szerző:
hvg.hu

Cabin crew, boarding completed – halljuk minden egyes alkalommal a beszállítási folyamat végén, miután minden utas belépett a fedélzetre. Mindig a repülőgép valamelyik bal oldali ajtaján. De miért pont azon?

Nem véletlenül fordíthatjuk a repülőtér kifejezés sok idegen nyelvű megfelelőjét légikikötőnek – a repülésben sok dolgot a hajózás ihletett. Nehezen kikövetkeztethető, de ilyen például az is, hogy a repülőgépek bal oldali ajtaját (vagy ajtajait) használjuk be- és kiszálláskor. Az ősokot a középkor legnagyobb tengerésznépénél kereshetjük: a vikingek hajójukat egyetlen kormányevezővel irányították, melyet mindig a jobb oldalra tettek. Ebből következik, hogy a parthoz/kikötőhöz a hajó bal oldalával tudtak beállni, azon zajlott a ki- és beszállás. A magát pilótaként bemutató Andrew Stagg a Quorán ezt a történelmi tényt eleveníti fel, és azt írja, a hajók tervezőinél teljesen megszokottá vált formulát vették át a korai repülőgépek tervezői is, végül annyira hozzászokott mindenki, hogy "így maradt".

A MailOnline Travel egy Dreamliner-pilótára hivatkozva azt írja, a jobb oldalon lévő szervizajtók valamivel kisebbek is – hiszen minél nagyobb az ajtó, annál nehezebb megtartani a gép borításának szerkezeti merevségét. Manapság tehát már nem is lenne kényelmes a jobb oldali ajtókon át mozogni. (Vész esetén persze a kényelem nem számít, akkor a jobb oldali ajtókat is használják.)

Ahova még a király is gyalog jár – és még ő is a bal oldalon.
©

Az utasok bal oldali mozgásával függ össze, hogy a repülőgép kapitánya is a bal oldali helyet foglalja el a fülkében. Mivel a gép bal oldalával kell odagurulni a beszállítókapu/utasfolyosó csápjáig, így egyszerűbb a földi navigáció.

A vikingekig visszanyúló szokást ma már nehéz lenne megváltoztatni. Egyrészt komoly költség lenne a repülőterek átalakítása is, de ami fontosabb: a jobb oldali utasmozgás biztonsági kockázatokkal is járna. A repülőket ugyanis jellemzően jobb oldalról töltik fel üzemanyaggal, illetve ott történik a csomagok és a fedélzeti ellátmány ki- és berakodása is. Az pedig mindenkinek jobb, ha a földi kiszolgálás és az utasmozgás egymástól jól elkülönítve történik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló érdekességekről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Balogh Csaba Tech

Hova üljünk, hogy túléljük, ha lezuhan a repülő?

A legtöbb légi baleset után megszaporodnak a vacsoraasztal mellett az “Ígérd meg, hogy nem repülsz többet” mondatok, pedig a jövő heti gép útja semmivel sem lesz veszélyesebb attól, mert a múlt heti lezuhant. Sőt. A repüléstechnikai megoldásoknak köszönhetően pedig, ha meg is történne a repülőbaleset, kivételesen nagy esélyünk van arra, hogy semmi bajunk nem lesz.