szerző:
Bari Máriusz

Állatok helyett laboratóriumban tenyésztett sejteken kell a mérgező vegyianyagok hatásait tesztelni, mondja amerikai tudósok egy csoportja. A hosszútávú cél az, hogy csökkenthessék a vegyszertesztekre használt állatok számát, illetve ezzel pénzt és időt spórolhassanak. A robotizált megoldások iránt kormányügynökségek is érdeklődnek, írja a BBC News.


Napi tízezer állatot menthet meg
© BBC News
A vegyianyagok toxicitását eddig úgy határozták meg, hogy azokat laboratóriumi állatokba adták be, majd figyelték, hogy azok mennyire betegszenek meg és milyen szimptómákat mutatnak, ezek után pedig szöveteiket vizsgálták meg a mikroszkóp alatt. Míg ez a megközelítés fontos információkat fedhet fel, drága, időigényes, nagy számban használja fel az állatokat és nem derül ki belőle, hogy az állatokra hatástalan vegyianyagok károsnak bizonyulhatnak-e az emberek számára.

"A végső kérdés igazából csak annyi, hogy a szóbanforgó vegyianyag mennyire károsítja a sejteket", mondta el a kutatásért felelős Dr. Francis Collins, a NIH Nemzeti Egészségügyi Intézet genomkutató intézetének igazgatója. "Ahelyett, hogy a teljes állati szervezetre gyakorolt hatását vizsgálnánk, egyszerűbb, ha a különféle állati szervezetekből kinyert egyedi sejteket tesztelünk az anyagok különféle koncentrációival". Az NIH és a Környezetvédelmi Ügynökség összefogásából születő projektet egy ötéves program keretén belül vizsgálják. MIndehhez egy olyan nagysebességű automata vizsgálórendszert alkalmaznak, amellyel naponta 10 ezer vizsgálatot tudnak végrehajtani sejteken és molekulákon. Az összehasonlítás kedvéért: eddig a teszteken alkalmazott rágcsálókkal általában évi 10-100 vizsgálatot tudtak csak végezni.

A vegyszerek mintáit laborban növesztett emberi és állati sejttenyészetekkel engedik egybe, ezeket pedig különféle biokémiai és genetikai teszteknek vetik alá, jelenleg több mint 2000 anyag hatását vizsgálják emberekből és rágcsálókból nyert sejteken. Míg a fő cél az, hogy a legszigorúbb kritériumoknak is megfelelő toxikológiai teszteket lehessen alkotni, a tudósok szerint sok évnek kell még eltelnie ahhoz, amíg a nem-állati tesztek teljesen elfogadottá válnak.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
ATV Tech

Láthatnak a vakok, mozoghatnak a bénák

A science fiction irodalom számtalan alkotása, valamint filmek tucatjai feszegették ember és gép összeolvadásának a témáját. Utóbbiak közül is elég csak a Terminátorra vagy a Mátrixra gondolni. Mi a helyzet a való életben? Összeállításunkban bemutatjuk, mire képesek a mai fejlesztések, s mire számíthatunk a közeljövőben.