szerző:
hvg.hu

A robotrepülőgépek nem csak a 21. század csatatereit rendezik át radikálisan, de rövidesen átformálják a gazdasági és a mindennapi élet egyes területeit. A felsőoktatás és a piaci szféra példás együttműködése nyomán a magyarok is képesek a nemzetközi mezőnyben kimagasló high-tech fejlesztések véghezvitelére.

Ilyen fejlesztés a „Magas Intelligenciájú, Nagy Megbízhatóságú Elektronikai Felderítő Rendszer Katonai és Polgári Védelmi Célokra" című Nemzeti Kulturális és Technológiai Hivatal (NKTH) által támogatott projekt keretében egy konzorcium által fejlesztett robotrepülőgép projekt.

Napjainkban óriási igény mutatkozik a piacon a klasszikus mérnöki szemlélettel dolgozó mérnökinformatikusok iránt. A HVG „2009 Diploma” különszámában közölt felmérés megállapítja, hogy a munkáltatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara mellett a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Karán szerzett informatikai diplomákat tartják a legértékesebbnek.

A „Magas Intelligenciájú, Nagy Megbízhatóságú Elektronikai Felderítő Rendszer Katonai és Polgári Védelmi Célokra" című NKTH által támogatott projektet egy háromtagú konzorcium valósítja meg, melynek vezetője a BHE Bonn Hungary Kft., (BONN) tagjai pedig a Budapesti Műszaki Egyetem Mobil Innovációs Központ (BME MIK) és a BMF NIK. A projekt hároméves költségvetése bruttó 976 176 000 Ft, kitűzött célja pedig, hogy piacon értékesíthető terméket állítson elő, melynek mind hazai mind külföldi értékesítése prognosztizálható. A konzorciumi tagok a következő felosztásban végeznek K+F tevékenységet a projektben.

Molnár András, a BMF NIK tudományos projektvezetője az egyik modellel
© MTI

A BONN végzi a repülőgépgyártást, a fedélzeti elektronika és a kiszolgáló elektronika fejlesztését, és ő hozza létre a szükséges rendszerintegrációt, az elektronikai vezérlést is. A BME MIK feladata a nagy intelligenciájú mobil adatátviteli rendszer fejlesztése, amely a légi és a földi irányítórendszer közötti kapcsolattartásért felelős. A BMF NIK végzi a földi és légi egységek szoftverrendszerének fejlesztését, melynek köszönhetően a gép képes lesz objektumok észlelésére és követésére is. A virtuális pilótafülke kialakítása mellett elkészíti az adatbázis szerver működtetéséhez szükséges programokat.

A robotrepülőgép piac

Az EU-ban a pilótanélküli légi járművek katonai piaca nagyjából 1 milliárd dollár. Ugyanez az USA-ban 2,5 milliárd dollár. A Frost & Sullivan becslése szerint ez az összeg a következő évtizedben jelentősen növekedni fog. Hasonlóképpen drámai módon ki fog szélesedni a polgári alkalmazások piaca is, azzal párhuzamosan, ahogy a piaci szereplők felismerik a robotrepülőgépekben lévő előnyöket.

A Honvédség a közelmúltban hadrendbe állított egy felderítési feladatok ellátására tervezett izraeli fejlesztésű robotrepülőgépet, amely a „tűzkeresztségen” Afganisztánban fog átesni.

A robotrepülőgép a projektben használt értelmezésben nem „modellrepülő”, hiszen a fedélzeti számítógépek intelligenciáján alapuló önálló döntéseket hoz. A pilóta által irányított gépekhez képest olcsó az előállítása, az üzemben tartása, az irányító személyzet betanítása. Nincs szüksége hosszú kifutópályára, repülőtérre. Kis tömege és kis mérete miatt rendkívül gyorsan üzembe helyezhető – akár személyautóval is szállítható. Villanymotorjának köszönhetően zajtalan és a legtöbbjük radarok számára nem érzékelhető. Az irányításához szükséges virtuális pilótafülke működtetéséhez egy hétköznapi laptop is megfelel.

Az elkészült rendszer polgári alkalmazására számos területen kerülhet sor. Alkalmas elektromos- és csővezetékek megfigyelésére. Hatékonyan támogathatja a tűzoltóság és a polgári védelem munkáját nagy területű tüzek terjedésének megfigyelésében, s ezzel a megfelelő tűzoltási stratégia kidolgozását. Megfelelő érzékelőkkel felszerelve segíthet árvíz idején a gátak gyenge pontjainak megtalálásában, a katasztrófa sújtotta területek megfigyelésében. Végezhet mezőgazdasági területeken terménybecslést, régészek számára légi fényképezést és alkalmazható minden más légi megfigyeléssel kapcsolatos feladatra, olyan helyeken is, ahol hagyományos repülőkkel ez veszélyes, vagy drága.

Katonai alkalmazására elsősorban a felderítés területén kerül sor: a harctéren, taktikai bevetésre éppen úgy alkalmas, mint a stratégiai döntések támogatására.

MTI Itthon

Felderítő robotrepülőgépeket vásárol a HM

Az eredeti tervekhez képest jelentős késéssel ugyan, de talán még ebben az évben megvásárolhatja a honvédelmi tárca az afganisztáni magyar misszió ellátásához szükségesnek tartott pilóta nélküli felderítő repülőgépeket - írja a hétfői Népszabadság.

MTI Tech

Jövőre a magyarok is használnak robotrepülőgépet Afganisztánban

A jövő év második felében már robotrepülőgépeket is használ majd a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoportja Afganisztánban; a személyzet felkészítése januárban kezdődik Izraelben - mondta el az Afganisztánban tartózkodó honvédelmi miniszter csütörtökön.