Az emberi életet sikerül meghosszabbítani 1000 évre, benépesítjük a Naprendszert - az edge.org online magazin körkérdésére válaszoló tudósok néhány magyarázata optimizmusuk okáról. Mások földhözragadtabb indokokat hoztak föl: az emberiség jobban kihasználja a Nap energiáját, a Wikipédia robbanásszerűen elterjed, és megáll a Föld népességének szaporodása.

Hol vannak a derűlátó prognózisok? Hol vannak a nem kincstári, hanem igazi optimizmust sugárzó jóslatok? Vannak-e jót jósoló Jeremiások, s ha igen, hol fejtik ki véleményüket? Nem máshol, mint például a Penge Alapítvány (Edge Foundation) weboldalán, az edge.org címen olvasható online magazinban, amely éppen tizedik éve minden januárban körkérdést intéz a világ tudósaihoz, s az idei, jubileumi kérdés így hangzik: „Mivel kapcsolatban optimista Ön és miért?” A kérdésre 160 kiemelkedő tudós ember válaszolt a „harmadik kultúrából”. Meghatározásuk szerint ők csupán különféle ágait művelik az egy és oszthatatlan tudománynak, amely nem válik szét humán- és reáltudományokra. Így az is természetes, hogy a válaszolók között filozófus éppúgy megszólal,, mint az agykutató, a geológus, vagy az elméleti fizikus.

Oliver Morton, a Nature tudományos folyóirat szerkesztője arra alapozza az optimizmusát, hogy a Nap egy óra alatt az emberiség egyévi szükségletének megfelelő mennyiségű energiát sugároz a Földre. A nem fosszilis és nem is nukleáris energiaforrások – a biomassza-, a víz- és a szélenergia – végső soron maguk is a Nap energiájából táplálkoznak. Morton szerint a napenergia fotovoltaikus, vagyis közvetlen elektromos árammá alakítása lényegesen gyorsabban fog elterjedni, mint ahogyan azt az iparág ígéretes technológiáit nem ismerők ma feltételezik. Szerinte 2025-ig évente legkevesebb egy terawatt energiát lehet majd nyerni közvetlenül a napsugárból. Ez 10 milliárd 100 wattos villanykörte megvilágításához elég; két terawattnyi nap-áram fejlesztése pedig Morton szerint már radikálisan csökkentheti a széndioxid-kibocsátást.

Immár biztos, hogy – ellentétben az iskolákban még pár évtizede is belénk sulykoltaktól – Malthus tévedett: megdőlt a brit közgazdász feltételezése arról, hogy míg az emberiség a mértani haladvány szerint szaporodik, az erőforrások csupán a számtani haladvány szerint gyarapodnak, amiért is a túlnépesedésnek csak éhínségek, járványok, háborúk állhatnák útját. Ezért derűlátó Geoffrey Carr biológus, az Economist tudományos szerkesztője. A demográfusok a valóságban azt figyelték meg, hogy ha egy országban nő az életszínvonal, csökkenni kezd a népszaporulat, s ma már azt prognosztizálják, hogy a Föld népessége még ebben az évszázadban, tízmilliárdos lélekszám körül stabilizálódni fog.

Paul Davies kozmológus, Templeton-díjas fizikus arra föl optimista, mert – jóslata szerint – még ebben a században emberi kolónia él majd a Marson. A kivándorlás akkor indul majd meg, amikor az emberek ráébrednek: túl nagy a távolság és túl sok a kockázat ahhoz, hogy ragaszkodjanak a visszautazásokhoz. Ellenkezőleg: a jövő felfedezői, kalandorai, konkvisztádorai, akikhez kétévenként újak érkeznének, s akik időnként otthonról csomagokat is kapnának, a Földre való visszatérés szándéka nélkül fogják birtokukba venni a vörös bolygót. Ahol persze a viszonyok nem olyanok, mint a Földön, de azért mégis otthonosabbak, mint odakint a világűrben; a nyersanyagok és az élet számos más kelléke – például a gravitáció – helyben is rendelkezésre áll. Hogy mikor indulhatnának az első kolóniák a Marsra? Davies szerint akár éveken belül – ha a politikusok nem állnak a megvalósulás útjában. A NASA a jelenlegi technológiájával akár már indíthatná is az első, négyszemélyes űrhajóját a Marsra, de hiányzik az űrhivatalból az elszántság és a képzelőerő. „Optimistább vagyok Kínával és Indiával, az űripar újoncaival kapcsolatban, akik remélhetőleg bevállalósabbak lesznek, mint az amerikaiak és európaiak. Közös kínai-indiai kolónia a Marson még 2100 előtt: ez nemcsak technikai lehetőség, de politikai realitás is.”

Hasonló jókat vár Rodney A. Brooks, a Massetsusetts Institute of Technology (MIT) mesterséges intelligenciával foglalkozó tudósa. Mint írja, Kína, Európa, India, Oroszország, Japán és az Egyesült Államok között komoly államilag támogatott űrverseny alakult ki; a résztvevők az elmúlt hónapokban mind jelezték: 25 éven belül állandó kolóniákat kívánnak létrehozni a Holdon. Az ember a jövő században benépesíti a Naprendszert, majd a következő évszázadokban a Tejútrendszer más bolygóin is megveti a lábát. Az űrutazásokra vállalkozó magáncégek közül a Virgin Galactic két év múlva kezdene, s évente 500 embert juttatna a világűrbe – a kozmológus Stephen Hawking az első utasok közé már biztosította is a helyét.

Larry Sanger, az e-modellen alapuló Wikipedia, a világ eddigi legnagyobb enciklopédiájának egyik alapítója, az emberiség közelgő felvilágosodását, sőt tudományos forradalmát jósolja a Wikipedia robbanásszerű növekedése nyomán. Ma még nehezen tudjuk felmérni egy olyan rendszer társadalmi hatásait, amelyben sokmillió ember fér hozzá ugyanahhoz a sokmillió könyvhöz és ma még ismeretlen formákban összerendezett tudáshoz. Paradigmaváltásra számíthatunk a gondolkodásban, amelynek egyelőre nem ismerjük a természetét.

Én a halhatatlanságot nem a műveimmel szeretném elérni, hanem inkább úgy, hogy nem halok meg” – idézi Woody Allent Marvin Minsky, a mesterséges intelligencia kutatója, aki ha nem is állítja, hogy az ember okvetlenül örök életű lesz, azt azonban igen, hogy ezer évekig is elélhet, mégpedig jó egészségben – persze már nem pontosan abban a porhüvelyben, amelyikbe beleszületett. Az élet (nem annyira a testünk, mint az elménk életének) meghosszabbítása akkortól kezdve lesz realitás a tudományok számára, amikortól pontosan megértjük, hogyan ágyazódik az agyunk a testünkbe. Ezután meg kell kettőzni mindezt az információt, és bevinni egy, az emberi testnél nagyobb kapacitású masinériába. Ez akár már a század végére megtörténhet. Egyelőre az a lehetőség áll fenn, hogy az agyunkat – egyelőre a testünkben – fagyasztva eltegyük azokra az időkre, amikor az új technológiák (például a szerveink tartósabbakra való cserélésének eljárásai) már az élet tetszés szerinti meghosszabbításával kecsegtetnek. Akkor az elménket – ha már feljavított testünkbe, illetve gépekbe költöztettük – editálhatjuk, kapacitásait megnövelhetjük, egyesíthetjük mások elméjével, a gondolkodás ma még elképzelhetetlen dimenzióit nyitva meg.

Gerlóczy Ferenc

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!