szerző:
MTI

Az influenzával való első találkozás meghatározza, hogy a későbbiekben miként reagál az ember szervezete a vírusra – állapították meg amerikai kutatók.

A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői az A típusú influenzavírus 18 törzsét és a vírus felszínén lévő hemagglutinin nevű fehérjét vizsgálták meg. A szakemberek szerint ennek a fehérjének mindössze két típusa van, és az ember azzal szemben lesz védett, amellyel először találkozik a szervezete, a másik azonban továbbra is fenyegetést jelent a számára.

A tucsoni Arizonai Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az eredményeik magyarázatot adhatnak arra, hogy egyes influenzajárványok miért okoznak több halálesetet és súlyos megbetegedést a fiatalok körében.

Amikor az ember immunrendszere először találkozik egy influenzavírussal, az ellenanyagot, antitesteket kezd termelni, hogy megcélozza a vírus felszínéből – nyalókaszerűen – kiálló hemagglutinin receptorfehérjét, amelynek tehát csak két változata van.

A Michael Worobey vezette kutatócsoport "kék és narancssárga nyalókákat" különböztetett meg. A szakemberek szerint az 1960-as évek vége előtt született emberek a "kék nyalókás" influenzavírusoknak – H1 vagy H2 – voltak kitéve gyerekkorukban. Az életük folyamán ők ritkán betegedtek meg másik "kék nyalókás" influenzavírusoktól, mint például a madárinfluenza néven ismert H5N1, de belehalhattak a "narancsságra" H7N9 típusú influenzába.

Pont az ellenkező jelenség figyelhető meg azoknál, akik az 1960-as évek végén születtek, és így a "narancssárga nyalókás" influenzavírusnak (H3) voltak kitéve.

A kutatók a H5N1 és a H7N1 madárinfluenza-vírussal fertőzött emberek kezelési adatait vonták vizsgálat alá. Az eredmények 75 százalékos védettséget mutattak a súlyos betegség kialakulásával, és 80 százalékos védelmet az elhalálozással szemben azoknál a pácienseknél, akik gyermekkorukban ugyanilyen fehérjéjű vírusoknak voltak kitéve.

Worobey szerint az eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogy az 1918-as influenzajárvány miért volt pusztítóbb a fiatalok körében. "Azokkal a fiatal felnőttekkel a H1-es típus végzett és az évtizedekkel később elemzett vérminták szerint elég nagy a valószínűsége, hogy az érintett személyek H3-as típussal találkoztak elsőként gyermekkorukban vagy védtelenek voltak a H1-gyel szemben" – magyarázta a szakember.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!