szerző:

Egy rendes fizetés alap, de mi az, amivel a pénzen kívül elkötelezetté tudja tenni alkalmazottait? Egy egyetemi közgazdász-pszichológusnak van négy tippje.

Az amerikai Duke Egyetem professzora, Dan Ariely egy sor kísérletet végzett, hogy rájöjjön, mivel lehet felébreszteni egy emberben a belső motivációkat.

Tegye az alkalmazottakat érdekeltté a munkában

Erre a legjobb módszer, ha látják, a munkájuk hogyan segít másokon. Ez bizonyos iparágakban egyszerűbb, például a gyógyszergyártók esetében, ahol betegségek gyógyításához járulnak hozzá, máshol ez azonban kevésbé ilyen látványos. Ez esetben elég lehet az is, ha betekintést enged a dolgozóknak a cég ügyeibe, a gyártási, tervezési, eladási folyamatokba. Ha látják, hol illeszkedik a munkájuk a teljes egészbe, máris jelentőségteljesebb lesz számukra – olvasható a Quartzon.

Bízzon bennük

Semmi sem gyilkolja jobban a lelkesedést, mint a bürokrácia és a szabályok. Előírásokra szükség van egy szervezet életében, de minél több van belőlük, annál inkább érezhetik úgy az alkalmazottak, hogy helyettesíthető fogaskerekek egy gépezetben, aminek lankasztó hatása van rájuk. „Sok szabály születése az alkalmazottak felé való teljes bizalmatlanságot mutatja, pedig ha eltörölnénk őket, sokkal kevesebben lennének, akik visszaélnek vele, mint azok, akik nagyobb elkötelezettséggel meghálálnák a bizalmat” – véli Ariely. Példaként egy telemarketinges céget említ, ahol a dolgozóknak kottából kellett győzködnie az ügyfeleket. Azonban miután megengedték nekik, hogy eltérjenek az előírt szövegtől, megugrottak az eladások.

Állítsa kihívás elé őket

Minél nagyobb energiát fektetünk egy munkába, annál büszkébbek leszünk rá. Ariely egyik kísérletében arra kérte az alanyokat, hogy hajtogassanak békákat és gólyákat, majd megkérte, hogy árazzák be őket. A készítők sokkal többre értékelték munkájukat, mint az objektív szemlélők. A különbség tovább nőt, miután a hajtogatás során nem használhattak bizonyos fogásokat: a gyártók szemében még értékesebbé váltak a békák és gólyák, amíg a vásárlók szemében csökkent az értékük. A nehezebb feladatok nagyobb elköteleződést váltanak ki a munkavállalókból, ezért érdemes nekik új feladatokat adni, nagyobb felelősséget akasztani a nyakukba.

Gondolja újra a bónuszokat

Az Intelnél kísérleteztek a bónuszokkal: egy bizonyos napi teljesítmény eléréséért a dolgozók egy csoportjának pluszpénzt, egy másiknak pizzakupont, egy harmadiknak a főnök köszönőlevelét, a negyediknek pedig semmit nem ajánlottak. Az első nap végére, akiknek pénzes bónuszt ígértek, még azoknál is 13 százalékkal rosszabbul teljesítettek, akinek nem ígértek semmit. A köszönőlevelesek és a kuponosok először sokkal jobban teljesítettek, de a napok múltával fokozatosan nekik is gyengült a produkciójuk.

Ariely szerint ennek az az oka, hogy a dolgozók hosszú távon gondolkodnak és nem igazán lehet őket befűteni napi bónuszokkal vagy rövid távú eredményekkel. Ezért a pénzjutalomnál sokkal motiválóbb lehet egy olyan hosszú támogatási rendszer – például hozzájárulás a gyerekeik oktatási költségeihez – amiből a dolgozó azt látja, hogy gondolnak a jövőjére.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!