Különleges vadság Kongóban

Fotó: Creative Commons

Kongói Demokratikus Köztársaság is olyan ország, amely finoman szólva sem a turistaparadicsomok közé tartozik. Mi még az iskolában Zaireként tanultunk az országról, amelynek fővárosa, Kinshasa utcáin a valódi Afrika jelenik meg. A fehér embert csodálkozva néző gyerekek - akik a mundele szót ismételgetik, ami fehér embert jelent - mindenhol ott vannak. Nem csoda, hisz a lakosság majdnem fele 18 éven aluli. Ez nem a paradicsomi Afrika, pedig természeti kincseit tekintve a világ egyik leggazdagabb országa lehetne, hiszen itt található a Föld legnagyobb egybefüggő esőerdeje, ami az ország jelentős részét teszi ki és itt élnek a bonobo majmok, amely a legintelligensebb majomfaj. Hatalmas rezervátumot tart fenn az állam számukra, ahol akár egy napot sem sok eltölteni, különösen, mivel a majmok nem csak okosak, hanem kedvesek is.

Ha valaki Kongóba megy, általában a természeti környezet az, amiért útnak indul, itt talákozhatunk a szabadon élő krokodiltól, a ritka madarakon keresztül a zebráig, majd minden „egzotikus állattal”. Az esőerdő és a különleges élővilág mellett a Mbanza Ngungu barlang és a Chute de la Lofoi vízesés is páratlan élményt nyújt, de az egyszerű tengerparti strandolás sem érdemes kihagyni.Kongó nem tartozik a veszélytelen országok sorába, azonban a szűk ugandai határmenti vidéket kivéve csak annyira veszélyes, mint bármely más afrikai állam. Aki bemerészkedik a Kairó forgatagába, az nem vész el Kongóban sem, de hogy az érdlődők dolgát megkönnyítsük, a www.humanitariusturizmus.hu oldal segítségével összeállítottunk egy listát, mire figyeljen az utazó Afrika eme szegletében.

Fotó: Creative Commons

Mind oda, mind visszafelé érdemes a bőröndöket befóliáztatni, poggyászbiztosítás is jár hozzá. Párás, meleg levegő fogad a repülőből kiszállva, ennek megfelelően válasszuk ki öltözékünket. Mindenhol mindenki fekete körülöttünk, mivel kilógunk a tömegből, bámulnak, de tiszteletteljes távolságot tartanak. Előfordul, hogy gyerekek hangosan kiabálva mundeléznek, de nem kell aggódni, a fehérekhez való hozzáállás inkább pozitív, mint negatív. Nehéz, vagy lehetetlen hozzászokni európai szemmel a hihetetlen szegénységhez, mindenféle segítségnek, apró ajándékoknak nagyon örülnek az emberek.Reggel nagyon korán világosodik, de már este hat óra felé sötétedik. A francia a hivatalos nyelv, jóformán minden más európai nyelven nehezebb boldogulni. Kongóban összesen 200 nyelvet beszélnek.

Erős a katonai jelenlét a városban, fegyveres katonák kamionokon és platós kocsikon, katonatáborok Kinshasa területén. Fényképezni és filmezni katonai tábor és stratégiai pontok (például repterek) közelében tilos! Fényképezésnél, filmezésnél mindig körül kell nézni, hogy nincs-e a közelben civil katona vagy rendőr. Ez vonatkozik a várost körülölelő Kongó folyó partjára is, amely határterületnek minősül, mivel másik partján már Brazaville főváros található, az egykori francia-Kongó fővárosa. A kultúra merőben más: az ottaniak idő- és térszemlélete, gondolkodása, hagyományai, szépérzéke, ízlésvilága, gesztusai stb. eltérő az európaiakétól, a fő jelszó: türelem. Vásárolni textíliákat érdemes, ugyan minden kb. tízszer annyiba kerül egy fehér számára, de így is megéri. Ha valaki egyedi kézműves termékekre vágyna, akkor azt a falvakban érdemes, de lehet találni a piacokon is.

-KM-