szerző:

John C. Mather és George F. Smoot személyében két amerikai tudós kapja idén a fizikai Nobel-díjat - jelentette be kedden Stockholmban a svéd királyi akadémia.

A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a két tudós az elismerést a feketetest-sugárzás és a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiájának felfedezéséért kapta, amely a Világegyetem, a naprendszerek és a csillagok keletkezésének folyamatába engedett mélyebb betekintést. Nizotrópiának azt a jelenséget nevezik, amikor az anyag egyes tulajdonságai különböző irányban különbözőek.

Lorenz Kinga magyarázata szerint az Univerzum anyaga valaha egy végtelenül apró pontban volt összesűrűsödve. Belsejében, azaz egy gömb belsejében lévő matéria apró egyenetlenségeket, „pöttyöket” képzett. Amikor egy óriás robbanás szétvetette, ebből az anyagból a csillagképek, a galaxisok alakultak ki. A Világegyetem korát 15 milliárd évesre becsülik, a tudomány azonban csak az első tízezer évét ismeri, létének korai szakaszáról árul el adatokat a feketetest-sugárzás.

"A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás akkor jött ugyanis létre, amikor a Világegyetem hőmérséklete eléggé lecsökkent az Ősrobbanás után ahhoz, hogy anyaga átlátszóvá váljék” – magyarázta Csizmadia Szilárd, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa. „Ekkor az Univerzum még körülbelül 3000 fok Celsius hőmérsékletű volt, míg napjainkban mindössze 2,7 K, azaz mínusz 270 Celsius-fokos. A sugárzás valójában fény. Ezt az alacsony hőmérsékletű feketetest-sugárzás kelti, és ezért lehet a mikrométeres hullámhossz-tartományban megfigyelni."

Ennek a sugárzásnak a részleteit először a Cosmic Background Explorer (COBE) műhold tanulmányozta. Adatainak elemzésével világosan bebizonyosodott, hogy ebben a sugárzásban mintegy tízezred fok nagyságú anizotrópia van. Ez az anizotrópia azt jelenti, hogy az égbolt egyes irányaiból több, más irányaiból kisebb erősségű kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás érkezik. Ezek a kis anizotrópiák a galaxisok kialakulásának előfeltételei, ezek nélkül a galaxisok - amelyek csillagok tíz- és százmilliárdjaiból állnak - nem jöttek volna létre.

Ez jellegzetes sugárzás mérhető. Ezt a mérést végezte el John C. Mather és George F. Smoot, akik az általuk kifejlesztett és a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás mérését lehetővé tevő készüléket juttattak fel az űrbe.

”Felfedezésük annak megfigyelésnek a bizonyítéka, hogy az Ősrobbanást követően a Világegyetem nem volt teljesen azonos hőmérsékletű mindenütt. Az akkori sűrűség- és hőmérsékleti ingadozások létezésének lenyomata manapság már csak a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiájában látható” - mondta Csizmadia Szilárd.

MTI Tech

Két amerikai kapta az orvosi Nobel-díjat

Andrew Z. Fire és Craig C. Mello amerikai tudós kapja idén az orvosi Nobel-díjat - jelentette be hétfőn Stockholmban a Karolinska intézet illetékes bizottsága.

MTI Kult

Ki kapja idén az irodalmi Nobel-díjat?

Az amerikai Philip Roth-ot, az izraeli Amosz Ozt, a szíriai Adoniszt vagy a perui Mario Vargas Llosát tartják esélyesnek az irodalmi Nobel-díjra azok a találgatások, amelyekből egyre több van, amint közeledik az idei Nobel-díjak bejelentésének időpontja.

HVG Világ

Nem vette át Nobel-díját az emberkerülő orosz matematikus

A legismertebb orosz matematikus, Grigorij Perelman nem volt hajlandó átvenni kedden Madridban a legrangosabb nemzetközi matematikusi díjat, a matematikai Nobel-díjként is számon tartott Fields-érdemrendet. A szinte betegesen szerény, emberkerülőként számon tartott tudóst azzal sem lehetett Spanyolországba csalogatni, hogy a díjat János Károly spanyol uralkodó adta volna át neki.