szerző:

Repülőjegy-vásárlás, Facebook-komment vagy cicásvideó-megtekintés – az online és mobil aktivitásunk rengeteg nyomot hagy maga után. Milyen mértékben használják fel ezeket a nagyvállalatok? Erre a kérdésre kereste a választ 21 élvonalbeli hazai cég digitális adattudatosságát vizsgáló tanulmányában a POSSIBLE kreatív ügynökség.

A résztvevők
©

Ideális helyzetben egy vállalat nem rest energiát, gondolatokat és pénzt fektetni abba, hogy tisztán lássák, a digitális területre fektetett erőforrások miként járulnak hozzá az üzleti értékteremtéshez. A tavalyi utolsó negyedévben készült felmérés most publikált eredménye szerint a hazai helyzet ezen a téren összességében mégis változó, de a trend legalább javuló: a hazai vállalatok saját adattudatossági szintjüket (10 pontos skálán) a 2014-re adott 4,3 pontos értékelés és a tavalyi 5,6 után idén már 7,3 pontra várják.

Nem járja át a szervezetet az információ

A Digitális Adattudatosság Magyarországon című felmérésből kiderül: a vizsgált vállalatoknál (saját és külső embereket is számolva) átlagosan négy fő foglalkozik a tanulmányban taglalt csatornák teljesítményének riportolásával vagy elemzésével. Ugyan nagy a szórás e tekintetben, teljes munkaidőben erre dedikált csapatból keveset találtunk. Sokkal jellemzőbb az, hogy az emberek más feladataik mellett foglalkoznak a gyűjtött adatok részletes elemzésével is. „Az a tény, hogy a többségnél ez a tevékenység egy mellékes és könnyen háttérbe szoruló feladatkör, jelzi, hogy a digitális teljesítménymérés teljes integrációja a döntési folyamatokba itthon még nem általános jelenség” – mondta Parrag Krisztina, a POSSIBLE CEE stratégiai igazgatója.

Mit mérnek, mire figyelnek?

A honlap, mobil alkalmazás vagy akár internetbank célját támogató konverziók mérése általános: a vállalatok figyelik például, hogy keresőből vagy közösségi médiából átkattintva hányan, milyen városból és érdeklődési körrel rendelkezve regisztrálnak felületeikre. Ezen információk és a böngészési múltunk alapján találkozhatunk eltérő, célzott tartalmakkal egy honlapon a saját és egy barátunk képernyőjén. Ez leginkább külföldi honlapokon fordul elő, mivel Magyarországon ez még korántsem elterjedt megoldás.

©

A „félig-meddig” jellegű tudatosságra utal az is, hogy a 21 vállalatból mindössze 12 figyel a különböző online és mobil csatornáin zajló kommunikációs folyamatok összehangolására. „A digitális csatornák hatékonyságának növeléséhez jót és jól kell mérni, valamint tisztában kell lenni azzal, hogy azok milyen hatásmechanizmussal visznek közelebb az üzleti célok teljesítéséhez” – mondta Krasznai Gergely, a felmérést végző ügynökség elemzője.

Hova tovább?

A megkérdezett online kommunikációs csapatok látnak előrelépési lehetőséget, azonban számos olyan tényező van, ami korlátozza őket: a szervezeten belüli digitális adattudatosság változó szintje mellett legtöbbször az erőforráshiányt és az egyre jobban személyre szabott kommunikáció körüli jogi bizonytalanságokat nevezték meg.

Mindenesetre a kommunikáció hírleveleken túli perszonalizációját mint szükséges továbblépést szinte mindegyik vállalat látja maga előtt: a 20 megkérdezettből mindössze két vállalat nem használ vagy tervez ilyesmit.

A teljes tanulmány letölthető a POSSIBLE honlapjáról.

©
Cikk megosztása
Címkék