szerző:

Inkább külföldre menne dolgozni a magyar munkavállaló, mint vidékre. A munkahelyre való bejutásra fél, maxiumum egy órát hajlandó szánni a dolgozók többsége. A magyar munkavállalók továbbra sem túl mobilisak, harmaduk egyáltalán nem költözne el egy új állás kedvéért.

Az országon belül a pályakezdők, a vezetői állásban és az agráriumban dolgozók a legmobilisabbak – derült ki a Jobinfo.hu kutatásából. A felmérés szerint a válaszadóknak csak 17 százaléka költözne egy új munkahely miatt, 35 százalék csak akkor, ha jobb pozícióval is jár az új állás. Ugyanakkor 32 százalék semmiképpen nem költözne.

©

A Jobinfo saját keresési adatai is azt támasztják alá, hogy a magyarok körében fontosabb, hogy hol, mint az, hogy mit dolgoznak, hiszen a keresések során elsőként inkább a városra, mintsem a konkrét pozícióra szűrnek az álláskeresők.

A nők körében viszont népszerűbb az új munkahellyel járó lakóhelyváltás, bár közöttük jóval magasabb azok aránya, akiket a jobb egzisztenciális körülmények motiválnak. És persze a mobilitást nagyban befolyásolja az életkor is. Míg a 18-25 év közöttiek 70 százaléka hajlandó lakhelyet váltani egy új kihívás érdekében, az ötven felettiek esetében már csak 10-ből négyen tennék meg ugyanezt.

Legkevésbé az adminisztráció, asszisztencia területén dolgozók szeretnek költözni, akiket a jogi területen tevékenykedők követnek. A leginkább mobilizálható réteget pedig a pályakezdők, a vezetői állásban, valamint az agráriumban dolgozók jelentik.

Persze hiába a költözési szándék, ha a leendő munkáltató bizalmatlan a mobilis jelentkezővel szemben. "Akadt olyan Budapestre költöző jelölt, akitől az interjún azt tudakolták, tisztában van-e azzal, hogy ez nem vidék, és hogyan fogja megoldani a lakhatást. Egy másik esetben pedig arra voltak kíváncsiak egy, a párja miatt odaköltöző hölgytől, hogy elhagyná-e a várost, ha szakítana a barátjával.”

Inkább külföldre, mint vidékre

Ezzel szemben a megkérdezettek csak 29 százaléka nem vállalna külföldön munkát, 22 százalék már keres is külföldi munkát, és 49 százalék azok aránya, akik nem zárkóznának el egy ilyen lehetőségtől, és ötlet szinten már gondolkoztak azon, hogy továbbállnak. Az országhatár átlépése leginkább a 18-25 év közöttieket foglalkoztatja, az életkor előrehaladtával pedig drasztikusan csökken a külföldi munkavállalás iránti érdeklődés. A külföldi munkavállalásra elsősorban a szakmunkások, illetve a vendéglátóiparban dolgozók nyitottak, a célországok között sorrendben Németország, Anglia és Ausztria vezet.

Napi 1-2 órát hajlandóak utazni

A munkavállalók többsége tömegközlekedéssel jár dolgozni, amit az autó követ. Ez utóbbi a diplomások körében "népszerű", a négy keréken munkahelyre gurulók 80 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Azt is megvizsgálták, hogy mennyi a még elviselhető utazással töltött idő: minden második munkavállaló nyilatkozott úgy, hogy 1 irányba számolva maximum 31-60 percet, vagyis naponta 1-2 órát hajlandó utazni. A nők e tekintetben kevésbé toleránsak, csak egy szánna naponta 2 óránál többet utazásra, míg a férfiak 30 százaléka vállalná az extrém hosszú munkahelyre történő bejárást.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!