szerző:
hvg.hu

A kockázatelemzés és a hazugságvizsgálat határmezsgyéjén mozog egy közel huszonöt évig fejlesztett izraeli technológia, az LVA. A rendszer akár valós időben is képes érzékelni az emberi beszéd érzelmi töltését, az érzelmi állapotokat, utal a beszélőben zajló kognitív folyamatokra, kvázi még az is megállapítható vele, hogy valaki igazat mond-e vagy sem.


Olyan rendszert volt szerencsénk közelebbről megvizsgálni, ami az emberi tudat, érzelmek és igazmondás állapotát nem fiziológiai jelekből, elektródás vizsgálatokból vagy korábban elmondott tényeink egymásnak ütköztetéséből állapítja meg, hanem pusztán abból, ahogyan beszélünk.

Az emberi beszéd folyamata komplikált mechanizmus. Amikor beszélünk, a tüdőnkből kinyomott levegő megrezegteti a hangszálakat, ezek bizonyos frekvenciákon rezegve hanghullámokat generálnak - ezek a szájban a nyelv, a fogak és az ajkak közbenjárásnak köszönhetően beszédhangokká, szavakká, mondatokká alakulnak, amelyeknek kialakításáért és szabályozásáért agyunk felelős: tényleg azok a hangok hangzottak el, amiket agyunk akart, jó hangerőn, jó sorrendben ejtettük ki ezeket?



Ezen agyi "felületnek" köszönhetően beszédünkön minden lenyomatot hagy, ami átfut agyunkon. Az izraeli kutatók huszonöt éves munkájának eredménye, a rétegzett hangelemző (LVA, layered voice analysis) rendszer pontosan ezt vizsgálja bizonyos jelfeldolgozó algoritmusok és szélessávú spektrumelemzés segítségével - nem azt figyeli, hogy mit mondtunk és milyen nyelven, hanem azt, hogy hogyan mondtuk, agyi aktivitásunk hogyan változott beszédünk közben, milyen anomáliák figyelhetőek meg az észlelt adatokban, ezek pedig hogyan rendszerezhetőek különböző állapotokhoz: stresszhez, izgalomhoz, megtévesztési szándékhoz vagy más érzelmi állapotokhoz.

Mit lát az LVA?
Az LVA számos vokális paraméterből, több ezer matematikai folyamat segítségével analizálja a kérdezett személy állapotát, képes az érzelmek, illetve egy információ igazságtartalmának megállapítására. A technológia képes különbséget tenni a vizsgálat miatt fellépő, elfogadható mértékű stressz, illetve a megtévesztési szándék miatt fellépő stressz között, illetve a zavartság és a kognitív stressz között is. Érzékeli a feszültség, visszautasítás, félelem és szégyen szintjeit, illetve azt, hogy valaki mennyire gondolkodik válaszadás közben, mennyire hajlandó válaszolni, cinikusan le akarja-e rázni a gépet vagy esetleg rá akarja-e szedni.
Ennek révén jobban megérthető a vizsgált személy mentális állapota, érzelmeinek struktúrája egy adott pillanatban, amikor kontrollkérdésekre válaszol - a technológia bizonyos típusú stresszeket, azoknak erősségét, kognitív folyamatokat, érzelmi reakciókat érzékel, amelyek mind a hangban tükröződnek vissza. Ezek az információk betekintést adhatnak mindabba, hogy az illető személy miként gondolkodik, mi zavarja, mi izgatja fel, beszédének mely részeiben bizonytalan, milyen témák érintik érzékenyen. 

Az LVA-technológián alapuló szoftveres háttér ugyanúgy képes egy korábban rögzített hanganyagból felrajzolni a szöveg mögött lezajló érzelmi-agyi folyamatokat, mint valós időben, például egy telefonbeszélgetés közben is, mondta el nekünk Kis György, a rendszer hazai működtetéséért felelős Anima Polygraph Pszichológiai Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Egyúttal rá is mutatott: az LVA-i nevet viselő szoftver felhasználási területe végtelen. Nyitott, irányított kontrollkérdésekkel megfelelő lehet például üzleti kockázatok felderítésére és megelőzésére, hitel-, és ügyfékockázati értékelésre, kárrendezési eljárások támogatására, de ideális lehet például munkainterjúk során is a jelentkezők szűrésére, időszakos vizsgálatára, megelégedettségük felmérésre is, A rendszer call centerekhez is beköthető, ideális vevőkapcsolatok kezelésére is.

Az ilyen rendszerek azonban nem automatizáltak, mondja a szakértő. Hangsúlyozza: a szolgáltatás, az emberi hangot elemező szoftver csakis az analitikus eredményeket kiértékelő, illetve a szoftver feladathoz illesztését és paraméterezését végző szakemberek együttműködésén alapszik.

Hallatszik, mit szedtél, látszik, mivel foglalkozol (Oldaltörés)

GK1: szándékjelző repterekre?
Nemcsak repülőtereken és vámvizsgálatokon, hanem jól őrzött helyek további védelmére használható fel az LVA rendszerén alapuló GK1 szándékérzékelő is.

A terrorcselekmények fényében már látszik: nem az elrejtett fegyverek megtalálása, hanem a mögöttes szándék kiderítése számít. A GK1 azonnal kimutatja azt az érzelmi állapotot, amellyel ki lehet szűrni a potenciálisan káros személyeket.

Mindehhez egy maximum egy percig tartó vizsgálat kell, amely során 3-5 kérdést tesznek fel az egyes személyeknek. A rendszer riaszt az ismeretlen típusú, korábban nem észlelt érzelmi profilokra, képes tanulni mások mintáiból, hogy fokozza pontosságát, valamint képes megkülönböztetni azon fokozott állapotokat is (például az izgatottságot vagy fáradtságot), amelyhez nem kötődik rosszakaratú szándék.
A szakértők jól tudják: nincsen "igazi" hazugságvizsgáló rendszer. A megtévesztő kommunikációnak ugyanis több típusa létezik: egyesek saját magukat akarják megvédeni, vannak, akik szeretteiket akarják egy kegyes hazugsággal megóvni, vannak, akik pénzt vagy szívességet csikarnának ki másokból, egyes esetekben pedig egyszerűen csak a vicc kedvéért nem mondanak egyesek igazat. Látható tehát, hogy a különféle célok és motivációk miatt pusztán fiziológiai vagy pszichológiai alapokon nem lehet egy szöveg igazságtartalmát megállapítani. Az LVA azonban képes érzékelni a kimondott szavak mögött rejlő szándékot, így képes azonosítani és felfedni a mélyen rejlő logikai folyamatok eredményeképpen megjelenő hazugságot - indirekt módon.

Az LVA-i a vizsgálandó szöveget apró szegmensekre bontja, amelyek mindegyikéhez több mint 120 érzelmi paramétert köt. Ezek között szerepel a hangszín, a hangmagasság szintje és váltakozásai, a beszédhangok közti szünetek hossza, a beszéd tempója, illetve a beszéd frekvenciatartománya is - Kis György elmondása szerint régóta nem titok az sem, hogy a hazugságnak jellemző frekvenciái vannak - léteznek ugyanis olyan mély frekvenciatartományok, amelyek ha kimutathatóak az emberi beszédben, akkor nagy az esély arra, hogy az illető nem mond igazat.

A frekvenciaelemzés azonban csak egy apró része a teljes vizsgálatnak: a paramétereket kilenc, érzelmekhez köthető kategóriába sorolják, majd ezek alapján olyan formulákkal elemzik a beszédben rejlő érzelmi és agyi folyamatokat, amelyek az izgalmi szinthez, a figyelmi szinthez, a hazugság miatt kialakuló feszültséghez és más tényezőkhöz kötődnek, ezekből pedig visszakövetkeztethetünk az igazmondásra. Ezek továbbköthetőek olyan statisztikai tanulóalgoritmusokhoz, amelyekkel egy mondatban kimutatható, mekkora az esély a megtévesztésre vagy a csaló szándékra még azelőtt, hogy az illető személyt vagy annak vallomását bármilyen pszichológiai elemzésnek vetnénk alá.

A szoftver újabb típusai képesek érzékelni azt, ha valaki alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt állt-e, amikor beszélt, kérdésünkre pedig, hogy lehetséges-e a különbséget tenni az egyes drogok beszédre gyakorolt hatásai között, igenlő választ kaptunk: a jellegzetes hatásmechanizmusú szerek ugyanis jellegzetes hatást gyakorolnak a beszélőszervekre és az agyra.

A rendszert egy szimulált, körülbelül húsz perc hosszú munkainterjúval teszteltük, amely során ugyanazon kérdéseket kaptuk meg különféle kockázati tényezőkkel (többek között alkohol- és drogfogyasztással, munkahelyi lopással, diszkrécióval) kapcsolatban: élünk-e ezekkel, van-e környezetünkben olyan, aki ezekkel él, mit gondolunk erről, szóltunk-e már neki. A szoftver az interjú végeztével két elemzést is ad: az egyik beszédszegmensekre lebontva mutatja azt, hogy válaszaink közben milyen állapotban voltunk, mik azok a pontok, ahol további vizsgálatot vagy legalábbis figyelmet érdemlünk. A másik jóval látványosabb, egy grafikont ad, rámutatva arra, hogy hol vannak kockázati tényezőink és munkaadóinknak mikkel kapcsolatban nem kell aggódnia miattunk egyáltalán. Tesztünk végeztével szakértőnk megjegyezte, jellegzetesen "újságírós" grafikont sikerült produkálnunk - kérdésünkre, miszerint a kockázati tényezők tükrében vannak-e jellegzetes munkakörökhöz tartozó jellegzetes görbék, természetesen igennel felelt.



A rendszer azonban így sem teljesen száz százalékos, ismeri be Kis György. A viselkedésüket és beszédüket általában jól uraló, megfelelően kondicionált politikusok és színészek esetében más jellegű, jobb kontrollról beszélhetünk, így náluk nem feltétlenül mutatható ki minden. Még bonyolultabb a helyzet a skizofrén betegek esetében, akiknél elsivárodott érzelmeik, illetve a pszichózis blokkolja annak lehetőségét, hogy pontos összhang alakuljon ki a tények és a fejükben kialakult történet között - emellett a jelenlegi törvénykezés is tiltja esetükben az ilyen jellegű vizsgálatok lebonyolítását.

A rendszer működését, felügyeletét hiába őrzik hétpecsétes titkok, az elméleti alap a kellő szaktudás birtkában akár reprodukálható is, mondja Kis. Hiába az izraeli Nemesysco nevéhez fűződik az LVA rendszere, számos országban zajlanak hasonló jellegű kísérletek, amelyek az emberi hangból próbálják meg az érzelmi és agyi folyamatokat visszakövetni. Magyarországon is zajlanak hasonló, igen sikeres kísérletek, árulta el a szakértő, hozzátéve: ezek azonban bármennyire is ígéretesek, nem kapnak anyagi támogatást.


Bari Máriusz - Csikász Brigitta