Einsteinnek tulajdonítják a mondást, hogy ha a méhek eltűnnek a földről, az emberiség négy éven belül követi őket. A méhkaptárok elnéptelenedése, a virágport gyűjtő dolgozó méhek eltűnése 2006 óta globális jelenség. Okairól javában vitatkoznak a tudósok, de a Beeologics, egy kicsiny izraeli-amerikai cég azt állítja, hogy megtalálta a megoldást, olyan gyógyszert fejlesztettek ki, amely képes gyógyítani a méheket. A vállalkozás elnökével és alapítójával, Eyal Ben-Chanochhal jeruzsálemi tudósítónk beszélgetett.


Éjal Ben Hanuh. 
oltóanyagra.
hvg.hu: Egyszer csak észrevették, hogy a méhek eltűntek a kaptárakból?

Eyal Ben-Chanoch: Igen, valahogy így volt. Már 2006 óta világos, hogy nagy a baj. Amerikában élek, és itt a helyi tévékben, a rádiókban és az újságokban rengeteget foglalkoztak a kérdéssel, tavaly Amerikában már minden harmadik méhraj elpusztult. Ha, mondjuk, minden harmadik szarvasmarha kimúlt volna, akkor az egész világ csatarendbe áll, de a méhek tragédiája valahogy kevésbé foglalkoztatja a nagyközönséget. Pedig ha ne adj’ Isten tényleg eltűnnének a méhek, akkor a már ma is érezhető élelmiszeripari világválság sokkal súlyosabbá válna. A nyugati világ által fogyasztott táplálék egyharmadához szükség van a méhekre, velük együtt nemcsak a méz tűnne el, hanem rengeteg élelem is, és a maradék is sokkal drágább lenne, hiszen megszűnne a növények számára létfontosságú beporzás.

hvg.hu: Miként jöttek rá a baj okára, s hogyan találtak rá megoldást?

E. B.-H.: A tudósok máig azon vitatkoznak, hogy mi is a baj.  2007 szeptemberében látott napvilágot a nagyhírű Nature magazinban az első publikáció, amelyben Diana Cox-Foster professzor más amerikai tudósokkal közösen egy bizonyos vírust kapcsolt össze a jelenséggel. Voltak olyanok is, akik szerint a mobiltelefonok átjátszóantennái megzavarják a méhek tájékozódását. De ha valaki ismeri a méhek közlekedését, akkor tudja, hogy ez nem így van. Amikor nagy a baj, akkor mindenki előáll valamilyen elmélettel.

hvg.hu: A Beeologics tehát kifejlesztett egy ellenanyagot. De hogyan juttatják be a méhekbe? Be lehet oltani sokmillió méhet?

E. B.-H.: Az embereket még a vírus megjelenése előtt oltják be, ha már valaki beteg, a megelőző oltás már nem segít. A méheknél természetesen más technológiát használunk. Egy újszerű módszert. Hasonló technológiáért kapott 2006-ban orvosi Nobel-díjat két amerikai tudós, Andrew Z. Fire és Craig C. Mello. Az RNS bizonyos génjeinek „elhallgattatásáról” van szó. Más szóval: módszerünk segítségével kiiktatjuk a méhekből a vírust. Cukros vízbe belekeverjük a gyógyszert, így juttatjuk be a méhekbe.

hvg.hu: Miféle kísérletek alapján állítják, hogy módszerük hatékony?

E. B.-H: Először tavaly novemberben, a jeruzsálemi Héber Egyetem mezőgazdasági karának laboratóriumaiban folytatott kísérletsorozat igazolta eredményeinket. Idén március óta Amerikában „terepen” is bizonyítunk. Óriási méhpopulációval folynak a tesztek, tudomásom szerint ilyen nagyszabású, méhekkel kapcsolatos kísérleteket még nem végeztek Amerikában: 100 floridai és 60 pennsylvaniai kaptárban próbáljuk ki a szert, ami több mint 3 millió méhet jelent. Eredményeink - minden szerénytelenség nélkül - kiválóak. Hogy ne vádolhassanak bennünket részrehajlással, a kísérleteket egy külső cég, a floridai egyetem végzi, és az amerikai mezőgazdasági minisztérium is részt vesz bennük.

hvg.hu: A Beeologics izraeli-amerikai vegyesvállalat. Mi a munkamegosztás?

E. B.-H.: Floridában, Amerikában jegyezték be a céget, de az egész kutatás és a fejlesztés Izraelben zajlott. Amerikából intézzük a reklámot, a menedzselést az eladásokat, de a tudományos munka Izraelben történik.

Megfizethető ár? (Oldaltörés)

Méhraj. Zümmögő kórus
hvg.hu: Mennyire lesz drága a méhgyógyszer? Az AIDS-eseknek, a rákbetegeknek felírt gyógyszerek a drága kutatás-fejlesztés miatt olykor megfizethetetlenek.

E. B.-H: Elejétől fogva tudomásul vettük, hogy a vevőink a méhészek, a kaptárok tulajdonosai lesznek, akiknek egy-egy kaptár mindössze évi néhány száz dollárt jövedelmez. Tehát ha azt akarjuk, hogy megvegyék, ehhez kell igazodnia a gyógyszer árának. Technológiánk eleinte nagyon drága volt, de fejlesztési programunk fontos részeként idővel sikerült úgy módosítanunk, megváltoztatnunk a felhasznált anyagokat, így mára gyógyszerünk megfizethető a méhészek számára.

hvg.hu: Miként hat a cégükre napjaink pénzügyi válsága? Vannak befektetőik, van elég tőkéjük a szer piacra dobásához?

E. B.-H: Mintegy két hónappal ezelőtt sikerült befektetőket szereznünk, úgyhogy van elég pénzünk a fejlesztés folytatásához. Persze nem tudjuk, hogy a válság miként hat majd ránk, de jelenleg még semmit sem érezünk belőle.

hvg.hu: Mikorra lesz piacon a készítményük?

E. B.-H.: A gyógyszer elkészült. Bármikor készek vagyunk megkezdeni a klinikai kísérleteket a terepen levő méhekkel, bármelyik nap megkaphatjuk az amerikai engedélyt. Reméljük, időben megérkezik. A méhek ősszel és télen legyengülnek, és nem szeretnénk a hivatal késlekedése miatt elszalasztani annak a lehetőségét, hogy a különösen fertőzött területeken minél nagyobb számban egészségesen megérjék a tavaszt, a beporzás fontos időszakát. Közben kapcsolatban vagyunk más országokkal is, ahol kevésbé körülményes a gyógyszerek bejegyeztetése, talán ott gyorsabban előbbre juthatunk. Bár kétségtelen, legfőbb piacunk az Egyesült Államok.

hvg.hu: Hogy áll a konkurrencia? Vagy egyelőre egyedül vannak a piacon?

E. B.-H.: Legjobb tudomásom szerint nincs versenytársunk. Technológiánkat szabadalmaztattuk, mások valószínűleg másfajta módszerrel jelentkeznek majd, szabad a piac, mindenki próbálkozhat. A méhek megmentése legalább olyan fontos nekünk, mint az üzlet. Ketyeg az óra, mindent elkövetünk, hogy gyógyszerünk minél hamarabb a piacra kerüljön.

Shiri Zsuzsa / Jeruzsálem

hvg.hu Tech

Méhek védik a tokiói madarakat

A japán fővárosban fészkelő madaraktól a természetvédők méhek segítségével tartanák távol a kis cséreket rendszeresen megtámadó varjakat.