Németh András
Németh András

Egyre inkább cenzúrázzák Oroszországban az internetet. A jelek szerint Moszkva a kínaihoz hasonló digitális nagy fallal akarja elzárni az oroszok elől a nemkívánatos tartalmakat. Valószínűleg elkésett.

Egy Putyinra hasonlító, kirúzsozott szájú és kisminkelt szemű férfi ábrázolása, amellyel arra utalnak, hogy Oroszország elnökének nem hagyományos a szexuális orientáltsága – ez az egyik olyan szélsőségesnek minősített tartalom, amelyet betiltottak az orosz hatóságok. A tiltás pedig azt jelenti, hogy azok az internetes oldalak, amelyek elérhetővé teszik a „homoszexuális propagandát” törvényen kívül helyező szabályozást aláíró Putyint kifigurázó képet, maguk is felkerülnek a hatóságok által összeállított feketelistára.

A napról napra hosszabbodó lajstromban már több mint 70 ezer internetes oldal, illetve IP-cím szerepel. Az orosz államfő nemrég életbe léptette azt a törvényt is, amely megtiltja, hogy az orosz polgárok november elseje után olyan virtuális magánhálózatokat (VPN) használjanak, amelyekkel elérhetővé válnak az elvileg tiltott oldalak. A feketelistára való felkerülésért nem kell sokat erőlködni: elég egy Ukrajnát támogató verset közzétenni, vagy megírni egy olyan ellenzéki tüntetés helyszínét és időpontját, amelyet nem engedélyezett a rendőrség. Újabb lépésként 2018 januárjától megszűnik a chatelőoldalak anonimitása is: a szolgáltatók csak azoknak a felhasználóknak engedhetik az üzenetküldő applikációk használatát, akik regisztrálták a mobiltelefonszámukat. A SIM-kártyák vásárlásához viszont elengedhetetlenül szükség van a személyi adatok megadására, így végső soron csak névvel és címmel lehet üzengetni.

A Yandex moszkvai központjában. Behódolt
©

A telefonbeszélgetések, illetve az egyéb kommunikációs módok ellenőrzése is megszigorodott. A tavaly elfogadott új szabályok szerint valamennyi beszélgetés és üzenet teljes tartalmát fél évig kell megőrizni, a dátumot és a résztvevők személyét rögzítő adatokat pedig három évig nem lehet törölni. A beszélgetések adatait egyszerű kérésre, bírósági engedély nélkül a hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

„Az internet egy CIA-projekt, az amerikai titkosszolgálat fejlesztette ki és üzemelteti a világhálót” – állította Putyin még 2014-ben. Így nem meglepő, ha Oroszország mindent elkövet, hogy a lehető leginkább a hatóságai ellenőrzése alá vonja a digitális világot. Ennek a törekvésnek a része az is, hogy egy ugyancsak 2016-ban elfogadott törvény értelmében a nemzetközi internetes cégek kizárólag Oroszországban lévő szervereken tárolhatják az orosz állampolgárokkal kapcsolatos adatokat. Az új szabályozás első áldozatai már megvannak: egyebek mellett a LinkedIn nevű internetes üzleti közösséget működtető céget tiltották ki Oroszországból, mert nem tett eleget az adattárolási kötelezettségeknek. A nagyobb Facebook vagy Twitter hasonló veszéllyel néz szembe, a különbség csak annyi, hogy Moszkva egyelőre nem vállalta a szakítással járó negatív nemzetközi sajtóvisszhangot.

Mindenesetre Oroszország „megszelídítette” a Facebook belföldi riválisát, a ma már inkább VK-ként ismert, Vkontaktye néven alapított orosz vállalkozást. Az eredeti tulajdonost, Pavel Durovot lemondásra kényszerítették, miután 2014-ben nem volt hajlandó átadni az orosz hatóságoknak a kijevi ellenzéki tüntetéseket támogató ukrajnai és oroszországi felhasználók adatait. Durov a kényszerű lemondás után külföldre menekült, cége pedig a Kremlhez hű üzleti körök tulajdonába került, így már nem jelent gondot a „kellemetlenkedő” felhasználók kiszűrése.

Ahogy az egykor független Yandex internetes cég is kiszolgálja a Kremlt. A hatalomhoz közeli oligarchák és vállalatok, köztük a Szberbank tulajdonában lévő Yandex a legutóbbi ellenzéki tüntetések idején elérhetetlenné tette a demonstrációk részleteiről szóló beszámolókat. A honlap keresőszolgáltatása ugyanakkor tele volt a Putyin és szövetségesei által tett nyilatkozatokkal. Közben a Yandex pénzküldő szolgáltatása – saját kezdeményezésre – blokkolni kezdte az ellenzéki politikusok virtuális számláit. Ez a Yandex ugyanaz, amely a magyar kormány idei menekültellenes nemzeti konzultációjának honlapján elhelyezhetett egy kódot, amely révén a magyar megrendelők statisztikai adatokat szerezhettek az ott megfordulókról. Bár a hivatalos magyarázkodás szerint az orosz cég nem jutott hozzá érzékeny információkhoz, nem kizárt, hogy a Yandex a maga számára is begyűjtötte az érdekesnek tűnőket.

A VK közösségi oldal, a képernyőn Pavel Durov alapító profilja. Elvették tőle
©

Kérdéses, mi lesz a Google-birodalomhoz tartozó YouTube oroszországi sorsa. A videómegosztót ugyanis nemcsak az ellenzékiek használják, hanem az orosz állami propagandát terjesztő aktivisták is, így a Kremlnek mérlegelnie kell, megéri-e a szolgáltatás betiltása. A döntést meggyorsíthatja, hogy a YouTube a legismertebb ellenzéki, a korrupció ellen harcoló Alekszej Navalnij blogger kedvenc fegyvere. Amikor egy YouTube-ra feltöltött videóban azt állította, hogy Putyin szövetségese, Dmitrij Medvegyev miniszterelnök több tízmilliárd rubeles vagyont harácsolt össze törvénytelen módon, a pár perces összeállítást 16 millióan nézték meg, s néhány héttel később tízezrek csatlakoztak a Navalnij által meghirdetett tüntetéshez.

A jelek arra utalnak, hogy Oroszország – amely a 2011-ben kirobbant tüntetési hullám hatására döntött a korábban viszonylag szabadon fejlődő internetes világ megregulázása mellett – a kínai utat igyekszik bejárni. Kínában ugyanis teljes internetes nagy fal választja el az ottani felhasználókat a világhálótól, s a hatóságok több ezer oldalt tettek elérhetetlenné – köztük a Google-t, a Facebookot, az Amnesty Internationalt vagy a Reuters hírügynökséget. A belföldi szerverháttér erősítésével és a szabályok szigorításával Oroszországban is igyekeznek függetleníteni a helyi digitális szférát a világhálótól. Szakértők szerint viszont Moszkva annak ellenére sem éri el a célját, hogy az utóbbi években több kínai internetes „falépítő” is megfordult Oroszországban, hogy ismertesse tapasztalatait.

Kínában ugyanis a világháló megjelenésének pillanatától kezdve megkezdték a helyi szolgáltatói háttér felépítését, s nem szorultak rá a nemzetközi – főleg amerikai – portálokra. Oroszországban nehezíti a helyzetet, hogy a lakosok hozzászoktak ahhoz, hogy az internet világa szabadabb volt, mint a televízióké vagy az írott sajtóé, és ezért nehezebben törődnek bele a maradék jogok elvételébe. Már csak azért is, mert Oroszországban jelenleg az internetet leginkább használó fiatal generációk számítanak a Putyin-rezsim leghangosabb bírálóinak: az utóbbi hónapok tüntetésein is feltűnően magas volt a tízen- és huszonévesek aránya.

Közben azért Kínában is figyelnek arra, mi történik Oroszországban. Jövő januártól a világ legnépesebb országában is korlátozni fogják a VPN-ek használatát. Kínában ezt úgy hívják, hogy Peking folytatja az internet „megtisztítását és szabványosítását”.