szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az európai bíróság ítélete szerint a NAV jogsértően tagadja meg az áfa-levonást azoktól az adózóktól, akik nem tudhatták, hogy a láncban őt megelőző szereplők adókijátszásban vettek részt.

Friss döntésében immár sokadszor mondta ki az Európai Unió Bírósága (EUB), hogy a NAV jogsértően tagadja meg az áfa-levonást azon tisztességes adózóktól, akik nem tudhatták, hogy az általuk befogadott számlán szereplő szolgáltatást nem a számla kiállítója teljesítette. A határozatnak különösen a mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorban folyamatban lévő adóvizsgálatokra és adóhatósági megállapításokra lehet hatása – állítja közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az elhíresült Mahagében-Tóth ügyekben kimondta az EUB: csak akkor tagadható meg az áfa-levonási jog, ha az adóhatóság bizonyítja, hogy az adózó tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudhatott arról, hogy a láncban őt megelőző szereplők adókijátszásban vettek részt. Leszögezte azt is, hogy a tudattartalom vizsgálata nem abban áll, hogy a számla befogadójának "adóellenőrzési" kötelezettségeket kell teljesítenie. Nem lehet tehát általános jelleggel megkövetelni a cégektől, hogy ellenőrizzék, az eladó hány alkalmazottat jelentett be, vagy megvizsgálják, hogy az eladónak van-e eszköze az ügylet teljesítésére.

Az adóhatóság ugyanis az utóbbi időben azt a gyakorlatot alakította ki, hogy ha bármilyen szabálytalanságot tárt fel az eladónál, akkor arra hivatkozott, hogy nem a felek között valósult meg az ügylet, és az eladó által kiállított, a vevő által befogadott számlák tartalmilag hiteltelenek. Ezáltal attól függetlenül tagadta meg az adólevonási jogot a vevőtől, hogy az tudhatott-e bármit a szabálytalanságról.

Ezzel a NAV a korábbi EUB ítéletekkel szembemenve ismét megállapította a számlabefogadó objektív felelősségét a láncban korábban elkövetett adókijátszásért: a NAV a számlabefogadóktól gyakorlatilag az eladó teljes átvilágítását követelte meg. Ez értelemszerűen olyan ellenőrzési kötelezettséget telepített az adózókra, amelyre nekik sem erőforrásuk, sem reális lehetőségük nem volt. Ráadásul az elmúlt években hozott ítéleteiben a Kúria is jóváhagyta a NAV ezen gyakorlatát.

Fischer Ádám, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje kiemelte, hogy a tegnap közzétett Signum-ügyben az Európai Bíróságot ráadásul a magyar, első fokon eljárt bíróság egyik bírája kereste meg, mivel úgy ítélte meg, hogy ellentétes az uniós joggal, ha az adólevonási jogot azért tagadják meg az adózóktól, mert terhükre róják a már említett teljes átvilágítás elmaradását.

Az EUB a határozatában kiemelte, hogy nem elég az adóhatóságnak azt megállapítania, hogy nem a számlát kibocsátó cég teljesítette a szolgáltatást. A NAV-nak ilyenkor is be kell bizonyítania, hogy erről, azaz a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságról, a számlát befogadó cég tudott, vagy ha elég figyelmes, tudhatott volna.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben azok a jóhiszemű vevők, akik meggyőződtek az eladó alapvető működési feltételeiről (létező cég, élő adószámmal, képviselő jogosult a képviseletre stb.), nem vonhatók felelősségre az értékesítési láncban korábban elkövetett adókijátszás miatt, ha arról egyébként nem tudtak.

Nem utal vissza a NAV? Gyerünk a bíróságra!

Csak idő kérdése, hogy az Európai Bíróság elé citálják a NAV-ot a visszaigényelt áfaösszegek jogtalan visszatartása miatt - állítja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb jelentése. A vezető adójogi és adóperes iroda szakértői szerint a késedelmes kiutalások aránytalanul nagy terhet jelentenek a hazai vállalkozásoknak, és ezzel az adóhatóság az uniós előírásokat is megsérti.

A Közlemény ugyanakkor azt is leszögezi: az eddigi tapasztalatokból okulva a bíróság ítélete várhatóan nem fogja azt eredményezni, hogy a jövőben a NAV feladná az ilyen típusú áfa-ellenőrzéseket. Az adóhatóság várhatóan ismét újabb fegyvereket fog kifejleszteni annak érdekében, hogy a költségvetésből elcsalt áfát valamilyen módon utolérje.