szerző:
hvg.hu

Év végén a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves szabadságból, illetve hány nap szabadság adható még ki részükre. A kérdés azért is aktuális, mert a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni.

A szabadság kiadása csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben és feltételekkel vihető át a következő évre. De melyek is pontosan a szabadság kiadásának szabályai? A legfontosabb kérdés az év vége felé, hogy mely esetekben adható ki a munkavállaló részére a 2016. évi szabadsága az esedékesség évét követően, tehát 2017-ben vagy azt követően?

A Munka Törvénykönyve több kivételes lehetőséget is biztosít a munkáltatónak arra, hogy az esedékesség évét követően adja ki a munkavállaló szabadságát – mondja Parázsó Helga, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. Ha a munkaviszony 2016. október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató 2017. március 31-ig köteles kiadni a szabadságot. Amennyiben a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt – a leggyakoribb ilyen ok a munkavállaló keresőképtelensége vagy a munkavállaló által igénybe vett fizetés nélküli szabadság – nem lehet már ebben az évben kiadni, a munkáltató az ok megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni a munkavállaló részére a szabadságot.

A munkáltatót segítő további rendelkezés, hogy amennyiben a szabadságot még idén elkezdi kiadni, az akkor is az esedékesség évében kiadottnak minősül, amennyiben kiadása átnyúlik a 2017-es évre is, feltéve, hogy a 2017-es évre átvitt szabadság nem haladja meg az 5 munkanapot. Az általános munkarend szerint munkát végző munkavállalók részére például 2016. december 30-tól 2017. január 6-ig kiadott 6 munkanap szabadság még 2016-ben kiadottnak tekintendő.

Súlyos pénzeket kockáztatnak

„A munkaügyi hatóság fokozottan ellenőrzi a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések, ideértve a szabadságra és annak kiadására vonatkozó rendelkezések megtartását is, a legsúlyosabb jogsértések e körben munkaügyi bírság kiszabását vonhatják maguk után, amelynek összege főszabály szerint 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet” – hívja fel a figyelmet Parázsó Helga.

A fentiek mellett a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése esetén kivételesen fontos gazdasági érdekből, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő okból a szabadság egynegyedét jogosult legkésőbb 2017. március 31. napjáig kiadni. Figyelemmel arra, hogy a szabadság kiadása során a munkavállaló pihenéshez való joga konkurál a munkáltatónak a termelés folytonosságához való jogával, ezért – kollektív szerződéses rendelkezés esetén is – e szabály csak munkáltató számára előre nem látható és nem tervezhető, valamint aránytalan és másként el nem hárítható hátrányt eredményező körülmény fennállása teszi lehetővé a szabadság kiadását 2017. március 31. napjáig. Ilyenek lehetnek például a szélsőséges időjárási körülmények, több munkavállalót érintő megbetegedés vagy a megrendelői igények megváltozása. A karácsonyi ünnepek miatti többletmunka a vendéglátásban vagy a kereskedelemben például nem alapozza meg a fenti rendelkezés szerinti eljárást, figyelemmel arra, hogy e körülmény a munkáltató számára előre látható, így ennek megfelelően célszerű megterveznie a munkavállalók munkaidő-beosztását.

Ki és hogyan határozza meg a szabadság kiadásának időpontját?

A szabadság kiadásának konkrét időpontját a munkáltató határozza meg a munkavállaló előzetes meghallgatását követően. Az éves szabadságból mindössze 7 munkanappal rendelkezhet a munkavállaló, ezt a 7 munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, feltéve, hogy a munkavállaló erre vonatkozó igényét a munkáltatónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelentette.

A munkáltató nemcsak jogosult, hanem köteles is a munkavállalót szabadságra küldeni azzal, hogy a munkáltató a szabadság kiadásának konkrét időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles közölni a munkavállalóval. Fontos kiemelni, hogy ha a munkavállaló a szabadság igénybevételének időpontját a fent említett 7 munkanap vonatkozásában nem jelenti be a munkáltatónak, az a munkáltatónak a szabadság kiadására vonatkozó kötelezettségét nem érinti, és ilyenkor e szabadságos napok tekintetében is a munkáltató állapítja meg a kiadás időpontját.

Mi van az év végi leállásokkal kapcsolatban a szabadság kiadásával?

Sok vállalkozás az év vége közeledtével tevékenységét leállítja. Figyelemmel arra, hogy a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, a munkáltató ezen időszak tekintetében is rendelkezhet úgy, hogy a munkavállaló szabadságát vagy annak egy részét ekkor adja ki. Problémát jelenthet, ha a munkavállaló részére nem jár annyi szabadság, mint amennyire a leállás idejére szükség lenne – mert a munkavállaló eleve kevesebb szabadságra jogosult vagy a munkavállaló részére éves szabadságának nagy része már kiadásra került –, ilyen esetben a munkáltató az állásidőre vonatkozó szabályok szerint mentesítheti a munkavállalót munkavégzési kötelezettsége alól.

A munkavállaló az éves szabadságból 7 munkanappal rendelkezhet. Abban az esetben, ha a munkavállaló még nem vagy csak részben rendelkezett a fenti napokkal és e napok, illetve a fennmaradó napok tekintetében a szabadság iránti igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt a munkáltatónak bejelenti, a munkáltató e szabadságos napok tekintetében a munkavállaló által megadott időpontban köteles a munkavállaló részére a szabadságot biztosítani.