CBA-ügy: helyreigazításra kényszerülünk

Végre egy alapos interjú a CBA elnökével, a Népszabadság újságírója nagyjából mindenre rákérdezett, amire egy ilyen...

Végre egy alapos interjú a CBA elnökével, a Népszabadság újságírója nagyjából mindenre rákérdezett, amire egy ilyen cég ilyen elnökénél rá kell. Nem ő tehet róla, hogy interjúalanya szinte minden lényeges ponton vagy kitért az egyenes válasz elől, vagy ellentmondásba került saját vagy cégvezető kollégái korábbi nyilatkozataival. Vagy a tényekkel. Nézzük is sorban.

1) "Ami a számunkra bántó, hogy ha a kormány hoz egy ágazati döntést, akkor a sajtóban mindjárt hozzáteszik, hogy ez a CBA-nak kedvez, holott ez nem igaz. A kabinet a döntéseivel a magyar kereskedelmi vállalkozásokat segíti, mi pedig szerencsére nem vagyunk egyedüli hazai lánc a piacon (...)" Kiemelés tőlünk, hiszen ez ugye formállogikailag sem cáfolja azt a vádat, hogy ez a cég (is) folyamatosan jól jár a hozzá közeli kormány intézkedéseivel. Hogy a plázastoppal, Erzsébet- és szociális kártyával, multi- és más különadókkal más is jól jár, akik véletlenül szintén magyar cégek? Biztosan, de azért főleg ők.

Üzleti körökben egyértelmű ténynek könyvelik el, hogy a CBA remek viszonya az aktuális kormányhoz igencsak kifizetődő. A Figyelő például így írt erről: "A válságban virágzó szigetnek tűnik, a gazdagodás reményét kelti a politikai hatalommal is jóban lévő, ügyesen taktikázó, gyarapodó magyar lánc, amellyel most nem veszteni, hanem nyerni lehet. Mint az egyik konkurens fogalmaz: osztják a lapot a CBA-nak."

2) "A szegénységet csak a magyar vállalkozások tudják felszámolni. Egy multitól ne várjuk azt, hogy szociálisan érzékeny lesz a külföldi országok lakosaival szemben." Érdemes lenne megnézni, hogyan függ össze az ország gazdasági-szociális helyzete a benne működő vállalkozások nemzetiségi (etnikai?) hátterével, erős a gyanúnk, hogy az a pár multi többet tett eddig Magyarországért, mint húsz év összes kkv-ja együtt.

3) Az emlékezetes "ítéletídős" plakát és a CBA-magazin kampányszövege Baldauf szerint "szigorúan a magánvéleménye", abban "nincsen semmiféle olyan befolyásolási szándék, mint amit sokan szeretnének belelátni." A mindenféle befolyásolási szándéktól mentes magánvélemény konkrétan így nézett ki anno: "Azt hiszem, rengetegen – sok millióan – vannak hozzám hasonlóan, akik visszaszámolva várják az április 11-i választásokat. (...) Nem tűrhetjük tovább, hogy országunkat hazug, jellemtelen gazemberek vezessék, akik Magyarország számára jelentős visszafejlődést hoztak. (...) nagy formátumú, modern gondolkodású államférfira van szüksége az elkeseredett, kiábrándult, gazdaságilag és erkölcsileg is mélypontra jutott Magyarországnak, mégpedig Orbán Viktorra" - közölte a CBA elnöke olvasóival, bízva abban, hogy "most képesek leszünk jól dönteni."

"Hajrá Magyarország, Hajrá magyar vállalkozók, Hajrá CBA!" - búcsúzott a választási kampány idején olvasóitól, de úgy, hogy teljesen távol állt tőle bármiféle befolyásolási szándék.

4) "Ez nagy tévedés" - szögezi le a CBA-elnök arra az újságírói felvetésre, hogy van, aki szerint "önök is finanszírozták a Fidesz kampányát." Baldauf így cáfol: "Szögezzük le: jómagam sosem voltam párttag, és soha egyetlen párt kampányát sem finanszíroztam, finanszíroztuk, és ez a jövőben is így lesz." Néhány hete azonban a Galamusnak nem magát a támogatás tényét, hanem csak az összeget cáfolta: "Valótlan az az állítás is, mely szerint a CBA több százmillióval támogatta a Fidesz kampányát."

5) Nemzeti érzelmű kormányok szerinte egészséges protekcionizmusára külföldi példákat hoz: "...a világ legnagyobb áruházlánca – amúgy személyes példaképem –, az amerikai Walmart (helyesen: Wal-Mart. S.L.) öt év után kivonult Németországból, mivel nem tudta megvetni a lábát azon a területen, annyira protekcionista a német piac. Ott, ha valahol épült egy lakótelep, nyitni kellett új szupermarketet, akkor a polgármesterek behívták a német cégeket, és rendre azok kapták meg a lehetőséget. Egyik polgármesternek sem jutott az eszébe, hogy a Walmartot előnyben részesítse."

A Wal-Mart ezzel szemben azért vonult ki Németországból 2007-ben, mert a piacon megbukott, képtelen volt alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz. Sem agresszív, "árháborús" üzleti stratégiájuk, sem az állandó menedzser-váltások, sem a vevőkkel való túlságosan édelgő stílusuk nem jött be, tíz éves (és nem öt éves) németországi jelenlétük alatt 3 milliárd eurós veszteséget termeltek.

6) Mint azt a hvg.hu kellőképpen tényfeltárta, a CBA-hoz tartozó cégek összesen 670 millió forinttal támogatták a korábbi NBH-s fedőcégnek is tekintett Egymásért Egy-másért Alapítványt. Erről Baldauf most így vall: "...két kollégám megismerkedett Földesi Szabó Lászlóval és Jakubinyi Róberttel. Ők elmondták, hogy különféle rászoruló embereknek kívánnak segíteni, és azt is állították, hogy akik támogatják őket, azok különféle kedvezményekben is tudnak majd részesülni. Magyarul: átverték a kollégáinkat"

Mint azt azonban testvérlapunk úgyszintén dokumentálta, a kapcsolat létrejöttében kifejezetten hangsúlyos szerepe volt annak, hogy az alapítványnak szoros nemzetbiztonsági kapcsolatai vannak ("Egy újabb találkozón Breier László és üzlettársa, Krupp József figyelmét Jakubinyi Róbert és Földesi-Szabó arra hívták fel, hogy a kuratórium tagjai közül 'sokan a Nemzetbiztonsági Hivatal hivatásos állományának magas beosztású tagjai'..."), sőt, az alapítvány NBH-hoz kötődő tagjai "garanciák arra, hogy az alapítvány véghezviszi célkitűzéseit". Pláne, hogy mintha megijedtek volna az akkori utcai harcoktól: "A legális kereskedelem akkor működik, ha nincsenek zavargások. Az alapítvány a rendőrséget támogatta, ezzel a közrendet biztosította, a célok itt találkoztak." Ennyit tehát arról, hogy "átverték a kollégáinkat."

7) Mit tudott Baldauf az Egymásért-ügyről? "A botrány kipattanása előtt nem sokkal, amikor tudomásomra jutott, hogy milyen szervezetet támogatnak, azonnal leállíttattam az együttműködést, de akkor már sajnos késő volt. Ők addigra már régen megkötötték az együttműködési megállapodást, azaz, hogy öt éven keresztül összesen 670 millióval támogatják az alapítványt." Ha Baldauf tehát a hvg.hu-cikk megjelenése előtt nem sokkal tudta csak meg, mi a helyzet, akkor valaki hazudik (ráadásul igencsak életszerűtlen, hogy egy cég elnökét kihagyják egy 670 milliós szponzorációból.

De valószínűleg nem is így történt: mint az Krupp József vallomásából kiderül, az elnököt bevonták a döntésbe: "...megbeszéléseket folytattunk (...) Breier Lászlóval, Lázár Vilmossal, Gyelán Zsolttal, Baldauf Lászlóval mint a B. B. K. régió ügyvezetői és tulajdonosai. Megállapodtunk, hogy folytatjuk a tárgyalást.” Így aztán az adományozási szerződéseket 2006. augusztusában aláírták.

Azt az egyet nem cáfolta a CBA elnöke az interjúban, hogy a Gój Motorosok támogatója lenne. Ja, bocsánat, most látjuk, hogy azért, mert meg sem kérdezték tőle. Mi kérünk elnézést.