szerző:
hvg.hu

Berkeley-ben a Kaliforniai Egyetemen kutatók egy olyan algafajtát nemesítettek ki, amely fotoszintézis útján képes lehet ipari méretekben is a hidrogéntermelésre, s mindemellett más ipari alapanyagok sokaságát adhatja még.

Kicsiny zöld pöttyök a mikroszkóp alatt. Tőlük függ
a jövő?
© ebi.ac.uk
Ha a Tasios Melis növény-fiziológus vezette kutatások eddigi eredményeit sikerül megerősíteni, akkor valódi technológiai áttörést hozhat az alganemesítés, amely nem csak a hidrogéntermelés miatt lesz érdekes az ipar számára, hanem a kozmetikai alapanyagoktól a biodízel-olajig számos fontos anyagot szolgáltathat - írja a Wired magazin webes kiadása.

Az új algafajtát Chlamydomonas reinhardtii néven jegyezték be, s legfontosabb jellemzője a megcsonkított klorofill antenna sejtjeinek pigmenteket tároló alkotóegységeiben. Ez a növénynek nagyobb energiafelhasználási hatékonyságot tesz lehetővé. A mutáns algák halványabb zöld színűek az eredeti felépítésű változatoknál, s ez azt eredményezi, hogy több napfényt engednek az algakultúra mélyére, s így több sejt válik képessé a fotoszintézisre.

A kutatók úgy gondolják, hogy amennyiben az algatelepek elérik a 10 százalékos energiakonverziós hatékonyságot, akkor már életképessé válnak a tömegkultúrák. Bár Melis nem publikálta minden eredményét, a szakterület ismerői szerint a nemesítések során már elérhette a kritikus hatékonysági határt. Ugyanakkor a C. reinhardtii további finomítására van szükség ahhoz, hogy a kaliforniai tudós elérje végső célját, s az algák termelhessék meg a világ hidrogénszükségletét.

A jelenlegi kutatás egyik fő problémája, hogy miként tudják az algákat a szükséges mennyiségű hidrogén megtermelésére ösztönözni. A hidrogenáz enzim ugyanis, amely a növényben felelős hidrogén termeléséért oxigén jelenlétében nem működik. A fotoszintézisnél azonban oxigén jön létre, amely gátolja a folyamatot. Genetikai beavatkozásokkal ezért igyekeznek lezárni a növénynek azokat a pórusait, amelyek az oxigént a hidrogenáz közelébe engedik. A másik probléma a folyamat katalizálása. Arra már rájöttek, hogy ha a növényektől megvonják a ként, akkor e diéta mellett a hidrogéntermelésük a 100 ezerszeresére nő, de ahhoz, hogy kereskedelmi mennyiségben termeljenek hidrogént a növények további százszoros termelékenység-növekedésre volna szükség. A mutáns klorofill-antennájú algák megjelenése ebben nagy lépést jelent.

A C. reinhardtii alga közelről.
Hidrogénerőmű van benne
© ebi.ac.uk
Egy másik megoldandó probléma magának a hidrogenáz enzimnek a hatékonyabbá tétele. „Az elektronlánc, amely a rendszer mélyén húzódik meglehetősen sok hidrogént termel, de ez nem jön ki onnan, s nem tudtuk, hogy hol van szűk keresztmetszett. Még több alapkutatás kell ahhoz, hogy megértsük mi is zajlik ott valójában” – mondta Michael Seibert, a megújítható energiaforrások amerikai nemzeti kutatóközpontjának vezetője. Kiemelte azt is, hogy a hidrogenáz enzim mikrobákban termelődik, s mivel ezt a területet még nem tanulmányozták alaposan, feltételezhető, hogy rábukkannak olyan mikroorganizmusokra, amelyek az enzimet sokkal hatékonyabban állítják elő, mint az, amelyik a C. reinhardtii-ban dolgozik.

Ha a tudósok megtalálják a megoldást e kérdésekre, úgy létrejöhet egy hidrogénalapokon működő gazdaság, amely például algafarmokkal a középpontjukban lehetővé tenné települések létrehozását az eddig hasznosítatlan sivatagokban.

Az alga azonban sokkal több hasznot hajthat a puszta hidrogéntermelésnél. Széles körben hasznosítható lesz ugyanis a növény a kozmetikai iparban, ahol a make-up-ok és a parfümök előállításában már ma is használják. Az algák a gyógyszeriparban is segíthetnek, ahol különféle hatóanyagok előállítását teszik lehetővé olcsón és természetbarát módon. Néhány algafaj pedig ideális forrása lehet a a minimális károsanyag-kibocsátású robbanómotorok meghajtásához használható biodízel-olajok előállításának, azzal, hogy sokkal több olajat termelnek, mint más növényfajok. Ráadásul e termékek előállítása nem csak a környezeti szempontoknak felelnek meg a korábbiaknál sokkal inkább, hanem olcsóbbak is. Emiatt a C. reinhardtii és társai valódi megmentőinkké válhatnak.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Autó

Bioforradalmat akarnak a svédek

Svéd cégek, autógyártók és egyetemek elhatározták, hogy kimozdítják a holtpontról a nyugat-európai biodízel-kérdést. Az EU által is támogatott program célja, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a bio-üzemanyagok használata.

Szellem

Szegedi neurobiológus szenzációs felfedezése

Az emberi gondolkodás megértésében mérföldkő lehet Tamás Gábornak és társainak a napokban a Science magazinban publikált felfedezése, amelyről a kutató elsőként a HVG-nek nyilatkozott. A kandelábersejtek - amiket a világ két, Nobel-díjra is jelölt magyar tudós kutatásaiból ismer - másként működnek, mint eddig gondolták.

hvg.hu Autó

Jelentős adókedvezmény a biodízelre

Egy hónapja van a kormánynak, hogy kidolgozza a bioüzemanyagok hazai gyártásának megteremtéséhez szükséges szabályokat. A tervek szerint 2010-re minden Magyarországon gyártott száz liter benzinből, gázolajból négynek a szántóföldről kell származnia – írja a Magyar Hírlap.

MTI Itthon

Bio-szennyvíztisztító épülhet a Margitszigeten

Bio-szennyvíztisztító épülhet jövőre a Margitszigeten; a projekt koncepciója elkészült, azt a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi bizottsága jóváhagyta. A szennyvíztisztítóban a hagyományos módszerekkel ellentétben nemcsak baktériumokat alkalmaznak a tisztítás során, hanem növényeket és állatokat, többnyire halakat is.

automenedzser.hu Autó

Újabb bioüzemanyag-stratégiát ismertetnek szerdán

Újabb szigorú intézkedések nélkül 2010-ig nem sikerül elérni azt a célt, hogy 2010-ig 5,75 százalékban biüzemanyagot használjanak az európaiak. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési EU-biztos szerdán ismerteti az új stratégiát.

MTI Tech

Bioenergetikai Innovációs Centrum épül Észak-Magyarországon

Bioenergetikai Innovációs Centrumot hoz létre a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola vezetésével Észak-Magyarországon tíz felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, illetve gazdasági társaság - jelentették be hétfőn Gyöngyösön.