szerző:
MTI

Hatékonyan kommunikálnak a némának tartott növények. Kórokozók támadásakor kémiai anyagok révén kér segítséget a lúdfű a gyökerétől, az pedig válaszként almasavat termel, mely hasznos baktériumokat küld megmentésre - állapították meg amerikai kutatók. A növény emellett akár sivatagokat is képes lenne megtermékenyíteni.


© The UniProt Consortium
Az amerikai Delaware Egyetem növényi kommunikációt tanulmányozó kutatói a kis virágú lúdfű (Arabidopsis thaliana) levelét fertőzték meg egy káros, pszeudomonasz baktériummal. A növény általában megbetegedett. Ha azonban talajába korábban a jó hatású flórát képező Bacillus subtilis elnevezésű baktériumot keverték, a megfertőzött lúdfű egészséges maradt.

Harsh Bais és kutatócsoportja megállapította, hogy a jótékony baktérium a talajban védőfilmet képez a növény gyökere körül és antibakteriális hatása is van. Molekuláris biológiai eszközökkel kimutatták, hogy a levél-gyökér kommunikáció működik: előbbi segítséget kért a lúdfű talajban lévő részétől. Erre adott válaszként a gyökér almasavat választott ki, aminek célja a hasznos baktérium becsalogatása - idézi Bais-t a LiveScience című online tudományos portál. A jótékony mikroorganizmus hatására megugrott védelmi válasz a gyökér és a levelek kinagyított képein is látható volt.

Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (NSF) által is támogatott kutatás eredményeit a Plant Physiology című szakfolyóirat novemberi számában ismertetik a szerzők.

Ugyanakkor a milánói egyetem genetikai kutatói reménykeltő felfedezést tettek közzé: a lúdfűnek más különleges képességei is vannak. A keresztes virágúak családjába tartozó növény igénytelen és ellenáll a szárazságnak egy génje segítségével, amely szabályozza azon pórusainak nyitását és zárását, amelyeken keresztül behatol a széndioxid és távozik a víz. Genetikusok számára már megoldható feladat volt a módosítás, amelynek eredményeképpen a pórusok nyitását csökkentették és ezáltal a növény a szárazsággal szemben még ellenállóbbá vált - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Ugyanezt az eljárást alkalmazták a sóval szembeni ellenállás fokozására is, így a manipulált lúdfű immár megél a sok sót felhalmozó talajban is, továbbá meleg zónákban, ahol a víz hamar elpárolog. A kutatók abban reménykednek, hogy ezen kísérletek elvezethetnek ahhoz, hogy a nem is olyan távoli jövőben a sivatagokban is tudnak majd gabonát termelni.

A lúdfüvet Friedrich Laibach javaslata alapján már több mint hatvan éve használják genetikai kutatások modell szervezeteként, mivel több tulajdonsága is különösen alkalmassá teszi az ilyen vizsgálatokra: kis méretű, 2-5 cm átmérőjű növény. Meglehetősen igénytelen, szárazságkedvelő, könnyen termeszthető akár talajban, akár mesterséges táptalajon. Gyors fejlődésű, optimális körülmények között 6 hét egy generáció, ami a növényeknél igen rövidnek számít, így egy év alatt sok generáció vizsgálható.