szerző:
MTI

A kutatások során a rosszhiszeműség mindennapibb lehet az Egyesült Államok intézeteiben, mint korábban feltételezték, állítja egy, a Nature tudományos szakfolyóirat eheti számában megjelent tanulmány.


A közlemény egy 2006-ban készült felmérést ismertet, melyben 2212, főként az orvosbiológia területén működő kutatót kérdeztek meg 605 egyetemről és kutatóintézetből arról, hogy tapasztaltak-e személyesen adatgyártást, hamisítást, plagizálást munkájuk során. A vizsgálatban részt vevő kutatók 9 százaléka válaszolt igennel a kérdésre.

Az is kiderült a felmérés során, hogy a kutatók vonakodnak jelenteni ezeket az eseteket: a feltételezett esetek 37 százalékát egyáltalán nem hozták az intézmények illetékeseinek tudtára. A felmérést James Wells, a Wisconsini Egyetem munkatársa és a kutatások feddhetetlenségéért felelős kormányhivatal alkalmazásában álló két kollégája végezték.

Ezzel egyidőben az amerikai törvényhozók és mások körében is felmerült az aggodalom, hogy az Egyesült Államokban és más országokban is veszélyeztetheti a kutatások feddhetetlenségét a körülmény, hogy számos tanulmányt gyógyszergyártók finanszíroznak.

A mostani felmérésben olyan példákat soroltak fel a megkérdezettek, mint a vizsgálati adatok kicserélése az eredmények "feljavítása" érdekében, hamis adatok szolgáltatása pályázatok beadásakor, illetve a megállapítások elferdítése.

A kutatások feddhetetlenségéért felelős hivatalhoz mintegy két tucat bejelentés érkezik évente, miközben Wells és kollégái legalább 2300 esetet feltételeznek.

Korábbi felmérések hiányában azt nem tudták a vizsgálódók megállapítani, vajon romlott, vagy javult-e a helyzet a korábbihoz képest az Egyesült Államokban, illetve azt, hogyan viszonyul az itt talált "csúsztatási arány" más országok kutatóinak gyakorlatához.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Plázs

Színesek lehetnek az MRI felvételek

Az eddig fekete-fehér mágneses rezonanciás (MRI) felvételekhez színeket rendelő eljárást dolgoztak ki amerikai kutatók, ami javíthatja a beszerzett információk minőségét és növelheti a felvételek érzékenységét - közli a Nature című tudományos folyóirat csütörtöki száma.

Medipress Plázs

Modellezték az öregedést: megállítható a folyamat?

A Mayo Klinika kutatói kifejlesztettek egy olyan állatmodellt, amelyben vizsgálni tudják a két fontos tumorszuppresszor (daganatelnyomó) gén, a p16 és a p19 öregedésben betöltött szerepét. Ismert, hogy ennek a két gén együttes megjelenése nő a korral, azt azonban nem tudjuk, hogy az öregedés folyamatában milyen szerepet töltenek be.

hvg.hu Tech

Megtévesztően valósághű az aggyal vezérelt kézprotézis

Nagy-Britannia egyik legnagyobb elismerésének számító tudományos díját vehették át az i-LIMB végtagprotézis kifejlesztői. A műkéz öt, egymástól függetlenül vezérelhető ujjával a természetesség érzetét kelti, ráadásul egy, az eszközt viselő férfi szerint „napról-napra jobban érzékel” új kezével.

Bari Máriusz Tech

Mit árul el rólunk a mobiltelefon?

Meglehetősen kiszámíthatóak vagyunk, kevés helyen fordulunk meg, otthonunktól sem megyünk messze - írja Nature-ben publikált tanulmányában Barabási Albert-László, a Notre Dame egyetem fizikaprofesszora, a Northeastern University Komplex Hálózatkutatási Központjának igazgatója. Felfedezése számos tekintetben segítheti a betegségkutatást és a várostervezést is.