szerző:
MTI/hvg.hu

„Leonardo da Vinci szelleme" címmel nyílt 2007. január 7-ig látható kiállítás a firenzei Uffizi képtárban Jacques Franck francia festő-művészettörténész munkáiból, amelyekben azt kívánja bemutatni, hogyan festette meg a reneszánsz nagy olasz mestere híres képét, a Mona Lisát, pontosabban a képen látható nőalak, a Gioconda utánozhatatlan mosolyát.

Mona Lisa, avagy Gioconda.
Festészettechnológiai szintézis
A nagy titok az a bizonyos „sfumato", az a lebegés, amely a világ legismertebb mosolyát jellemzi. Jacques Franck azt a célt tűzte ki maga elé, hogy rekonstruálja az olasz mester munkamódszerét, erre utal a kiállítás alcíme is, amely „a munka egyetemes zsenijeként" határozza meg Leonardót.

Franck gondosan tanulmányozta a korabeli írásokat, köztük az alkotó feljegyzéseit, majd – saját festői gyakorlatát is felhasználva – hat pannót készített, amelyeken újra felidézte Mona Lisa szemének megalkotását, illetve annak különböző szakaszait. A „sfumato” titka abban van, ahogyan szinte észrevehetetlenül kapcsolódik a fény és az árnyék – magyarázta el a művészettörténész.

Lenardo a „mikrofelosztás” módszerét alkalmazta – fejtegette Franck. Az imprimatúra nevű alapozással enyhén sárgás színt adott, majd a kontrasztok létrehozásához fogott hozzá, igen oldott, vöröses színeket alkalmazva. Ezt követően igen gondosan újra kiemelte az árnyékokat, finom vonalkázó, árnyalásos technikával. Ezt újabb, fátyolos hatású imprimatúra réteg követte, amely betakarta és álcázta a formát. Egymást követték a mind finomabb, nagyon oldott ecsetvonások, minden réteget újra elfedett ez a türelmesen felhordott fátyol, s az egész vastagsága nem haladja meg az 1-2 millimétert.

Franck szerint Mona Lisa arcán Leonardo de Vinci vagy harmincszor is elvégezte ezt a műveletet. Feltehetően nagyítóval dolgozott, mert harmincad vagy negyvened milliméter vastagságú rétegekről volt szó, és a munka évekig tartott. A művészettörténész emlékeztetett rá, hogy a vonalkás árnyalás a római idők óta használatos módszer a mélység megadására, az olajfestmény pedig maga is lehetővé teszi a domborzatot. Leonardo a két módszer szintézisét valósította meg abbeli törekvésében, hogy különleges felületet teremtsen – magyarázta el a művészettörténész.

E folyamat állomásait jelenítik meg a Jacques Franck által festett, a firenzei Uffizi-képtárban kiállított pannók, amelyek a kutatómunkát irányító Jean-Pierre Mohan véleménye szerint az eddigitől eltérő, nem annyira elemző, mint inkább kísérleti módszer termékei. Ezzel azt igyekezett bizonyítani, hogy a Mona Lisa „lassú, nagyon lassú, nagyon alapos munka gyümölcse, olyan munkáé, amely nagyon sok gondolkodás és tapasztalat összegezése".

"És mindez egy olyan mosoly szolgálatában, amely talán negyed másodpercig tartott csupán!" - jegyezte meg Mohan.

MTI/hvg.hu Kult

Leonardo-kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

Kulturális központként péntektől debütál a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Leonardo da Vinci találmányairól és magánéletéről is tartalmaz újdonságokat a május 29-éig látható "Codex Atlanticus" című tárlat.

eurohirek.hu Világ

Leonardo da Vinci program: már hetvenezren

Több mint háromezer európai projektet választottak ki megvalósításra a Leonardo da Vinci program keretében, a kedvezményezettek száma megközelíti a hetvenezret.

Kult

Firenze: kiállították Leonardo da Vinci autóját

A hétvégétől látható a toszkán városban Leonardo da Vinci több mint ötszáz éve konstruált autója, az emberiség első önjáró járműve. Mindeddig senki nem értette, miként működhetett a félig óraműre, félig gépkocsira emlékeztető háromkerekű szerkezet.