szerző:
ATV

Egy izgalmas kutatás segítségével hamarosan pontos információink lehetnek arról, hogyan mozogtak a különböző népcsoportok a Földön. Valóban létezett-e Ádám és Éva? Hogyan lehetséges, hogy minden emberben kimutathatóak ugyanazok a génsorozatok? Ezekre és még egy sor további kérdésre keresi a választ a világ eddigi legátfogóbb tudományos kísérlete.

Eredetünk kulcsa a DNS-ünk
© AP
A National Geographic Society és az IBM közös kutatásának, a Genographic projektnek a célja feltérképezni, hogy a különböző embercsoportok hogyan mozogtak az elmúlt évezredek során a bolygón, s az egyes területeken élő népcsoportok milyen kultúrák és vérvonalak keveredésének eredményeképpen jöttek létre. A számtalan helyszínt és embert érintő vizsgálat során aktív résztvevőként számítanak a hétköznapi emberek segítségére is, akik genetikai anyaguk beszolgáltatásával segíthetnek a tudósoknak, hogy pontosabb képet kapjanak az emberiség eredetéről.

A tudományos expedíció alapköveit a genetikailag stabil, bennszülött populációk jelentik, akik sokszor földrajzilag is meglehetősen izolált helyen élnek, s nem vándoroltak évszázadok, évezredek óta. Az ő genetikai anyagukból mintát véve feltérképezhető, hogy az egyes törzsek, népcsoportok tagjai merre vándoroltak a bolygón. Ezt tipikus génláncok, úgynevezett marker-gének lokalizálásával lehet követni. Az egész Földet lefedő vizsgálatban több egyetem és tudományos kutatóintézet vesz részt, akik a beérkező mintákat analizálják, s összevetik a már meglévő adatbázis tartalmával.

A kutatásban a National Geographic részéről Dr. Spencer Wells genetikus-paleontológus vesz részt, aki beutazta mind az öt lakott kontinenst, hogy összegyűjtse azokat a vér-, és génmintákat, amelyek az értékes kutatási anyagot tartalmazzák. Az idő sürget, ugyanis az egyre fokozódó globalizáció egyre jobban szétzilálja és integrálja a korábban teljes elzártságban élő törzseket, s félő, hogy az egyedi genetikai anyag örökre elvész.  A hiányzó láncszemek feltárásához pedig legalább 100 000 DNS mintára van szükség.

A férfiakban található Y kromoszómán fellelhető, úgynevezett M130-as marker gén az élet bölcsőjeként is ismert afrikai Olduvai-hasadékból származik, ahol az egyik legkorábbi ismert emberi maradványokat találták. Az M130 útja szépen követhető Ázsia déli részén, s igen gyakori az ausztrál benszülöttek körében, illetve kisebb ázsiai népcsoportoknál is, míg a világ egyéb tájain meglehetősen ritka. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy az ausztrál bennszülött csoportok is eredetileg Afrikából származnak. Ezen marker gén vándorlása megközelítőleg 50 ezer évig tarthatott. Az M9-es marker gén jelen van az eurázsiai és észak-amerikai indián férfiakban egyaránt, ebből pedig a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az életnek egy másodlagos bölcsője is kialakulhatott durván 45 ezer évvel ezelőtt Közép-Ázsiában.

A projektben tíz kutatólabor vesz részt, a bolygó különböző részein, s mindegyik a környező területen élő bennszülött populációk vizsgálatáért felelős. Az európai kirendeltség többek között a baszk népcsoportot vizsgálja. Az észak-, és dél-amerikai laborok a különféle, az Amazonas és az Északi-sarkkör között élő indián törzsekre specializálódtak, míg az indiai illetőségű kutatók a térségben élő különféle eredetű népeket kutatják. Ez utóbbi egy különösen bonyolult feladat, ugyanis Indiában annyi különböző népcsoport él, hogy 24 elismert anyanyelv létezik, amelyeknek több száz dialektusa a mai napig ismert.

A többi labor Kelet- és Délkelet-Ázsiában Ausztráliában és a csendes-óceáni térségben vizsgálódik, míg egy működik a korai civilizációk egyik csomópontjának számító Közel-Keleten, illetve Észak-Afrikában, ahol a sivatagi nomádok is értékes kutatási anyagot hordoznak a vérükben. Érdekes kutatási területen működik a volt Szovjetunió területén kutatásokat végző csoport, ahol szinte minden völgyben egy etnikailag elkülönülő népcsoport él saját szokásaival és kultúrájával. Az utolsó labor pedig a Szaharától délre eső afrikai területeken kutat, ahol napjainkban is a legnagyobb az úgynevezett genetikai diverzitás, azaz rengeteg, különböző genetikai hátteret birtokló ember él.

Ahogyan összeáll a kép (Oldaltörés)

Ajay Royyuru,
vezető tudós
© IBM
A minták elemzését az IBM Computational Biology Center elnevezésű központjában végzik, Ajay Royyuru, a projekt tudományos vezetőjének felügyelete alatt. Itt csatlakozik a kutatáshoz mindenki, akit akár csak egy kicsit is érdekel saját, és közvetett módon egész rokonságának, kultúrájának eredete. A marker gének mozgásának feltérképezéséhez ugyanis nem csak a különböző bennszülött törzsek genetikai anyagára van szükség. A Genographic projekt weboldaláról bárki megrendelhet egy tesztcsomagot, amelynek segítségével hozzájárulhat a kísérlethez. A csomagban egy részletes ismertető található a kísérletről, illetve egy DVD-lemezen bemutatják a projektben résztvevő népcsoportokat is, illetve egy videó segítségével útmutatást nyújtanak a DNS minta vételéhez. A doboz tartalmaz két speciális mintavevő pálcikát, illetve két, tartósító oldattal töltött fiolát, amelyekbe a legalább nyolc óra eltéréssel levett két mintát kell elhelyezni. A mintákat ezek után vissza kell küldeni a National Geographic washingtoni főhadiszállására, ahonnan továbbítják a feldolgozást végző laboratóriumba. A minták beszolgáltatatása teljes mértékben név nélkül zajlik, csupán egy formanyomtatványon kell beikszelni, hogy a kísérletben résztvevő alany férfi-e, vagy nő. Ez azért fontos, mert a hölgyek esetében az úgynevezett mitokondriális DNS-t vizsgálják, uraknál pedig a már említett Y-kromoszóma génjeit. A nyomtatvány beikszelésével a mindenkori alany beleegyezik, hogy genetikai anyagát a kísérlet céljaira, név nélkül felhasználják.

A mintákat tároló kis fiolákon egy véletlenszerűen generált kód is szerepel, ezek segítségével nézheti meg a vállalkozó kedvű alany a Genographic projekt weboldalán a vizsgálat eredményét. Itt egy térképen megláthatja, hogy marker génjei milyen vándorlás során jutottak el jelenlegi lakóhelyéig. Egyelőre csupán igen nagy vonalakban mutatja a térkép a gének útját, ez azonban nem csoda, ugyanis a vizsgálat mindössze hat hete folyik. Minél többen vesznek részt a vizsgálatban, annál részletesebb eredmények születnek majd a jövőben.

„A projekt teljes mértékben az emberiség javát szolgálja” – nyilatkozta a hvg.hu riporterének Ajay Royyuru az IBM által rendezett stockholmi Biobank világcsúcson. „Nem célunk a profitszerzés, s az öt éves vizsgálati periódus lezárultával az eredményeket nyilvánosságra hozzuk. A tesztcsomagok árából a DNS- minták vizsgálatát finanszírozzuk, illetve a kutatás alapjául szolgáló bennszülött törzsek támogatására fordítjuk a Legacy program keretében. A vizsgálatok száz százalékig névtelenül történnek, a birtokunkba került mintákat kizárólag tudományos célra használjuk fel, s az elemzéseket követően megsemmisítjük. A teljes Genographic projekt felett egy független szakértőkből, illetve a már említett bennszülött csoportok képviselőiből álló felügyelőbizottság őrködik, biztosítandó ezen alapelvek betartását. A kutatástól azt reméljük, hogy pontos válaszokat kaphatunk az emberiség eredetére, s közelebb kerülhetünk embertársainkhoz, akikkel együtt egyetlen globális közösséget alkotunk.”

Gazdaság

Kampány a genetikailag módosított élelmiszerek ellen

A Greenpeace aktivistái Magyarországon is megjelentették vásárlósegítő ismertetőjüket, melyben feltüntetik, mely szupermarketekben, s mely gyártók esetében kell a vevőknek tartaniuk génkezelt (GM) alapanyagú élelmiszerektől.

MTI Világ

DNS-teszt döntött a kilenc anyajelölt között

Visszakapták szerdán szülei "Baby 81"-et, azt a négyhónapos Srí Lanka-i csecsemőt, aki csodával határos módon élte túl a december 26-i cunamit. A DNS-teszt révén derült ki, hogy ők az igazi szülők.

MTI Világ

DNS-vizsgálattal a cunami-túlélő kisgyermekért

DNS-vizsgálatot rendelt el a bíróság abban az anyasági perben, amely szerdán indult Srí Lankán egy cunami-túlélő kisgyermek ügyében, miután csodás életben maradását követően kilenc nő jelentkezett a hatóságoknál a "81-es gyermek" anyjaként.

Karrier

Nők, férfiak, melegek – genetikusan kódolt karrierutak

Catherine Hakim, a London School of Economics szociológia professzora nemrégiben zárta le azt a kiterjedt kutatást, amelynek során 3700 embert kérdeztek meg Britanniában és Spanyolországban munkavállalási preferenciáiról. Az eredmények magát az Európai Bizottságot is meglepték.

Meixner Zoltán (hvg.hu) Tech

A mobiltelefonok lerombolják a testi sejteket és károsítják a DNS-t

A mobiltelefonok rádióhullámai lerombolják a testi sejteket és károsítják a DNS-t – áll a Verum nevű német kutatóintézet által vezetett vizsgálatot összefoglaló tanulmányban. A eredményeket elsősorban az Európai Unió országaiban készült kutatások szolgáltatták.

Itthon

Columbo helyett DNS-vizsgálat, csak pénz legyen

Világszerte egyre több bűncselekmény felderítéséhez nyújt segítséget a DNS-minták elemzése. Míg sokáig csupán az áldozatok emlékei és az ujjlenyomatok segítették a nyomozást, ma már jóval szélesebb a bevethető bizonyító eszközök palettája. Itthon a szakma forráshiánnyal küszködik. A hvg.hu újságírója az egyik magyar DNS-guruval beszélgetett.

Világ

Szankciók az elrabolt japánok csontjainak DNS-vizsgálata után?

Japán kormányilletékesek bejelentették: a szigetország nem zárja ki, hogy gazdasági szankciókat léptessen életbe Észak-Koreával szemben, amennyiben nem tudnak dűlőre jutni az elmúlt évtizedekben elrabolt japán állampolgárok ügyével kapcsolatban. Elemzők szerint azonban Tokió aligha vetne gátat a phenjani nukleáris programról szóló hatoldalú tárgyalássorozatnak.

HVG-könyvek

Genetikai átjáró

Genetikai átjáróKülönbözőségünk történeteBolti ár: 2 300 FtKiadónkon keresztül: 2 070 FtKiadónkon keresztül...

Világ

Genetikai eljárással gyógyíthatóvá válhat a rák

A rákos daganatok gyógyításának hatékony lehetőségét fedezték fel ausztrál kutatók. Az új kezelési módszert egyebek közt az emlő-, a vastagbél-, a hasnyálmirigy- és a tüdőrák gyógyításában lehet majd alkalmazni.

hvg.hu Tech

Emberi embriókat is klónozhat Dolly bárány "atyja"

Az első klónozott bárány megalkotója, Ian Wilmut professzor és csapata engedélyt kapott, hogy emberi embriók klónozásáról folytasson kísérleteket - számolt be a Sky News. Az engedély nagy lépést jelenthet a motoneuron betegség kutatásában, ám egyelőre pénzhiány miatt nem kezdhetik meg a klónozást.

Világ

Dolly atyja emberi klónozáshoz folyamodik engedélyért

A világ első klónozott emlősét létrehozó kutatócsoport emberi klónozásra jogosító engedélyért folyamodik, hogy tanulmányozhassák a mozgató idegsejtek megbetegedéseit. Az emberklónozást törvény tiltja Nagy-Britanniában, de a terápiás klónozást engedélyezik a hatóságok.

HVG-könyvek

DNS

DNSAz élet titkaBolti ár: 8 500 FtKiadónkon keresztül: 7 650 FtKiadónkon keresztül, HVG-klubkártyával: 6 800...

Világ

Lindh-gyilkosság: a DNS-teszt megerősítette a gyanút

A svéd külügyminiszter feltételezett gyilkosáról készült DNS-vizsgálat eredménye megerősítette a svéd hatóságok gyanúját a múlt hónapban őrizetbe vett személlyel szemben - közölte kedden este a rendőrség szóvivője.