Mózer András: a kormányból hiányzik Tocsik Márta!

A Tocsik-per exvádlottjából majdnem államtitkár, egy kartellező üzletemberből csaknem miniszter lett, a titkosszolgálatok élére agrárközgazdász került, és a teljes szocialista vezérkar kormánymegbízatást kapott. Ebben a csapatban igazán juthatna egy állás szegény Tocsik Mártának is.

A gazdasági kulcspozíciók mellett Bajnai több lényeges miniszteri és államtitkári állás betöltéséhez vállalhatatlan, rossz időket idéző kompromisszumokat kötött, feltéve, ha valóban szélesebb alapokon álló, nemzeti, hazafias és szakértői kormányt akar vezetni, amely hitelességével akarja elfogadtatni a nehéz lépéseket.

Ebbe a koncepcióba ugyanis nem illik bele az, hogy a titkosszolgálatokat egy 29 éves agrárközgazdászra bízza, aki vállaltan pártpolitikus, és az előző kormányfő kabinetfőnökeként ténykedett. Az sem elegáns, hogy elődje, Szilvásy György a közbeszerzéseket felügyelné államtitkári rangban a kancellárián. Nem fér bele a Bajnai által hirdetett újfajta kormányzásba, a kormányzati takarékosságba, hogy lehetetlen és felesleges államtitkári vagy kormánybiztosi pozíciókkal dobja meg a levitézlett szocialista prominenseket Baja Ferenctől Veres Jánosig, és az sem, hogy lehetővé teszi, hogy így szinte a teljes szocialista vezérkar – miniszterként vagy államtitkárként – kormányzati fizetéssel is kiegészítheti jövedelmét.

Az elmúlt heti kormányzati HR csúcspontja azonban kétségtelenül az az egy nap volt, amikor komolyan felmerült: a közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárca államtitkára a Tocsik-perben ismertté vált Boldvai László exvádlott, volt MSZP-pénztáros lehet, és ő válthatná – kétségtelenül stílusos megoldással – az MSZP pártigazgatói pozíciójába visszaejtőernyőző szintén volt pártpénztárnokot, Puch Lászlót. A dologból nem lett semmi, amit kifejezetten sajnálhatunk, hiszen remekül kifejezte volna Bajnai teljesen kontraproduktív személyzeti vargabetűit. Boldvai pozícióba emelése megnyithatta volna például az utat Tocsik Márta jogásznő számára is, akinek így juthatott volna valamilyen kormánybiztosi pozíció, ahol sikeresen harcolt volna a tisztább politikafinanszírozásért. Ráadásul megoldódott volna az az égető probléma is, hogy – uniós szinten egyedülálló módon – nincs egy árva nő se a kormányban.

Mózer András