szerző:
hvg.hu

A Concorde negyed évszázadon át volt az ég koronázatlan királynője. Fejlesztése több mint 3 milliárd fontot emésztett fel, megépítése pedig 15 évbe telt. A gép kétszer gyorsabb volt a hangnál, a London és New York közti távolságot pedig alig 3 óra alatt tette meg. A legendás repülő tündöklését és bukását is bemutatja egy új, kétrészes dokumentumfilm.

A Concorde ötlete Nagy Britanniában fogalmazódott meg. De mindenképpen kellett egy partner a Concorde-projekthez, a britek egyedül nem lettek volna képesek a költségek fedezésére éppen akkor, amikor az ország bár műszakilag az élen járt, gazdaságilag éppen mélypontra jutottak. A britek megkeresték Washingtont, de elkéstek: Amerika már belevágott a saját szuperszonikus gépének fejlesztésébe. (A meghiúsult gép 300 utast szállított volna, háromszoros hangsebességgel.) A szóba jöhető alternatívák közül maradt a maga szuperszonikus terveit dédelgető Franciaország, amely 1962. november 29-én beleegyezett, hogy egyesítse erejét a britekével. A projektben hamarosan több mint 200 ezer ember dolgozott.

©

Persze az elhatározás még így kis könnyebb feladat volt, mint a terv végrehajtása – idézi fel a Concorde-ról kétrészes dokumentumfilmmel jelentkező Spektrum közleménye. Akkoriban ugyanis még alig néhány katonai kísérleti gép volt képes a hanghatár áttörésére. A hanghatár (Mach1) valós fizikai akadályt jelentett.

A repülőgép zaja szétterjedő hanghullámokat kelt, amelyek a hangsebességhez közelítő gép előtt összetorlódnak. Ennek a gátnak az áttöréséhez hatalmas erők kellenek, és amikor megtörténik, fülsiketítő dörrenés hallható: ezt nevezzük hangrobbanásnak. A hangsebesség átlépésére tervezett repülő egyik legfontosabb tulajdonsága a szárnyprofil. Alapvetően két forma használható. Az első a Bell X1-es rakétahajtású gép rendkívül vékony szárnya, ami tökéletes egy vadászgépnél, de egy nagy utasszállítóhoz nem elég erős, úgyhogy csak a másik, az úgynevezett deltaszárny jöhet szóba. A deltaszárny ötletes megoldás, mert az egész nyomást eltereli a géptörzstől. Ez pedig létfontosságú, mert egy hagyományos szárny a hanghatár áttörésekor egyszerűen leszakadna.

A repülőt négy, együttesen valamivel több mint 16 tonna tolóerőt produkáló Olympus hajtóműnek kellett meghajtania, ami elég volt a kétszeres hangsebességhez, de volt egy kis bökkenő: a hajtóműveket nem szuperszonikus légáram beszívására tervezték. A gép több mint 2000 kilométer per órás sebességgel hasította a levegőt, a hajtóművek viszont 600-nál többet nem bírtak, így a szárny belépőéle és a beömlőnyílás között 1400-at kellett lassítani a légáramon. Az új légbeömlő-rendszer kifejlesztése az egész projekt legnagyobb mérnöki kihívásának bizonyult. Ráadásul a levegőt anélkül kellett lefékezni, hogy azzal lelassítanák a gépet is.

A Spektrum által műsorra tűzött dokumentumfilmből kiderül többek között az is, miként oldották meg a mérnökök a légproblémát. Azt találták ki, hogy a levegőt össze kell nyomni, hogy lelassuljon. A szívótorok egy tágasabb és egy szűkebb nyílásból áll, köztük egy ferde terelőfelülettel. A hangsebességnél gyorsabban belépő levegő feltorlódik, lelassul, a hajtómű nyugodtan beszívhatja, egészen a beömlőnyílás bő 4 méteres hosszán keresztül. A bristoli mérnökök azonban nem pusztán a beömlő légáram lassítását oldották meg, de a betorlódott levegő nyomását is igába fogták, hogy azzal gyorsítsák a gépet. Így a tolóerő több mint kétharmadát a szívótorok produkálta, pedig az egész nem egyéb egy nagy doboznál, és még üzemanyagot sem éget. Ez az áttörés eredményezte, hogy a Concorde képes volt utánégetés nélkül a hangsebesség duplájával repülni, ugyanakkor kevesebb üzemanyagot használt ehhez, mint felszállás közben.

A Concorde pilótafülkéje
©

Hosszú éveken át tartó tervezés után végül elkészült az Air France és a British Airways által üzemeltett szuperszonikus utasszállító repülőgép, a teljes nevén Aérospatiale–BAC Concorde, melynek mindkét prototípusát – hosszú tesztelés után – az 1969 júniusában megrendezett párizsi légibemutatón láthatta először a közönség. Első menetrendszerű járatát 1976. január 21-én indították útjára. Aktív működése során a Concorde a kiváltságosokat szolgálta: az utasok akár 6 ezer fontot is kifizettek egy London és New York közti útért. A gép átlagosan kevesebb mint három és fél óra alatt tette meg az utat, a csúcs 2 óra 52 perc és 59 másodperc volt.

A forgalomból 2003 őszén kivont típusból megépült 20 gépből 17 ma is megtekinthető a világ múzeumaiban. A Club Concorde nevű szervezet már évek óta próbálja feltámasztani a repülőgéptípust.

A kétrészes, A Concorde tündöklése és bukása című dokumentumfilmben tervezők, pilóták és utasok mesélik el a gép történetét a tervezéstől, a tündöklésen át egy szörnyű szerencsétlenségig. Az első részt most szombaton, 14 órától vetíti a Spektrum.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!