szerző:
hvg.hu

Túl sokat kell dolgoznia, túl sok felelősséget raknak Önre, nem kap vállveregetést, csak lecseszést? Ne is csodálkozzon a cége, ha Ön nemsokára kiég. A burnout-szindróma visszafordítható, ám ha nem veszik idejében észre és nem kezelik, akkor katasztrofális következményei lehetnek.

Európában a munkavállalók 25 százaléka – vagyis több mint 50 millió ember – állítja, hogy munkahelyi stressznek van kitéve, és ugyanennyi azoknak az aránya, akiknek a stressz már egészségügyi problémát is okoz – derül ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) egy korábbi felméréséből. A munkahelyi stressz komoly gazdasági tényező, ha azt nézzük, hogy az unióban a kieső munkanapok több mint feléért felelős és ez éves szinten több mint 135 milliárd euró kiesést jelent a cégeknek.

Az úgynevezett kiégési (burnout) szindróma egy tünetegyüttes, és alapvetően fizikai-érzelmi-mentális kimerülést jelent, a fő kiváltó oka pedig az állandó és rosszul – vagy egyáltalán nem – kezelt stressz. Először egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinál figyelték meg, bár szinte bármelyik foglalkozásnál előfordulhat, de kimondottan veszélyeztettetnek számítanak a humán szolgáltatások területén dolgozók – pedagógusok, orvosok, ápolók, jogászok, rendőrök stb. – és a felső vezetők.

©

A Harvard Medical School néhány éve készített egy felmérést felső vezetők körében, amelynek megdöbbentő eredménye az volt, hogy a vállalatok első embereinek döntő többsége érzi magát a kiégés egy korai szakaszában, ám minden harmadik vezető már napi szinten megjelenő tünetekről számolt be.

Vámpír-érzet, és még mi?

A Business Insider cikke szerint a kiégés főbb jelei között van az állandó és extrém fáradtság, a munka utáni kimerültség, fásultság, amelyhez általában alvási problémák, „vámpír-érzet” is csatlakoznak. Gyakori tünet, hogy az illető nehezen alszik el, éjszaka sokszor felébred, de ha még óraszámban kellő mennyiséget is aludt, akkor is összetörten kel ki az ágyból. Az egészséges ember általában könnyen ébred, ám aki kiégett, az húzza az időt, ezért egyre korábbi időpontra állítja az ébresztőt, hogy minél tovább húzza a felkelést.

Szintén intő jel lehet a kommunikáció hiánya. A motivált és lelkes ember szívesen beszélget a kollégáival és szívesen beszél másoknak a munkájáról. Egy kiégett ember maximum csak annyit mond, hogy minden rendben, de nem számol be részletesen arról, mit is csinál vagy mi történik a munkahelyén. Figyelmeztető jel lehet az is, ha valaki kerülni kezdi a munkatársait, míg az illető korábban szívesen beszélgetett ebédszünetben másokkal, vagy részt vett munka utáni összejöveteleken, most kerüli a társaságot és amint lehet, hazamegy.

De mitől alakul ki? És mit lehet vele kezdeni?

A kiégés kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, a túlságosan hosszú munkaidő, az extra igénybevétel melletti nagy felelősség, a nem megfelelő cégkultúra, a vezetőség segítő-motiváló jelenlétének hiánya, de óriási szerepet játszik a személyiség is.

Éppen ezért érdemes az embernek saját magát is figyelnie, ha retteg a hétfőtől, ha már az irodához közelítve is feszültnek érzi magát, vagy úgy gondolja, semmi öröme nincs a munkában, képtelen haladni, sikereket elérni, csak kudarcai vannak a munkahelyén – ezek mind árulkodó jelek lehetnek.

Fontos tudni, hogy a kiégés visszafordítható folyamat, egy enyhébb fázisban elég egy néhány napos vagy hetes pihenő. Középtávon segíthet egy pozícióváltás vagy a terheléscsökkentés, életmódváltás. Ám ha nem kezelik, akkor teljes összeomlással fenyegethet, amely nemcsak a vezető életére, de akár az egész cégre nézve járhat katasztrofális következményekkel.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék