RFID: a Nagy Testvértől a tökéletes logisztikáig

Utolsó frissítés:

Szerző:

Bizarr Nagy Testvér-kísérlet zajlik Washingtonban, pénztárosok nélkül működik a jövő áruháza, könnyedén követhető az elveszett háziállat, golflabda és értéktárgy: a hvg.hu azt vizsgálta, mi is a mindezen rendszerek alapját adó RFID-chip és mire használható még fel.


Mi az az RFID?
Az RFID (Radio-frequency identification) könnyen felfogható a vonalkód továbbfejlesztett változataként. Három alapelemből áll: az azonosítandó dologra ráhelyezett aprócska címkéből (angolul tag), az ezen elhelyezett információból, valamint a leolvasó mechanizmusból, amely mindezt értelmezi, listázza vagy rögzíti.

A rádiófrekvenciától és az antenna méretétől függően a címke és a leolvasó közti távolság 10 centimétertől pár méterig változhat, de egyes különleges típusok akár 50 méter távolságból is olvashatóak.
Bizarr kísérlet zajlik a Washingtoni Egyetem kampuszán. Gaetano Borriello professzor és kutatótársa, Evan Welbourne ötven önkéntessel szimulál egy olyan jövőbeli világot, ahol minden embert másodpercre és centiméterre pontosan lehet követni: a főnök pontosan, kamerák nélkül is láthatja, hogy alkalmazottai mikor álltak fel az asztaltól és mikor tértek oda vissza, hova mentek vagy éppenséggel kivel találkoztak. A rendszer lelkét az RFID, azaz rádiófrekvenciás azonosító adja, amely már egy ideje megtalálható amerikai útlevelekben, jogosítványokban, illetve egyes ruhákban, kocsikulcsokban vagy fizetésre használt kártyákban is.

Az egyetemi rendszer átlátszó, így az önkéntesek figyelemmel kísérhetik, hogy ki és mikor nézte meg az általuk kibocsátott adatokat, valamint módosítható is - így megszabható az is, hogy két fél csak akkor lássa egymást, ha például 10 méter távolságban vannak csak egymástól. Az ötlet könnyen továbbgörgethető egészen a közösségi oldalakig is: a fejlesztők RFIDDER nevű szoftvere folyamatosan informálja az általuk használt közösségi hálót, hogy éppen hol vannak és mit csinálnak: ez weben és mobilkészüléken is használható, valamint hozzáköthető  a Twitter néven elhíresült közösségi oldalhoz is. Egy másik program a felhasználók Google Calendar naptárába is feltölti a napi eseményeket.

Tudta-e Ön, hogy...
..az RFID első ősének tekinthető eszközt Léon Theremin orosz feltaláló alkotta meg, aki egyúttal a róla elnevezett theremin elektromos hangszert is jegyzi? 

Az 1946-ban elkészített The Thing fantázianevű készülékkel a Szovjetunióban állomásozó amerikai nagykövetet hallgatták le. A passzív elektromágneses indukció elvét alkalmazó készülék csak akkor lépett működésbe, ha 330 Hz-es mikrohullámokkal bombázták, emellett nemcsak apró volt, hanem áram sem kellett hozzá, és készenléti állapotában jelet sem sugárzott.
Az RFID használata komolyabb biztonsági és adatvédelmi problémákat is felvethet. Az amerikai útlevelek vagy jogosítványok ugyanis úgy vannak kialakítva, hogy több információt tartalmaznak, mint amire szükség lenne. A dél-kínai Senzsenben pedig a kormány RFID-olvasókat telepít, hogy pontosan követhesse a városlakók hollétét, mindezt amerikai technológiával, írja a New York Times. A kínai személyazonosító kártyákban emellett az alapinformációkon kívül az illető teljes munkavállalói története, előző tanulmányai, vallása, priusza vagy jogi ballépései és családtagjaival kapcsolatos adatok is olvashatóak.

A kellő óvintézkedések hiányában a rádiócímkékből kinyert adatokból teljes profilt lehet összeállítani bárkiről anélkül, hogy ő tudna róla. "Egy teljes portrét lehet így festeni valakiről anélkül, hogy tudatában lenne, végig modellt állt valakinek", jegyezte meg Borriello professzor. Elegendő bevásárlóközpontok vagy repülőterek környezetében leolvasókat telepíteni, onnantól kezdve a telepítést végző szervek az utazási mintákból, a vásárlási szokásokból, bankkártya- vagy bármely más adatból igen pontos profilt készíthetnek bárkiről. Enyhébb, sci-fi filmekben is látott esetekben az is előfordulhat, ha egy bolt kombinálja a vásárló különböző adatait, majd személyre szabott hirdetésekkel - ha tetszik, spamekkel - bombázza a továbbiakban.

Magyarország: túl olcsó a munkaerő, túl szerény a használat is (Oldaltörés)

RFID-chipek és egy hangya:
észrevétlen nyomkövetés
Hasonló kísérleteket már hazánkban is végeztek nagy sikerrel, árulta el a hvg.hu szerkesztőségének Udvardy-Nagy István, a hazai RFID infrastruktúra-szolgáltató ODIN Technologies kereskedelmi igazgatója. A 2007 őszén megrendezett Cisco Expo látogatói RFID-címkével ellátott jelvényt kaptak, amelynek birtokában az információs pultban név szerint köszöntötték és informálták arról, kollégái éppen hol vannak, illetve hol látták őket legutoljára. Emellett az előadók is megtudhatták, hogy pontosan hányan látogatták előadásaikat. Az ilyen megoldások akár addig a pontig is elvihetőek, hogy a repülőterek check-in kártyáiba is RFID-azonosítókat helyezzenek el, így a járat indulása előtt közvetlenül a kapuhoz lehet szólítani a még késlekedő utasokat is.

Az RFID-technológiát összességében azonban a logisztikai iparágban hasznosítják, utal erre Udvardy-Nagy István. Ez esetben nincs is szükség a speciális biztonságra, hiszen a szállítás során a különböző raklapokat azonosító címkéket hamisítani teljesen felesleges lenne - a kérdés inkább az, milyen költségek árán lehet "feltörni" az RFID rendszerét és az ezáltal megkaparintott termék "megéri-e" a behatolást. Az RFID-technológiás megoldások akkor működnek rosszul, ha valaki szándékosan szabotálja a logisztikai folyamatokat - esetleg akkor, ha a címkék fémfelület mögé kerülnek, vagy víz-alapú folyadékokkal találkoznak: ekkor sem viselkednek túl jól.

Az RFID-leolvasókkal használt logisztikai és nyilvántartó-rendszerek nagy könnyebbséget jelenthetnének az iparági szereplőknek: mivel képesek emberi befolyásolás nélkül automatizálni, kikerülhetőek lennének velük a tévedések -  ezért igazából számos szektorban érdeklődnek a technológia iránt, könyvtári rendszerektől egészen az építőanyag-telepekig. Udvardy-Nagy szerint Magyarországon azonban igen szerény az RFID-technológiák elterjedtsége: a munkaerő ugyanis elég olcsó és az RFID által támogatott, a megtakarítást gyorsító logisztikai folyamatok az itthoni bevezetést nem igazán motiválják. A rendszer azonban olyan irányba látszik elindulni, ami minimializálja az emberi tévedést, ha tévedhetetlenséget nem is biztosít.

Sokszor felmerült az is, hogy az RFID drága technológia, ami mind Udvardy-Nagy, mind külföldi források szerint jelentős és megszüntetendő tévhit. Itthon pár millió forintból komplett rendszereket fel lehet építeni: húszmillió forintból például egy 10-15 leolvasópontos intelligens rendszert lehet összeállítani egy öt telephelyes vállalkozásra, a belső logisztikai folyamatok teljes követésével.

Itthon a jövőben a szakértő szerint vélhetően szigetszerű rendszerek fognak kialakulni, például a cégek saját gyártási vagy logisztikai folyamataiban - ha többféle értékesítési forrásuk létezik, több telephelyen árusítanak és központi raktárból szállítják ki oda az árut. Gyűjtőazonosítást ezek miatt valószínűnek lát, míg egyedit nem igazán. Az, hogy az RFID mennyire fut be, nem a hazai piactól, hanem a külföldi trendektől függ.

Mire jó még az RFID: az intelligens női táskától a beszélő golflabdáig (Oldaltörés) (Oldaltörés)

Az RFID felhasználási területei azonban túlmutatnak a hivatalos iratok, raklapnyilvántartók, kocsikulcsok és bankkártyák világán. Az RFID Gazette weboldal az RFID legfurcsább felhasználási módjait gyűjtötte össze, az ebben szereplő megoldások pedig jól mutatják, hogy a fogyasztói kultúrába miként tör be a technológia - a maga különös módján.

Az azonosításra alkalmas technológia értelemszerűen a szórakozóhelyekre is beteszi a lábát: a barcelonai Baja Beach Club például törzsvendégeibe ültet mini-chipeket, akik ennek birtokában a sort kikerülve képesek azonnal belépni kedvenc helyükre, valamint fogyaszthatnak is, mivel a chip egyúttal terheléses kártyaként is működik. A megoldás már csak azért is hálás, mert a klub vendégei úszóruhánál többet nem igazán hordanak maguknál, így nem kell még pénztárcájukkal is bajlódniuk. Ugyanígy lehet egy kaszinó vendégeit is követni, a Ciscor Casino Sentry rendszerét alkalmazó berendezésekkel - a tolvajok így sokkal nehezebben tudnak zsetonokat lopni más játékosoktól vagy nehezebben tudják majd hamisítani azokat.

Az RFID az otthonokban is képes jó hasznot hajtani. A konyhákban a technológiával felszerelt edények is használhatóak lehetnek (ilyenek például a VitaCraft konyhai megoldásai), ezeket egy chipet tartalmazó receptkártyával utasítani lehet arra, hogy főzés közben a megfelelő hőmérsékleten legyenek a megfelelő időtartamig. Hasonló RFID-címkékkel lehetne programozni intelligens hűtőket is, így azok szólnának a tulajdonosnak, hogy mikor mi fogyott ki belőlük, illetve javaslatokat is tesznek arra, hogy a bennük található alapanyagokból milyen recepteket lehet készíteni.

Oxer: így könnyebb ajtót nyitni
Természetesen a tárgykövetés a kereskedelmi iparágon kívül is megtalálta a maga használati módját: háziállatokon kívül követnek az amerikai farmereket RFID-vel sajtokat és méhkaptárakat, a tehetősebbek golflabdákat, a Gilette emberei pedig MACH 3 borotvákat, ez ugyanis az egyik olyan termék, amely a leggyakrabban tűnik el az amerikai boltok polcairól. Ugyanezen koncepciót valósítja meg másképpen az a női táska, amely diszkréten figyelmeztet, ha nem található meg benne a szempillaspirál vagy a rúzs - az ehhez szükséges megoldásokat a University of Massachusetts kutatói fejlesztik. A táskához hasonló tárgyazonosító rendszert jelentett be például a Ford F-szériás teherkocsijaihoz és E-szériás furgonjaihoz, amelyek jelzik, hogy milyen RFID-azonosítós tárgyak vannak rajtuk.

A 37 éves melbourne-i Jonathan Oxer pedig RFID-címkét ültetett bal kezébe és ezzel nyitja lakásának ajtaját kulcs helyett. Az egész projekt meglepően olcsó: a chip másfél dollárba, a 125 KHz-es leolvasó pedig 50 dollárba került, így a szerelés igazi tételei a beültetés és a benzinköltség lehetnek csak.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X