szerző:
Cservenák Zoltán

Az elmúlt években megszaporodtak a nagyformátumú tudósok életét egy mozinéző szemével nézve is izgalmasan feldolgozó filmek. Elég, ha csak a Csodálatos elmére vagy a mozikban nemrég futó Kódjátszmára és a Mindenség elméletére gondolunk. De vajon miért nem ihlette meg eddig a magyar filmipart a nemzetközi viszonylatban is igencsak érdekes és mozgalmas életet élő Szent-Györgyi Albert? Összeszedtünk 13+1 érdekességet, amit érdemes tudni a Nobel-díjas tudósról. Indulhat a játék: ki mennyiről tudott eddig?

1. Meglőtte magát, hogy szabaduljon a frontról

Szent-Györgyi Albert több fronton is szolgált az első világháborúban. Előbb Oroszországban, a Dnyeszter környékén teljesített katonai szolgálatot, de két év után elege lett a harcokból, ezért elkeseredettségében fegyverével karon lőtte magát. Ezzel kockáztatta, hogy felakasztják. Később az olasz frontra került, ahol egy laboratóriumban dolgozhatott.

Szent-Györgyi Albert fényképei gyermek, illetve fiatal korából
©

2. Négyszer házasodott

Imádta a nőket. 1917-ben, 24 évesen vette feleségül a 19 éves Demény Kornéliát, akitől Nelli lánya született. 21 évvel később felesége elhagyta a tudóst. Néhány évvel később nagy botrányt kavarva összeházasodott a kétgyermekes Borbíró Mártával. Második feleségénél rákot diagnosztizáltak, 1963-ban hunyt el. Nem véletlen, hogy Szent-Györgyi ekkortájt már rákkutatással foglalkozott. 1965-ben ismét megházasodott, a nála 47 évvel fiatalabb Susan Wichtermant vette feleségül, de a kapcsolat nem működött, 1968-ban válás lett a vége. 1975-ben a nála 50 évvel fiatalabb Marcia Houstonnal házasodott össze.

3. Két doktorija volt

1917-ben az Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvosként, később Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Hamburgban, Leidenben és Groningenben dolgozott és tanult. Érdekelte az élettan, a bakteriológia és a biológiai égés. Innen a Cambridge-i Egyetemre került, ahol kémiából doktorált.

4. Borjúmirigyből akarta kimutatni a C-vitamint

Amit ma C-vitaminnak vagy aszkorbinsavnak ismerünk, egykor bizony hexuronsav volt. Szent-Györgyi 1930-ban a Mayo Klinika és a Josiah Macy Jr. Alapítvány támogatásával kutatott az Egyesült Államokban, ahol Chicago környékén egy marhavágóhídon több tonnányi mellékveséből mindössze 25 grammnyi hexuronsavat tudott kimutatni. Csalódottan tért haza Magyarországra, ahol elkeseredettségében a paprikához nyúlt.

Szent-Györgyi Albert a Nobel-díj átvételekor
©

5. Vacsorájából lett a Nobel-díja

Egyik este a vacsorára kapott paradicsompaprikát nem volt kedve megenni, de nem akarta megsérteni feleségét, a paprikát nem hagyta a tányérján, inkább laborba vitte kísérletezni. A Szegedi Tudományegyetem Tudástár frissen megjelent, 3. kötete közölte azt a cikket, amelyben olvasható a történet, ami – mondjuk úgy – szerencsés véget ért. Szent-Györgyi 1931-ben a paprikából aszkorbinsavat tudott kinyerni, így bejelenthette: nagy mennyiségben képes előállítani a C-vitamint. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem elsősorban a C-vitaminért kapta a Nobel-díjat, hanem a biológiai oxidációs folyamatok kutatása terén elért felfedezéséért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére.

6. Író, költő, színész, színjátszókör-alapító volt, fellépett a budapesti Nemzeti Színházban

Az irodalomról, a művészetekről és a színjátszásról úgy vélekedett, mint a tudományról: azt mondta, meg kell élni. A tragikus sorsú Horváth István rendezésében Szegeden előadták Shakespeare Hamlettjét, ami olyan jól sikerült, hogy a budapesti Nemzeti Színház meghívta a produkciót. Az előadást háromszor kellett megismételni.

7. A szovjet megszállás alatt álló Finnországnak adományozta Nobel-díját

A The New York Times is beszámolt arról 1940. január 17-én, hogy Szent-Györgyi Albert felajánlotta a Nobel-díját a Finnországért Alapítványnak, miután a Szovjetunió megtámadta Finnországot. A cikket tartalmazó kötetben olvasható, hogy a díjat egy kereskedő kiváltotta, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Szent-Györgyi Nobel-díját egyébként ma is itt őrzik.

8. Miniszterelnöki megbízásból tárgyalt Magyarország világháborús kiugrásáról

Előbb Kállay Miklóssal találkozott, aki jóváhagyta, hogy Isztambulban tárgyaljon a britekkel Magyarország második világháborúból történő kiugrásáról. Kállay Szent-Györgyivel üzent a briteknek: kész bármikor átállni, de az országban állomásozó német csapatok miatt nehéz ezt meglépni. Szent-Györgyi találkozott a brit titkosszolgálat törökországi vezetőjével. A tudós azt a feladatot kapta, hogy térjen vissza Budapestre és segítsen egy rádiókapcsolat kiépítésében a londoni adminisztráció és Kállay Miklós között. A tervet a Gestapo megtudta, és megakadályozta.

9. "Élete csúcspontja": Hitler követelte az elfogását

Szent-Györgyit 1944-ben svéd segítséggel menekítették ki a nácik – konkrétan a Gestapo – elől Budapestről, ahol az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. Állítólag Hitler maga követelte Szent-Györgyi elfogását, a tudós ezt később egy televíziós interjúban „élete csúcspontjaként” emlegette. 1945 januárjában egy szovjet különítmény igyekezett a tudós segítségére, és családjával Moszkvában kapott menedéket. A svéd segítséget és moszkvai megérkezést a The New York Times is érdemesnek tartotta arra, hogy írjon róla.

10. Párbajoznia kellett volna

Szent-Györgyi Albertnek tudós létére majdnem párbajoznia kellett. Pontosabban párbajozhatott volna, ha elfogadja Bartha Károly honvédelmi miniszter kihívását. A The New York Times 1947. február 8-i cikkében megírta: Szent-Györgyi Albert február 7-én egy parlamenti beszédében megvádolta a Katonai Akadémiát, hogy csupán reakciós tiszteket nevelt, és kiállt amellett, hogy az akadémiát ne emeljék egyetemi rangra. Ekkor hívta párbajra Bartha Károly honvédelmi miniszter. Párbajig végül nem fajult a dolog, de az ügy jól szimbolizálja a feudális és a polgári gondolkodásmód közötti különbséget. Vízválasztónak is tekinthetjük, hiszen nem sokkal később a Nobel-díjas tudós elhagyta Magyarországot és az Egyesült Államokban telepedett le.

Szent-Györgyi Albert előadás közben, mögötte az általa kutatott citrátkör egy részlete látható
©

11. Svéd és amerikai állampolgár is volt

V. Gusztáv svéd király saját hatáskörben svéd állampolgárságot adományozott Szent-Györgyinek és feleségének. Sokáig svéd útlevéllel utazott a háború után. 1947-ben telepedett le az Egyesült Államokban, ahol 1955. február 22-én megkapta az amerikai állampolgárságot, 1956. április 24-én pedig az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája tagjává választották. Immáron amerikai állampolgárként több alkalommal is felhívta a figyelmet az 1956-os forradalomra. Maléter Pál tőrbecsalásáról is írt a Times-ban.

12. Részletesen beszámolt a málenkij robotról az USA-ban

A kommunisták rémtettei között számon tartott málenkij robotról és a szovjet munkatáborokba hurcolt több millió emberről a The New York Times-nak írt egyik szerkesztőségi levélben. Szent-Györgyi évtizedek alatt több tucat levelet írt a Times szerkesztőjének, amelyeket jórészt le is közölt a lap.

13. Adófizetés megtagadására biztatott az Egyesült Államokban

Kezdetben támogatta Lyndon Johnson elnököt, de néhány hónap után csalódott benne, mivel az elnök ígéretével ellentétben nem törekedett a vietnami háború befejezésére. 1966-ban 300 társával Szent-Györgyi aláírt egy kiáltványt, amelyben megtagadták az adófizetést az amerikai kormány vietnami és dominikai beavatkozása miatt. Nem sokkal később az adóhivatal rászállt Szent-Györgyire, de nem találtak indokot eljárás indítására. 1969-ben viszont a kormány megvonta tőle a kutatási támogatást. 1970-ben pedig le „öreg idiótázta” a világ háborúskodó vezetőit.

+1. Akár még egy Nobel-díjat kaphatott volna

Bizony ez nem legenda. 1937-es Nobel-díját, amelyet a biológiai égés, más néven oxidáció vizsgálata, illetve a C-vitamin izolálásáért kapta, akár követhette volna egy másik is, az izomműködés kutatása során elért eredményeiért. Egykori tanítványával, Straub F. Brunóval közösen izoláltak két, az izomösszehúzódáshoz elengedhetetlen fehérjét, az aktint és a miozint. Felfedezéséért komoly esélyesnek tartották egy újabb Nobel-díjra.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!