyarázzák egyes kitételeit, nem csodálkozom. Ön nem vitatkozik, én igen.<br>#4 Kedves Gyarmati Márton! a GDP 4%-a nem a nyereséget, hanem az összes megtermelt javak mennyiségét, súlyarányát jelenti a magyar nemzetgazdaságon belül. És a 3,5 millió érintett azt mutatja, hogy ennyien tudnak ennyit létrehozni...<br>#6 Kedves Trobi! Nem tudom, mit magyarázol bele a más szövegébe? De ha már felhoztad, bebizonyíthatnád, hogy a magyar(belföldi) termék jobb, mint a behozott (pontosan megjelölve, hogy miben: árban, minoségben, stb és ha ezekben tényleg jobb, akkor miért nem azt veszik!)<br>#7 Kedves gr, sokan nem értjük, hogy is van, hogy a sokszor emlegetett kiváló adottságú magyar mezogazdaság nem tud versenyképes áron termelni tejet, zöldséget, stb, még akkor sem, ha itt a bérek alacsonyabbak, mint Dániában, stb. El kellene már oda menni és eltanulni, csak könnyebb itt panaszkodni...#8- itt a csapda: drágán termelünk, azt támogatjuk, és a támogatást nekünk magunknak kell adóban, járulékban, stb befizetni... csak errol aki támogatást kér és pártol, hallgat, vagy nem tud... #24 - egy kisvállalkozó más, mint a multi. Van, lehet elonye is azzal szemben. Csak ez nem a bevételben, forgalomban vagy szervezettségben vagy érdekérvényesítési képességben jelentkezik. Ha a meglévo elonyt eloször megtalálja és akarja kihasználni, sikeres lehet. Ezt meg lehet tanulni. Meg is kellene. Jajongás helyett...<br>#20 Kedves Dr Telek, amit írtál az csacsiság! Ha a magyar nemzeti jövedelem túlnyomó részét adó multik elmennek Kínába, mibol tudjuk majd megvenni az ott termelt olcsó árúkat?- nem lesz munkahely se -adójuk híján mibol tartjuk fenn az oktatást, egészségügyet? Az adót nem fizeto hazai kisvállakozások befizetéseibol?! Akkor megy csak tönkre igazán az ország, akkor még a koldus is kivándorol innen! A monopóliumok pedig a csillagokba emelhetik az áraikat, ha nincs verseny! (azért lehet bátran szidni a rohadt globalizációt!)<br>#10 Kedves István, a székhasonlat nagyon szép. Csak a közgazdászok azt mondják, hogy ki kell számolni, mi olcsóbb: javítani a régit vagy újat (és jobbat) venni, esetleg székgyárat alapítani és önköltségen csinálni... És minden nem nyereséges muködést nekünk kell megfizetni. Az állam azért nem jó gazda, mert nem a saját, hanem a mi pénzünket költi, és nincs indítéka olcsón termeltetni, muködtetni. Mert az államot meg politikusok muködtetik, akik a saját érdekeiket, céljaikat tekintik elsodlegesnek... A szövetkezést régen kitalálták, és az elonyei ismertek. Csak éppen volt, aki politikai alapon mindent, ami szövetkezet, szét akart verni, és szét is vert, mindegy, hogy mibe került az országnak, és muködoképes volt-e egyáltalán...<br>#14 Kedves Batta, az elavult eromuhálózatot fel kellett volna újítani, erre a bevételekbol nem volt pénz, tehát befektetoket kellett keresni, akik ezt vállalták. Ennek az árát meg kell fizetni. De ez a mechanizmus más iparágaknál is muködött. Csak belföldi viszonylatban nem, mert a magyar befekteto öszekaparta a vételárat, a fejlesztésre már nem hagyott, és elobb-utóbb csodbe is ment...<br>#29 Kedves kollega! A gazdaságnak van egy hibája: az eredményezi a minden másra elköltheto pénzeket, legyen az hagyomány, kultúra, oktatás, egészségügy, stb.Tehát azt mindenképpen muködoképesen kell tartani. Az, hogy ki mennyibol tud kijönni, több mindenbol ered, és nem közgazdasági vezetoi kiválasztási kritérium. Sokkal inkább az, hogy mennyibol és hogyan lehet egy fenntartható országot-társadalmat-gazdaságot kialkítani és muködtetni mindannyiunk javára. Mintha a reformok most valami ilyesmit céloznának meg.#37 Pontosítás: A bejelentés nélküli tüntetésért és az utcai rendbontásért, randalírozásért vertek meg néhányat az abban résztvevok közül. Nem biztos, hogy az értelmi szerzoket. Egyébként a tüntetés jogát törvény biztosítja, csak be kell jelenteni. A rendbontást vagy molotov-koktélozást ugyanígy törvény tiltja.#<br>A vita a végére valahogy kezd átcsúszni a politikába, és nem a gazdaságpolitika irányába. A gazdasággal is az a fo baj, hogy a döntések és értékelések is inkább politikai indíttatásúak, s nélkülözik a gazdasági racionalitást. Ezt a racionalitást lehet szidni és nem érteni, de valamilyen biztos alapot jelentene. És erre lenne szüksége az országnak, és nekünk mindannyiunknak is. Üdvözlettel: Demokratata<br>