szerző:
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bizakodó Magyarország jövőjével kapcsolatban egy világcég alelnöki pozícióját betöltő Szakonyi András, aki szerint a legnehezebb döntései pont ahhoz kapcsolódnak, amit egy vezető feladatai közül legfontosabbnak tart: az emberi erőforráshoz. Pay it forward interjúsorozatunk következő része.

Szakonyi András a világ vezető dokumentum- és információmenedzsment cégének, az Iron Mountain Incorporatednek (IM) a Kelet- és Észak-Európáért felelős alelnöke. A két régióban összesen 20 ország tartozik a vezetése alá, 3500 munkavállalóval, és 160 millió dolláros éves árbevétellel.

Szakonyi András
©

Az Iron Mountain professzionális irattárolási- és kezelési-, adatvédelmi- és helyreállítási-, adatmegsemmisítési-, és digitalizálási szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek. Jelenleg több mint 425 millió köbméter irat, 10 milliárd e-mail, 65 millió számítógépes biztonsági másolatot tartalmazó mágnesszalag, 2,5 millió számítógép és 20 ezer szerver védelmét és elérhetőségét biztosítja a cég.

Hvg.hu: Cégvezetőként mi az, amit másképp csinálna?

Szakonyi András: Legfontosabb teendőmnek a cég rendelkezésére álló külső és belső erőforrásainak a lehető legoptimálisabb felhasználását tekintem. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az emberi erőforrás – amire, ha lehetne - még több időt szánnék. A B2B service üzletágakban - amilyen az Iron Mountainé is - nagyon fontos az emberi tényező. Jelenleg is az időm minimum 50 százalékában emberekkel foglalkozom, de ha tehetném, sokkal több időt fordítanék a humán menedzsmentre. Még többet invesztálnék saját csapatom fejlesztésébe, valamint az ügyfelekkel történő találkozásokba. Emellett próbálok kevesebb adminisztratív, nem igazán produktív feladatot magamra vállalni. Ezeket igyekszem a munkatársaimnak delegálni.

Hvg.hu: Volt-e olyan pillanat, amikor úgy érezte feladja?

SZ.A.: Karrierem során sok nehéz helyzetet éltem át. A legnehezebb mindig az volt, amikor emberektől kellett megválni, vagy olyan döntéseket kellett végrehajtani, amelyek emberi sorsokat érintettek. Soha nem éreztem, hogy feladom, mindig próbáltam a jövőbe tekinteni és meglátni az adott kihívás jó oldalát. Ugyanakkor próbáltam a kudarcaimat is optimistán feldogozni, tanulva belőlük. Azt gondolom, hogy nem szégyen hibázni és sokszor fel kell vállalni az esetleges rossz döntés kockázatát, mert nem dönteni rosszabb, mint rosszul dönteni.

Hvg.hu: Mit vár a következő két évtől?

Sz.A.: Az Iron Mountain három éves stratégiája a növekedésre és a vállalatfelvásárlásokra épül. Ez konkrét számokra lebontva a hozzám tartozó észak- és kelet-európai régió tekintetében azt jelenti, hogy a jelenlegi 160 millió dolláros árbevételünket 2019-re 250 millió dollárra szeretnék növelni. Nagyon optimistán tekintek a következő két-három évre és hiszem, hogy az igen ambiciózus növekedési stratégiánkat meg fogjuk tudni valósítani. A bizakodásomat a jövővel kapcsolatban arra is alapozom, hogy a kelet-európai régiónak - ezen belül Magyarországnak - remek lehetőségei vannak a jelenlegi világgazdasági környezetben, elsősorban a jó földrajzi elhelyezkedés, infrastruktúra, valamint a képzett, versenyképes munkaerő miatt.

Hiszem, hogy a kelet-európai, ezen belül a magyar munkabérek közelíteni fognak a nyugat európai bérekhez, és ez így van rendjén, hiszen a jelenlegi állapot nehezen fenntartható és folyamatos nyomás alá helyezi a vállalatokat.

Felvásárlásokról röviden

A felvásárlás jellemzően alternatívát jelenthet az organikus növekedésnek. Minél inkább ambiciózus növekedési célt tűzött ki egy vállalat, annál inkább érdemes megfontolni a felvásárlás lehetőségét is, és az sem elhanyagolható szempont, hogy mennyire telített piacról van szó. Egy telített, erősen versengő piacon, szűkös elérhető erőforrások mellett aránytalanul hosszú lehet a természetes növekedés megtérülése, míg egy növekvő piacon, jó növekedési kilátásokkal rendelkező versenytársakkal, kicsi az esélye, hogy megfelelő célvállalatot lehessen találni – véli Juhász Örs Szabolcs, az Erste szakértője.

Lényeges szempont az is, hogy a tevékenység jellege alapján mekkora az integráció kockázata. Vannak iparágak, ahol alacsony a kockázat és nagy a siker valószínűsége. De vannak olyan vállalatok is, amelyeknek nem tudatosan választják ezt a stratégiát, csak szembejön egy lehetőség, belevágnak, látják a szinergiákat, de az abban rejlő kockázatokat és a megvalósítás akadályait nem mérik fel megfelelően. Mert egy akvizíció mindig nagy kihívást is jelent a felvásárló szervezet számára, és nem elhanyagolhatóak az ebben rejlő kockázatok.

Fontos a célvállalat megfelelő átvilágítása, amivel az alapvető kockázatok kizárhatóak, de lényeges az is, hogy a vállalatok eltérő képességei között meglévő szinergia valóban kiaknázható legyen. Elsődleges szempont, hogy a vállalatok eltérő kultúrája ne oltsa ki a meglévő erősségeket, hanem egymásra hatva egy még életképesebb kultúrát eredményezzen. A felvásárlás finanszírozása esetében is ugyanazok a finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre, mint az általános beruházási célokhoz, lehet az saját forrás, külső tőke bevonása, banki finanszírozás vagy akár kockázati tőke bevonása. Tekintettel arra, hogy az ilyen tranzakciók jellemzően nagy finanszírozási igényt jelentenek és ugyanakkor magas fokú szakértelmet is, érdemes a vállalatfelvásárlásokban tapasztalattal rendelkező bankok finanszírozását mérlegelni, mert a lebonyolítás során saját tapasztalatukkal is tudják segíteni a felvásárlót.

A sorozat korábbi részei:

Amikor egy cégvezető, nem tehet mást, mint kockáztat – Boros József, a Tensi ügyvezető igazgatója

„Az uniós pályázatok túl kényelmessé teszik a vállalkozásokat” – Vértes Gábor, a Pauker Nyomda alapítója

Nem szabad a fogyasztókat hülyének nézni – Lénárd András, az Igazi Csíki Sört gyártó cég vezetője

Klónozás helyett: megoldások munkaerőhiányra – Boldizsár Zoltán, a Service4You Hotel társtulajdonosa, ügyvezető igazgatója

"Nem kell mindig jól dönteni, elég a hibákból tanulni" – Balogh Péter, az NNG társalapítója, angyalbefektető

„Aki egyszer megtapasztalta, nem akar mérés nélkül döntéseket hozni” – Mészáros Zsolt, a Mérés Kft. ügyvezető-alapítója

Aki megmutatja, mit gondol önről a web – Szekeres Péter, a Neticle ügyvezető-alapítója

Fontos, hogy vállaljuk korábbi döntéseinket – Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója

Bor, mámor, IT – az iwiw alapítói a Balatonnál építenek új IT-fellegvárat – Szabó Tamás a Virgo Systems regionális IT-igazgatója

Polgárháború és leégett raktár sem állította meg a fehérvári sikercéget - Tibor Dávid a Masterplast vezérigazgatója

"Úgy éreztük, bármit meg tudunk oldani" - Szabó András, az iData Kft. ügyvezetője

„Mindig sikerült felvennünk valakit, aki okosabb nálam” - Györkő Zoltán, a Balasys IT Kft. ügyvezetője

"A legrosszabb, ha valaki jó, azaz középszerű" - Dr. Kertész Attila Mihály, az Artisan Marketing ügyvezetője