szerző:
hvg.hu

Különleges mesterséges intelligencia vezérli a Stanford Egyetem robothelikoptereit. A robotjárművek képesek úgy megtanulni bonyolult légimanővereket, hogy azokat más helikopterek légibemutatóiból nézik végig.


A robotok így képesek egy profi földi helikopterirányító munkáját figyelve manővereket tanulni ahelyett, hogy programozóknak kellene beléjükprogramozni a manőverező rutinokat hosszú időn keresztül. A Stanford fejlesztőinek mesterséges intelligenciája meglepő módon képes így is rengeteg bonyolult manővert csinálni pusztán annyiból, hogy azt már látta korábban.

A robothelikopterek irányítása meglehetősen nehéz feladat, ugyanis a repülőgépekhez képes a helikopterek sokkal instabilabb járművek, a projektben résztvevő egy irányítópilóta elmondása szerint a helikopterek nem repülni akarnak, hanem egyensúlyt veszteni, átbillenni és lezuhanni. A fejlesztők hasonlóan vélekednek: a helikopter olyan, mint a tenyérbe fektetett, azzal egyensúlyozott rúd: ha nincs állandó input és reakció, akkor mind a helikopter, mind a rúd leesik.

A fejlesztőknek hosszú idő után kellett rádöbbenniük arra, hogy a "jó repülés" gyakorlatilag azzal egyenértékű, amit egy profi rádióirányító végez egy légibemutató alkalmával, mivel a komplexebb légimanővereket nem lehet pontosan programkód-szinten levezényelni. Az az ötlet, miszerint egy profi pilóta ujjmozdulatait kellene szimulálni a helikopter joystickjén, azért nem működik, mert ebben az esetben nem számíthatjuk bele a külső környezetből érkező erőhatásokat, például a széllöketeket.

A legjobb megoldás így annak tűnt, hogy profi helikopterirányítókkal reptettek le teljes légirutinokat és ezeket a bemutatókat rögzítették nemcsak videóra, hanem különleges, helikopterre és földre is szerelt mérőberendezésekkel. Míg az egyes manőverek pályái értelemszerűen különböztek egymástól az egyes rutinok során, a mesterséges intelligencia tanulóalgoritmusai képesek voltak minden esetben meglátni az egyes mozdulatok ideális pályáit meglátni és ezt a gyakorlatban is "megrepülni". A mérőfelszerelés a helikopter mindhárom dimenziójában figyelte többek között a helyzetet, állást, sebességet és gyorsulást - a földre helyezett számítógép pedig ezekből kalkulálta ki azon repülési koordinátákat, amelyeket másodpercenként húszszor továbbított a járműnek rádiókapcsolaton keresztül.

Az ilyen önműködő helikoptereket háborús zónákban lehetne sikerrel alkalmazni, esetleg olyan természeti tűzvészek alkalmával, amelyek során a tűz azonnali követésére van szükség, hogy a tűzoltóknak ne kelljen többórás információkra hagyatkozniuk.