Karrierista apukák: társadalmi elvárás vagy egyéni döntés?

Munkavállalónak és szülőnek lenni – látszólag nemektől független ez a két fogalom, mégis más élethelyzetekre asszociálunk velük kapcsolatban, ha nőkre, és másra, ha férfiakra gondolunk.

© sxc.hu

A Magyarországon mára elterjedt munkakultúrát  hosszú munkaidő, teljesítményorientált-ság, és ezzel együtt gyakran jelentős stressz jellemzi. Ez szükségszerűen olyan körülmé-nyeket teremt, amelyek között nehéz aktív családi életet élni. Szinte természetesnek tűnik, hogy a gyereket vállaló nők a fizetett munkából kénytelenek kevesebbet vállalni, vagy attól távol maradni, míg a családos férfi-munkavállalóknak keve-sebb idejük marad   a családra, a gyerekekre.  

A hazai vállalatoknál – már ahol egyáltalán ilyesmire elszánták magukat – szinte kizárólag a nők számára alakították ki a gyereknevelés terheinek enyhítését szolgáló rugalmasabb munkaidő-megoldásokat. A régebbi EU-tagállamokban azonban már felismerték, hogy a dolgozó anyák és apák közötti esélyegyenlőség megköveteli a családos férfiak magánéleti feladatainak figyelembevételét. Egyre több országban és egyre több vállalatnál hoznak  olyan intézkedéseket, amelyek a férfiak számára is lehetővé teszik a rugalmasabb munkavégzést.

Az International Social Survey Programme (ISSP) átfogó szociológiai kutatássorozata legutóbb megállapította: a magyar társadalom viszonyulása a nők munkavállalásához, illetve a család és a munka összeegyeztetéséhez európai összehasonlításban  túlságosan konzervatívnak tűnik. Tóth Olga, az MTA Szociológiai Intézetének családszociológusa arról számolt be, hogy Magyarországon nem a gazdasági függetlenség vágya miatt, hanem anyagi kényszerűségből vállalnak munkát a családos nők.  A kutatás szerint a fiatal (30 év alatti) nők 63 százaléka gondolja, hogy a férfiaknak a jelenleginél nagyobb részt kellene vállalniuk a házimunkából.

Az úgynevezett időmérleg-kutatások megmutatták, hogy a férfiak általában elvégzik ugyan a „férfias” munkákat (barkácsolás, szerelés stb.), mégis lényegesen kevesebb házimunkát vállalnak, viszont többet utaznak és dolgoznak, mint a nők, akiknek munkavállalása társadalmilag elfogadott ugyan, de a hagyományos nemi szerepekről alkotott képek még mindig erősen hatnak. Ennek köszönhető például, hogy a nők gyakran saját maguk sem engedik, hogy helyettük más (például férjük vagy fizetett alkalmazott) végezze el a háztartási munkákat. A túlnyomó részük mindemellett igényli partnerétől a családi munkában való nagyobb részvételt.