David Cameron ma Budapesten próbálja meggyőzni Orbán Viktort, menjen bele abba, hogy az Angliába kitántorgó magyarok négy évig ne részesüljenek munkanélküli segélyben. Megy a találgatás, a magyar fél mit kér ezért cserébe. Pedig lehet, hogy Orbán pont ugyanezt szeretné.

Orbán Viktor habitusától eltérően először hallgatott, majd meglehetősen empatikus nyilatkozatokat tett azzal kapcsolatban, hogy David Cameron az új bevándorlási politikájának megfelelően szigorítaná a nem brit állampolgárok hozzáférését a szigetország szociális segélyeihez. Amikor a magyarokat másodrendű EU-polgároknak nézik, Orbántól megszokott és elvárható az erősebb kiállás, most meg azt hallani, szerinte lehet értelmesen beszélni a kérdésről.

 

©

A magyar kormányfő egyre tisztábban látja, valahogy itthon kell tartani a hadra fogható munkaerőt, mert lassan csak a közmunkások maradnak. Naponta halljuk, hogy a magyar gazdaságnak milyen égető szüksége van munkáskézre, egyre több iparágban munkaerőhiány van. Legújabban két irányban láttunk kísérleteket: Csepreghy Nándor miniszter-helyettes belengette, skandináv mintára az amúgy is alulfinanszírozott és kivéreztetett közszférából próbálnak átcsatornázni munkaerőt a "termelő szférához". Bár elsőre a miniszter-helyettesnek szinte az összes tényállítással meggyűlt a baja, még akkor is nehéz az állami és a versenyszféra közötti átmenet, ha erre a célra valóban beindítanak egy ésszerű programot.

Csok a családnak

A másik lehetséges irány az egyre vékonyodó, elvándorló középosztály idebetonozása. Ennek eszköze a kommunikációs szempontból is erős új szocpol,  a csok. A 10+10 milliós vissza nem térítendő támogatás / kedvező kamatozású bankhitel-kombó 10 évre egy lakcímhez köt egy családot. Lakhatási ajánlatot kínál a munkaképes középosztálynak, azon rétegnek, amelynek tagjairól okkal feltételezhető, hogy van valamilyen képzettségük  vagy legalábbis továbbképezhetőek.

Az, hogy a támogatás igénybevételének a feltétele a legalább kétéves társadalombiztosítási és a 180 nap munkaviszony, jól mutatja: a legelesettebb rétegeknek coki. A közmunkások, akiknek csak a 13 százaléka képes elhelyezkedni a közmunkás-karrierjük után, a vagyonszerzés ezen lehetőségét nem kapják meg. A maradék értelemszerűen ma visszaesik a munkanélküliségbe, vagy újra közmunkás lesz.

Hagyományosan az alacsonyan képzettek foglalkoztatottságában vagyunk leginkább elmaradva az EU-s átlagtól (10 százalékkal), a középfokú végzettségűek már közel azonos arányban kapnak munkát, mint Európa nyugatibb helyein. Ebből az következne, hogy a legrosszabb helyzetben lévők helyzetén javítva kellene a munkaerőpiacon is mérhető változásokat elérni. Ehhez pedig az oktatáson keresztül vezet az út – közhely, hogy milyen fontos, mégis egyre rosszabb a helyzet, százmilliárdokat vontak ki ebből a szektorból, akár csak az egészségügyből.

Bevándorlás: no way

Lehetne más utakat is kipróbálni: ilyen például a jól programozott bevándorlás támogatása, de ennek ideológiai-politikai okokból jelenleg nincs realitása. Pedig ebben az esetben a dolgozni vágyó, gyerekeket, családot  is akaró magyar állampolgárok felcseperedését nem kellene kivárni, iskolai képzésüket nem kellene megelőlegezni. Ezt az utat a britek épp úgy járják, mint a németek vagy a franciák. Ez is jár konfliktusokkal, de Európa nagy részén ma ez a növekedés és a jólét egyik záloga. A kormány ezzel szemben immár háromnegyed éve tartó masszív gyűlöletkampánnyal lehetetleníti el, hogy ez az eszköz a következő években, évtizedekben valós segítséget jelentsen.

©

Az új szocpollal kapcsolatban érdemes emlékezni arra is, hogy a régi mennyi olyan később eladhatatlan házat hagyott örökül, amely akkor is egy településhez láncolta a kedvezményezetteket, ha a környéken megszűnt a munka, leromlottak a közszolgáltatások és a fiatalok is elvándoroltak. Kérdés, hogy az új feltételrendszer garantálja-e azt, hogy ne legyen ilyen keserű az ébredés.

Orbán mindenesetre szövetségi politikájában sem feledkezik meg a társadalmi célról: jobb, ha a magyarok itthon maradnak és legfeljebb turistáskodnak. Az egyik legnépszerűbb uniós vívmány, a határok nélküli szabad mozgás Habony Árpád és társai ibizai üdüléseit könnyítse meg, ne a jobb élet és perspektíva reményében nyugatabbra mozduló, idehaza hónapról hónapra küszködő magyarok külföldi munkavállalását.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!