Kamarai elnök: a vagyonőrök 86 százalékát feketén alkalmazzák

Az őrzés és védés területén több mint három és félezer cég működik, ádáz konkurenciaharcot folytatva egymással. Az 1998 óta működő Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) több mint 120 ezer munkavállalót tömörít. Ezen a területen jóval többen dolgoznak, mint a vasútnál vagy az egészségügyben. Összehasonlításul: Magyarországon 33 ezer rendőr dolgozik a rendvédelemben, a honvédség létszáma alig 28ezer fő. A megmaradt laktanyákra is vagyonőrök vigyáznak. Német Ferenccel, az „őrző-védő” kamara elnökével beszélgettünk

hvg.hu: A kormánypárti politikusok szerint az utóbbi években javult a közbiztonság. Önnek erről mi a véleménye?

Német Ferenc: A legutóbbi statisztikák szerint valóban javult a bűnügyi mutató, kevesebb bűncselekményt követtek el Magyarországon. De ez a szám csak az ismertté vált esetekre vonatkozik, vagyis a statisztikákból kimaradnak azok a kisebb bűncselekmények, amikor a károsult nem tesz feljelentést. Márpedig ezek a kisebb, szabálysértésnek számító ügyek azok, amelyek a lakosság közérzetét rombolják, biztonságérzetét megingatják. Akinek egyszer már feltörték a gépkocsiját, vagy betörtek a lakásába, tudja, micsoda értelmetlen procedúrákra kerül sor ilyenkor. Olykor napokat, sőt heteket kell várni arra, hogy a túlterhelt rendőrség intézkedjen, s persze, ilyenkor már szinte nincs esélye annak, hogy kézre kerítik a tettest vagy tetteseket.

Vagyis a statisztikai javulás nem mond ellent annak a ténynek, hogy a kisebb vidéki településeken aggasztóan elszaporodtak a kisebb értékű lopások, és már a kisemberek terményei és állatai is veszélyben vannak. A közbiztonságnak a rendszerváltás óta érezhető romlására válaszul jelent meg az igény az őrző-védőszolgáltatásokra. A társadalmi igény kielégítésére vállalkozások százai jöttek létre. De ez egy nagyon kényes terület. Hiszen a vagyonvédelem során mások szabadságát korlátozhatják a biztonsági cégek alkalmazottai, ezért a cégek tevékenységébe garanciális elemeket kellett beépíteni.

Német Ferenc

hvg.hu: Az önök feladatainak jó részét egy jól működő rendőrség nem tudná átvállalni?

N..F.: Az állami rendőrség közjogi alapon működik, míg a magánbiztonság magánjogi alapon szerveződik. A cégeknek már csak az üzleti érdekeik, titkaik megőrzése miatt is szükségük van arra, hogy hatékony biztonsági szolgálatuk legyen, ezért fordulnak ez erre szakosodott magánvállalkozásokhoz.

hvg.hu: Milyen jogosítványai vannak az „őrző-védő” kamarának? Mit tesznek azokért a cégekért, illetve a dolgozóikért, akiket képviselnek?

N.F.: A kamara mint köztestület, egyszerre artikulálja a szakmai normákat és gondoskodik arról, hogy bűnözői elemek ne jelenhessenek meg az ágazatban. Nélkülünk az állam nehezen tudna kontrollt gyakorolni a biztonsági iparág felett. A gyakran minimálbér alatt, négyszáz forintos óradíjjal fizetett vagyonőrök értelemszerűen sokallják a kamara évi 5900 forintos tagdíját, melyért megkapják a vagyonőri igazolványukat. Ám a tagsági kártyával olyan kereskedelmi kedvezményeket vehetnek igénybe, amely éves szinten akár több tízezer forintos megtakarítást is jelenthet.

Sajnos a tagok többsége nincs tisztában érdekvédelmi tevékenységünkkel. Pedig megpróbáljuk mind az állammal szemben, mind pedig az Európai Unióban képviselni tagságunk érdekeit, egyben fontosnak tartjuk, hogy az általunk képviselt cégek magas szakmai színvonalat képviseljenek, és a megrendelők elismerjék munkájukat.

Ha sikerülne kiküszöbölni a vagyonvédelmi cégek közötti gyilkos árversenyt, azt, hogy az egyes cégek, de az önkormányzatok és állami intézmények is folyamatosan „egymás alá” licitáljanak az ajánlataikkal, az általunk képviselt cégek jobban meg tudnák fizetni a munkavállalókat. A közbeszerzési törvény általunk is kezdeményezett módosítása többek között pont ezt a célt szolgálta, megpróbálva kiszorítani a járulékokat sem fedező vállalási árak érvényesülését. El szeretnénk érni, hogy visszaszorítsák a munkavállalók fekete foglalkoztatását. Sok a tennivalónk, hiszen az APEH kimutatása szerint az országban a munkavállalók 54 százaléka szabálytalanul dolgozik. A vagyonőröknél 86 százalékos a feketén dolgozók aránya, másfél éve még 96 százalékos volt.

Emellett igyekszünk elérni a bennünket hátrányosan érintő rendelkezések korrekcióját. Tavaly december végén kormányrendelet jelent meg, amely megfosztotta a vagyonőröket a fegyverviselés jogától. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyszerűen kihagyta az új rendeletből azokat a paragrafusokat, amelyek a vagyonőrök és a pénzszállítmányok kísérőinek fegyverviselési engedélyét szabályozta volna. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a mások értékeit óvó biztonsági szakembereknek puszta kézzel kellett volna szembeszállniuk a támadókkal. Akkor, amikor soha nem látott mértékben megszaporodtak a pénzintézetek elleni támadások, ez hatalmas biztonsági kockázatot jelentett volna. Szerencsére a kamaránknak három hét alatt sikerült módosíttatnia a rendeletet.

hvg.hu: Furcsa, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban ilyen szakmai hibák történnek.

N.F.: A 2006-ban létrejött Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban az igazságügy dominált a volt belügyi tárca felett. Ezzel még nem is lett volna gond, ha a rendészet felügyeletére elegendő szakember maradt volna. De nem maradt, és aki mégis ott maradt, nem tudta hatékonyan képviselni az ágazat érdekeit. Drasztikusan megnyirbálták a rendőrség költségvetését, és a terület csak 2006 októbere után kapott póttámogatást. Eső után köpönyeg. Nekünk, úgy is, mint a kamarának, rendkívül rossz tapasztalataink voltak az IRM-mel, melyet az elmúlt két és fél évben legalább kétszer átszerveztek. Három év alatt öt miniszterrel tárgyaltunk, állandóan új vezetőkkel találkoztunk, olyan gyakorlatlan, fiatal jogászokkal, akiknek gőzük sem volt a rendészet sajátosságairól. Ahhoz, hogy a közrend és a közbiztonság területén érezhetőek legyenek a változások, helyre kell állítani a Belügyminisztériumot, aminek alapja csak a minisztérium régebbi formája lehet.

hvg.hu: Honlapjukon látható, hogy szorosan együttműködnek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel, melynek rektorát épp a közelmúltban tartóztatták le, arra hivatkozva, hogy saját biztonsági cégét zsarolással akarta megrendeléshez juttatni.

N.F.: A Zrínyi Katonai Műszaki Karán magánbiztonsági képzés is folyik, szakmérnököket, szakembereket képeznek, és ennek kapcsán magam többször is tárgyaltam Szabó Jánossal. Ő most, hogy lejár rektori mandátuma, vállalkozásaival akarta biztosítani a jövőjét, de nyilvánvalóan törvénytelen eszközökhöz folyamodott. Joggal tételezhető fel, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda alapos gyanú alapján járt el a Zrínyi rektorával szemben A DHL nemzetközi csomagküldő szolgálat „túl nagy falat” volt a számára, hiszen ott felkészült biztonsági szakember gárda működik, és külföldi szakembereket is foglalkoztatnak. Egy ilyen apparátus vitathatatlanul képes lehetett arra, hogy bizonyítékokat produkáljon a zsarolásról. A DHL tulajdonosai valószínűleg úgy gondolkodtak: számukra nem az a fontos, hogy rövidtávon jó politikai kapcsolataik legyenek, hanem az, hogy hosszabb távon jó minőségű biztonsági szolgáltatást vásároljanak. Ezért ragaszkodtak az eddig bevált, nemzetközi biztonsági cégükhöz. Ha felkészült biztonsági emberek működnének a nagyobb hazai vállalatoknál, nálunk is nagyon sok, hasonló zsarolási ügy derülne ki.

Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy Szabó letartóztatására éppen a választási kampány finisében került sor. A hatalomváltással sok biztonsági cég jövője válik bizonytalanná. Érdemes megjegyezni, hogy vagy 3600 vállalkozás működik ugyan a vagyonvédelem területén, a piac nyolcvan százalékát néhány tucat nagy cég uralja. Ezeknek a vezetői elsőrendű politikai és gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek, a megrendeléseiket is elsősorban az összeköttetéseikkel szerzik, nem pedig szolgáltatásaik magas színvonala miatt.

Pelle János