szerző:
Papós Tamás
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyarországon minden harmadik gyereket érinthet a jogi tényállással nem is rendelkező online zaklatás, de az internet más veszélyeket is rejt, amelyeket a szülők alábecsülnek. Több ezer anonim vallomás tanúsította ezt, egy országjáró kezdeményezés pedig ugyan vaskos javaslatot tett le az asztalra, megelőző stratégiája viszont parlagon hever. Marad oltalmazónak a szülő és a tanár – de mire képesek ők, ha közben elzárkóznak a közösségi oldalaktól? Pedig a veszély tényleg nagyobb, mint hinnénk.

„Ha egyszer elolvastad, vagy megláttad, kitörölheted a számítógépedről, de a fejedből nem” – (fel)zaklató online tartalmakról mesélt így egy 15 éves lány Kósa Éva pszichológusnak. A szakember egy kerekasztal-beszélgetésen beszélt a tapasztalatairól, miután az eseményt szervező Hegyvidéki Önkormányzat kutatása rámutatott: sokkal több gyereket érintenek az interneten szembejövő veszélyek, mint gondolnánk. Nem csak a pornográf tartalmakról van szó, sőt: az (iskolai) cikizés online formája, a „cyberbullying”, az idegenek – akár szexuális jellegű – közeledése és az adatlopás áldozatai sokkal rosszabbul járnak, mintha szimplán csak meztelen testekbe futottak volna bele.

A feltételes módra pedig nincs is szükség, ugyanis a hazai szakértők is megerősítették: sokkal több gyereket érintenek ezek a problémák, mint a szülők gondolják. Nemzetközi trendről van szó, ezért a XII. kerületben kivizsgálták a kérdést. Az ELTE szociológusa, László Miklós vezette kutatásban több mint ezer gyerek, több száz szülő, illetve több tucat tanár töltötte ki a kérdőíveket.

Hát, te mégis ki vagy?

Az eredmények minden túlzás nélkül megdöbbentőek: az alábbi grafikonon kék színnel látszik, hogy a gyerekek milyen százalékos arányban érintettek.

  • minden negyedik gyereket zaklattak már chatelés közben
  • minden ötödik bevallottan küldött már durva üzenetet
  • pornográf tartalmakkal közel 40 százalék találkozik
  • 15 százalékuk kéretlen szexuális ajánlatot is kapott már
©

Az, hogy a gyerekek közel kétharmada érintkezik a neten ismeretlen emberekkel, önmagában nem lenne gond – történik ilyen az offline életben is. Ám a neten, arc nélkül, jóval könnyebben előfordul, hogy kihasználják a fiatalokat. Ezt Az internet nem felejt projekt szervezői is tanúsítják. Az elmúlt esztendőkben a témában elmerülő huszonévesek (két jogász, egy pedagógus és két televíziós szakember) tartott interaktív előadásokat több mint 6 ezer gyereknek, figyelmeztetve őket az internet veszélyeire.

„Az egyik iskolában járva az osztályfőnök tanulságos történettel példázta a gyerekek óvatlanságát. Kíváncsiságból létrehozott egy magyar gyerekek számára egyértelműen idegenül hangzó (arab) névvel egy hamis facebookos profilt, majd azzal bejelölt az osztályból mindenkit. Mindegyik 13-14 éves diák visszaigazolta az ismeretséget, ami beállítások alapján akár személyes információk kiadását is jelenti. Csupán egyetlen lány kérdezett vissza egy üzenetben, hogy mégis ki az arab nevű ismeretlen ismerős – mesélte Kocsis-M. Brigitta, a Duna Tv műsorvezetője, hozzátéve: ők is hasonló eredményre jutottak, mint a XII. kerület kutatása.

Minden harmadik magyar gyerek érintett lehet

„Mivel nem találkoztunk átfogó, reprezentatív hazai kutatással, mind a 6 ezer gyerekkel kitöltettünk egy anonim kérdőívet. Ebből kiderült, hogy minden harmadik kiskorút érint az online zaklatás” – mondta az előadó, jelezve: ez nem csak szöveges üzenetekben és nyilvános facebookos cikizésekben nyilvánulhat meg. Az előadásokon ijesztő, külföldi példákkal is szembesítik a diákokat, ugyanis a világ több pontján is öngyilkossághoz vezettek a durvább esetek. Magyarországon ilyen következmény nem volt, de verésvideó és bosszúpornó már itthon is borzolta a kedélyeket.

©

Az online és offline bántalmazást a gyerekek szégyellik. „Ráadásul attól is nagyon félnek, hogy ha elmondják a szüleiknek a velük történteket, egyszerűen eltiltják őket az internettől, és így gyakorlatilag az életük egyik meghatározó részéről kell majd lemondaniuk” – számolt be korábbi cikkünkben Jármi Éva, az ELTE Pszichológiai intézetének munkatársa.

A tiltás viszont nem célravezető, ezt a XII. kerület kutatása után elindított Hegyvidéki ONvédelem Program is hangsúlyozza, és épp ezért a szülők és a pedagógusok felvilágosítására koncentrál. Szó szerint, ugyanis a XII. kerület kutatásából kiderült: a szülők nagyon alábecsülik az internet anonim személytelenségében leselkedő veszélyeket. Amíg a szülők mindössze 6 százaléka gondolja, hogy a gyermeke olyasvalakivel beszél meg találkozót, akit még sosem látott, csak az interneten beszélgetett vele, addig a gyerekek saját bevallása szerint ez 21 százalékban fordul elő. Amíg a szülőknek csak a 2 százaléka sejti vagy tudja, hogy gyermekének szexuális ajánlatot tettek az interneten, addig a gyerekek 15 százaléka vallotta be, történt már vele ilyen.

Nem lehet tabutéma

A megelőzés egyértelműen a tudatos internethasználat, ezt kell középpontba helyezni. Ebben a kérdésben is hasonló felfogást képvisel a fiatalok vezette Az internet nem felejt és a Hegyvidéki ONvédelem Program. Utóbbi részeként a gyakorlati tippeket kortárs mentorok adják majd át, 16-17 éves diákokat bevonva. A kutatás válaszai és a tapasztalatok alapján főként a videómegosztók és a közösségi oldalak használatáról kell bemutatót tartani, előbbiről az agresszív vagy pornográf tartalmak, utóbbiról pedig az online zaklatások, kiközösítések, adatvédelmi problémák miatt. (Már amíg lesz egyáltalán adatvédelem, egy szakértői kutatás szerint ugyanis 2025-re el is felejthetjük eddigi elveinket.)

Bármelyik gyerek a célpontba kerülhet.
©

Otthon is foglalkozni kell a problémával. „Bármiben támaszt kapnak otthon a gyermekeim, nincs tabutéma, bármiről lehet beszélni” – írta le a szakértők szerint is helyes szülői gyakorlatot az említett kerekasztal-beszélgetésen Till Attila műsorvezető. A XII. kerület programjában ugyanis hírességek is szerepet vállalnak, mint például Szily Nóra műsorvezető és Erdei Zsolt világbajnok ökölvívó.

A pedagógusképzés egy feltétlenül szükséges elméleti képzés mellett a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt, esettanulmányok, videók, szerepjátékok, konkrét példák elemzése van terítéken. A szülőknek pedig a Szülői Akadémia elnevezésű képzéssorozat keretében bemutatják, hogyan kezelhető és előzhető meg a probléma, illetve milyen jelek utalnak a gyermekeket online ért negatív hatásokra.

Az offline életen túl

„Egy 12 éves gyerek a digitális énjeként emlegette nekem a Facebookot” – mondta Kocsis-M. Brigitta, rávilágítva: offline és online életet is reggeltől estig élnek a tinédzserek. „Volt olyan tanár, aki büszkén mesélte, ő aztán nincs fent a közösségi oldalakon. Pedig ha a pedagógusok és a szülők az online történéseket nem figyelik, akkor a digitális életben ki óvja meg a diákokat?” Kocsis-M. Brigitta szerint a helyzetet csak rontja, hogy az online zaklatás, mint jogi tényállás, nem létezik Magyarországon, így a rendőrség és a bíróság is nehezebben tud megbirkózni a komolyabb esetekkel.

Az internet nem felejt előadásain pár praktikus tanács mindig elhangzik. Az adatvédelmi beállításoknál például szabályozható, hogy csak ismerősök lássák facebookos bejegyzéseinket, sőt a korábbiakra is kérhetjük ezt. A telefonokon érdemes jelkódzárt vagy ujjlenyomatos azonosítást használni, hogy bárhol is hagyjuk a mobilt, ne lehessen csak úgy belépnie a megtalálónak. A jelszavaknak biztonságosnak kell lenniük – például 1 perc alatt ezzel a módszerrel – és ne mindenhol ugyanaz legyen a jelszó. És még valami: akárhol regisztrál valaki, nem szerencsés közösségi oldalak profiljaival összevonni. Ez könnyebb, 1 kattintásos út, de veszélyesebb is, mintha emailcím és jelszó megadásával tennénk.

Illusztráció a KOMA Bázis "Cyberbully" című darabjából.
©

Mit lehet még tenni? Online zaklatások vagy adatlopások esetén érdeklődni lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Internet Hotline oldalán, panaszt lehet benyújtani az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapján, telefonos lelkisegély kérhető a Kék Vonalon, és a gyerekeknek nagyon hasznos letölteniük az Unicef Magyarország kifejezetten ilyen esetekre fejlesztett ingyenes alkalmazását (Androidra, iPhone-ra, iPadre és windowsos számítógépekre is beszerezhető).

Kell a támogatás

Joggal felmerülhet: az említett programokhoz hasonlóakból jóval több kellene, hogy diákok, tanárok és szülők személyesen szembesüljenek a veszélyekkel és a megelőzési lehetőségekkel. Ehhez csupán akarat és támogatás kell. A motiváció mindkét esetben adott volt, a szponzoráció más kérdés. A XII. kerületben részben társadalmi munkában zajlik a Hegyvidéki ONVédelem Program, a költségek jelentős részéhez pedig a Szerencsejáték Zrt. nonprofit ága nyújtott adományt, de a 60 órás akkreditált tanárképzést maga az önkormányzat finanszírozza.

Az internet nem felejt című országos program viszont parlagon hever. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága nyújtotta korábban a támogatást, de az államtitkárság megszűnt. Az országjáró tapasztalatokat feldolgozó, és a programot kiterjeszteni kívánó több száz oldalas tanulmányt így hiába tették le az asztalra a szervezők, csak alkalomadtán tudnak előadást tartani, és az üzleti szektorban próbálnak támogatókra találni.

Ha érdeklik a fejlemények, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.