Vámpírok a kirándulóhelyeken (megdöbbentő videók)

Kullancs akcióban Fotó: Flickr (Creative Commons)

A szúnyog mellett a kullancs a másik olyan vérszívó, amely – komoly, akár végzetes – betegségeket vihet át az emberre, a kikelettel pedig mély álmukból ébrednek az ektoparaziták. A természet veszélyeitől rettegve szükségtelen kiiktatni életünkből a kirándulásokat, hiszen mint minden esetben, a megelőzés itt is fontos szerepet játszik, ismerjük meg hát a kullancsok élettanát, valamint hogy ez alapján merre, és mikor érdemes fokozott előkészületekkel járni. Ha kellő figyelemmel védekezünk a kullancsveszély ellen, biztonságban és önfeledten tölthetjük szabadidőnket.

Kezdjük mindjárt a megelőzéssel, a kempingezők, kirándulók, túrázók, biciklizők, hegymászók és a szabadtéri elfoglaltságot űzők a legveszélyeztetettebb csoport. A recept egyszerű: öltözzünk zártan, puha ruhák helyett inkább farmert viseljünk, védjük alsó testrészeinket, viseljünk sapkát. 

A fedetlen testrészeket, valamint a bőrhajlatokat kullancsriasztó szerekkel kezeljük, kerüljük ki a sűrű bozótot, a kijelölt útvonalakon haladjunk, a kirándulás végeztével pedig vizsgáljuk át testünket, ruházatunkat mossuk ki. Kertünkben rendszeresen gyűjtsük össze az avart, csökkentsük a talajtakaró növények arányát, nyírjuk rendszeresen a füvet, irtsuk a gazt. A vadakat, a kisrágcsálókat és a sünöket tartsuk távol otthonunktól, a madarakat madáretetőből etessük.  

Külföldön sokkal gyakoribb a figyelmeztetés Fotó: Flickr (Creative Commons)

Merre számíthatunk kullancsokra?
Élősködésre kiéhezett parazitákhoz méltóan szélsőséges klímaviszonyok közepette is megélnek, Skandináviától a Tűzföldig, Olaszországtól Amerikáig nagyszámú fajuk az egész Földet benépesítik. A globális éghajlatváltozásnak, valamint a mezőgazdasági módszerek átalakulásának köszönhetően Európa-szerte egyre elterjedtebb, megjelentek a városok elhanyagolt részein, a nagyobb kertekben. 

Előszeretettel bújnak meg gondozatlan, parlagfüves területeken, ahol gyakran bóklásznak kisrágcsálók, kutyák, macskák. Hazánkban 42 faja honos, szerencsére ezek döntő többsége kizárólag erdei állatokon élősködik. 

A Magyarországon élő kullancsok közül 6 faj veszélyezteti az embereket és a házi kedvenceket, leggyakoribb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), a birkakullancs (Dermacentor marginatus), vagy éppen a kutyakullanccsal (Dermacentor reticulatus). 

Veszélyt rejt az erdő - főleg tavasszal Fotó: Flickr (Creative Commons)

Mikor jönnek?
Bár táplálékszerzési kedvük leginkább a nedves melegben nagy, a tavaszi és őszi rajzáson kívül az októberi legelső fagyig bármikor találkozhatunk velük, hiszen tevékenységük nem évszakfüggő: amikor a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 7 °C-t és a levegő páratartalma a 85%-ot, a paraziták aktivizálódnak. 

A kullancsok egyik ellensége a tűző nap, és a nyári szárazság, ilyenkor reggeli és délutáni órákban „vadásznak”, a forróságban jobban elbújnak a nedves, nyirkos, árnyékos aljnövényzet közé, ahol viszont egész nap éberek, a műveletlen síkságokon, dombvidékeken, ráadásul a hegyek napsütötte oldalain 1300-1500 méter magasságig megtalálhatók.

Mászik, vagy ugrik?
A látó kullancsok az aljnövényzetben lapulnak, a fűszálak, levelek árnyékos fonákoldaláról egyszerűen rásodródnak, átmásznak az áldozatra, előszeretettel bújnak meg a lábujjak között, de akár az ágyékig is felmászhatnak. 

Szemmel nem rendelkező társaik a lombos erdők cserjéin, facsemetén várakoznak, a gazdaélőlény melegét, szagát és az általa kilélegzett levegő széndioxid tartalmát figyelve Haller-szervük segítségével lokalizálják áldozataikat, és elegánsan rápottyannak. A hajas fejbőr, a fénytől védett, izzadásra hajlamos, rejtett, vékony bőrfelületek, mint például a hónalj, közkedvelt célpontjaik. 

Nyálával fertőz Fotó: Flickr (Creative Commons)

Minden, amit a fertőzésről tudni kell
A korokozót – a garatgyűrűjében, illetve bélrendszerében – hordozó kullancs a fertőzést általában a szúrás során, nyálával adja át, ehhez minimum 24 óra vérszívás szükséges, ám minél később távolítjuk el, annál inkább fokozódik a fertőződés valószínűsége. 

A kullancs eltávolítását szakszerűen kullancs-eltávolító kanállal végezhetjük, más megoldás szintén fertőzésveszélyt jelenthet, hiszen a visszaöklendezett béltartalom is átadhatja a kórokozókat.

Mivel a vér formájában előemésztett tápanyaghoz jut a kullancs, egyes fajtáinak belei vakon végződnek, ám a többiről sem szabad megfeledkezni, hiszen a minimális bélsár is fertőz, különösen a bőrsebbe jutva, beszáradás után pedig felporzik, akárcsak az elhalt kullancs teste, így belégzés útján is fertőződhetünk, ólak, nyaralók, ritkán használt épületek takarításakor legyünk óvatosak.

Az állatokat sem kímélik... Fotó: Flickr (Creative Commons)

A vírusok fertőzött állatok tején keresztül is bejuthatnak az emberi szervezetbe, úgyhogy csak óvatosan a frissen fejt kecskével, valamint ha váladékaik természetes vizekbe jutnak, közvetetten szinte mindenki érintett lehet. A fertőzés a kullancs véletlen lenyelésével is megtörténhet, ez leginkább kutyák vagy kisgyerekek esetében fordul elő.

A kullancsok világszerte közel 300 betegséget terjesztenek, de emberre ennek csak töredéke veszélyes. A legsúlyosabb – de nem a leggyakoribb – kullancs által terjesztett fertőzés a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, mely egyhetes lappangási idő után, lázzal jelentkezik. 

Ezt idegrendszeri tünetek követik, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak formájában, de eszméletvesztés, bénulás, szellemi leépülés vagy akár halál is bekövetkezhet. A kórt elölt vírust tartalmazó, úgynevezett aktív védőoltással lehet megelőzni. Mellékhatásként lázat, enyhe fájdalmat és bőrpírt okozhat. Teljes védettséget 3-5 évente beadott emlékeztető oltással lehet elérni.