szerző:
Gomperz Tamás

Orbán Viktor megint ügyes volt. Úgyis olyan nyugi volt Ukrajnában, nekünk meg Trianon kell.

Orbán Viktor úgy gondolta, hogy megtolja egy kicsit a hangulatot Ukrajnában. Ne legyen ott annyira nyugis minden. Ha már az ország keleti részén autonómiát követelnek az oroszok, miért ne követelne autonómiát az ország nyugati részének a felcsúti tábornok. Jó időben, jó helyen. Az ukránok kissé ingerülten reagáltak, mert az autonómiakövetelés nevében éppen megszállják az országukat, és az utcákon vér folyik.

Valószínűleg nem tűnt fel sokaknak itt a lenézett unió és NATO biztonságos melegében, de a szomszédban momentán HÁBORÚ zajlik. Nem olyan orbános-ökölrázós-szabadságharcos, hanem olyan géppisztolyos-valóvilágos-kinyiffanós. Ennek tudható be az az indulatos elutasítás, amellyel az európai diplomácia a magyar autonómia felvetését fogadta. Úgy hiányzik nekik egy második front az Ukrajna egyben tartásáért folytatott harcban, mint Rogán Antalnak az átfogó vagyonvizsgálat.

Ennyit az autonómia jövőjéről. Az a nagyhatalom, melynek támogatása nélkül nincs esély a megvalósítására, ebben a helyzetben nem tehet mást, mint hogy hangosan ellenzi. Igazán zseniális húzás volt.

Na most két eset lehetséges. A nemzet miniszterelnöke a debilitásig inkompetens, és azért kukucskál fáklyával a lőporos hordóba, mert a Habony-féle bullshitgenerátor a létező jobboldal egyetlen ideológiai hátországát jelentő nacionalista-revizionista hőzöngésből ilyen szövegeket párol le. Függetlenül attól, hogy mi lesz ennek a következménye a kárpátaljai magyarok számára, akikre mint árulókra és potenciális szakadárokra tekint innentől kezdve a felbőszült honvédő lakosság. (Orbán közben a lelátón szotyolázik.)

Az oktatásból, az egészségügyből, a gazdaságból kiindulva simán lehet ez a magyarázat, mármint a alkalmatlansággal felturbózott felelőtlenség, jelen esetben a külpolitikai matolcsyzmus. Nemzetközi vizeken hamarabb derül ki az igazság.

A másik lehetőség rosszabb. Esetleg komolyan gondolja. A választások óta eltelt egy hónap, a rezsicsökkentésről azóta szó sem esett. Szinte hiányzik. Nyilván nekik is, de kimerültek a tartalékok. Kell az újabb csodafegyver. Valami, ami még nem volt. A magyar társadalom két trauma foglya: a történelmi Magyarország felbomlásáé (Trianon) és az állami gondoskodás visszaszorulásáé (rendszerváltás). A rezsicsökkentés megzenésítette a szocialista ábrándot. Maradt feladatnak a másik.

Ha csak egy járást, de ha az nem megy, akkor egy falut, ha az sem, akkor egy dűlőt visszaszerezne, ő lenne a Második Államalapító, a történelmi nagyság, aki legyőzte Trianont. Arra juthatott, hogy nem reménytelen megpróbálni. A területi autonómia és a kettős állampolgárság együttes programja tartalmilag nem jelent mást.

Hogy hívják azt az autonóm területet, ahol az állampolgárok közössége él? Országnak. Területi autonómia kettős állampolgársággal ötvözve egyenlő határmódosítás. A revizionista toplistán nem Kárpátalja szerepel az első helyen, de hát ott van helyzet. Merjünk kicsit követelni. Talán abban bízik, hogy a polgárháborús káoszba süllyedő Ukrajnában eljöhet az a pillanat, amikor a kilencszeres többségben lévő kárpátaljai ukránok is inkább élnének egy gazdag európai országban, ahol béke van. Ezért megszavaznák a kiválást.

Ezzel a forgatókönyvvel csupán a következő problémák vannak:

1. Ha valaki ma belehallgat a magyar közbeszédbe, arra juthat, hogy az ország lakosságának harmada zsidó. Mert a hírek, cikkek, kommentek harmada velük foglalkozik. Holott nincsenek 100 ezren se, és a zsidó identitást elsősorban a támadások hozzák elő bennük. Magyarul beszélnek és magyarnak tartják magukat. Mégis. Az ország másik harmada pedig biztosan cigány lehet, mert a politika központi kérdése a hozzájuk való viszony, amely pártokat emel a magasba és süllyeszt el. Holott csak pár százezren vannak. Magyarul beszélnek és magyarnak tartják magukat. Velük is milyen remekül megy az együttélés. Ezért aztán közel 1 millió ukrán integrálása, akik nem beszélnének magyarul és nem tartanák magukat magyarnak, biztosan könnyedén menne abban az országban, ahol a zsidóknál és a cigányoknál csak a bevándorlókat utálják jobban.

2. Nincs olyan határmódosítás Európában, amelyhez nem lenne szükség az európai országok jóváhagyására. Azon országok jóváhagyására, amelyek ellen a kormány négy éve szabadságharcot folytat válogatott sértések és gazdasági károkozások közepette. Mégis kik szentesítenék az új felállást? Az azeriek, a kazahok, a katariak – akiket a kormány választott a Nyugat helyett vagy a Nyugat? Velünk kikúrt Franciaország, velünk kikúrt az Antant, velünk kikúrt Európa, velünk kikúrt a világ. Ezért volt Trianon. Mi a nemzeti ügyek kormányának nemzeti stratégiája? Éveken át módszeresen kikúrni mindenkivel, aki egy imaginárius béketárgyaláson nélkülözhetetlen szövetséges lehetne, és elvtelenül hízelegni mindenkinek, aki a nagy nemzeti ügy szempontjából érdektelen.

3. Kivéve egyet. Igen, őt. Az az egyetlen kiút, ha az új határokat Oroszország kényszeríti ki, ha a területszerzésben ő a mi barátunk. A többiek majd tudomásul veszik a realitásokat. Volt már ilyen. Revízióért a rossz oldalon. Most is veszíteni fogunk.

Egyedül vagyunk, Vlagyimir, egyedül.

De az sem baj. Eltelt száz év, rá kell erősíteni a sérelmekre, amely nélkül nincs magyar identitás. Nekünk Trianon kell. Attól vagyunk azok, akik vagyunk. Ha nem lenne, mi maradna nekünk?