szerző:

Óriás tartályflották róhatják keresztül-kasul a föld óceánjait, tiszta ivóvizet szállítva az arra rászoruló régióknak, városoknak.

A világ vezető klímakutatói által múlt héten Párizsban tartott összejövetelen, az eddigi legkomolyabb figyelmeztetést címezték a föld lakóinak: az évszázad végéig 1,1- 6,4 fokkal nő a föld átlag hőmérséklete.

2100-ra várhatóan 1,1-3,2 milliárd földlakost érinthet a föld csökkenő ivóvízkészletének kérdése – derül ki egy áprilisban megjelenő ENSZ tanulmány előzeteséből. Kína és Ausztrália ugyanúgy, mint az Európai Unió és az Egyesült Államok érintett lesz a vízkérdésben. Hajózási szakértők szerint, a víz tartályhajókkal történő szállítása még a legkevésbé elvont ötlet a probléma enyhítésére.

Jégtömbök elszállítása a sarkkörökről, óriási vizes zsákokat maguk után vontató hajók vagy a kémiai úton előidézett esőfelhőképzés – olyan ötletek melyek előzőleg mind felmerültek tudományos körökben a föld szomjúságának enyhítésére.

„Bármilyen folyadékot szállíthatunk a tartályhajókkal, ha megfizetik az árát” – nyilatkozta az eset kapcsán Bill Box a világ legnagyobb tartályhajó társaságának, az Interntanknak a szóvivője. Nincs szükség különösebb átalakításra vagy külön flottára a vízszállításhoz.

A Világbank vízforrásaiért felelős vezetője John Hayward még 1996-ban így nyilatkozott: „Így vagy úgy, de egy napon a vizet is úgy fogják a földön mozgatni, mint ma az olajat”.

Daniel Zimmer a marseillei World Water Council (víz világtanács) elnöke szerint valódi igény és szükség lett volna a tankerekkel történő vízszállításra országok közt, de ez valójában csak az ivóvíz esetében működhet, az öntözővizeknél nem, mert ott a szállítás költségei messze felülmúlják a megtérülést. „Látjuk az igény növekedését. Úgy számolunk, hogy akár 2050 előtt, is a sűrűsödő meleghullámok és száraz periódusok indokolhatóvá teszik a vízszállítást” – teszi hozzá.

Eddig is volt már példa vízexportra, Franciaország, Törökország, Algéria és Izrael között.

Zimmer szerint az olyan vízben gazdag országok, mint Norvégia, Oroszország vagy Új-Zéland akár máris megkezdhetik a vízexportot.

Néhány vízcég máris komolyan fontolóra vette a lehetőségét. Tavaly májusban a londoni Thames Water felvetette, hogy a nagy szárazságra tekintettel Skóciából és Norvégiából hozzanak ivóvizet Angliába.

Hasonlóan az angol példához, tavaly az Ausztráliát súlytó szárazság nyomán az új-zélandi Adsteam ügynökség vetette fel, hogy vizet szállítana a kontinensre.

Egy ausztál cég, a Solar Sailor pedig elektronikus-hibrid hajókat tervez melyeket óriás napvitorlák hajtanának. A cég elnöke, a volt ausztrál miniszterelnök Bob Hawke szerint, a koncepció megoldást jelentene Sydney vízproblémáira.

Felmerül azonban a kérdés, hogy míg egy hajónyi olaj jelentős ideig kielégíti egy város igényeit, addig vízből sokkal több kell.