Munkavállalónak és szülőnek lenni – látszólag nemektől független ez a két fogalom, mégis más élethelyzetekre asszociálunk velük kapcsolatban, ha nőkre, és másra, ha férfiakra gondolunk.

© sxc.hu
A Magyarországon mára elterjedt munkakultúrát  hosszú munkaidő, teljesítményorientált-ság, és ezzel együtt gyakran jelentős stressz jellemzi. Ez szükségszerűen olyan körülmé-nyeket teremt, amelyek között nehéz aktív családi életet élni. Szinte természetesnek tűnik, hogy a gyereket vállaló nők a fizetett munkából kénytelenek kevesebbet vállalni, vagy attól távol maradni, míg a családos férfi-munkavállalóknak keve-sebb idejük marad   a családra, a gyerekekre.  

A hazai vállalatoknál – már ahol egyáltalán ilyesmire elszánták magukat – szinte kizárólag a nők számára alakították ki a gyereknevelés terheinek enyhítését szolgáló rugalmasabb munkaidő-megoldásokat. A régebbi EU-tagállamokban azonban már felismerték, hogy a dolgozó anyák és apák közötti esélyegyenlőség megköveteli a családos férfiak magánéleti feladatainak figyelembevételét. Egyre több országban és egyre több vállalatnál hoznak  olyan intézkedéseket, amelyek a férfiak számára is lehetővé teszik a rugalmasabb munkavégzést.

Az International Social Survey Programme (ISSP) átfogó szociológiai kutatássorozata legutóbb megállapította: a magyar társadalom viszonyulása a nők munkavállalásához, illetve a család és a munka összeegyeztetéséhez európai összehasonlításban  túlságosan konzervatívnak tűnik. Tóth Olga, az MTA Szociológiai Intézetének családszociológusa arról számolt be, hogy Magyarországon nem a gazdasági függetlenség vágya miatt, hanem anyagi kényszerűségből vállalnak munkát a családos nők.  A kutatás szerint a fiatal (30 év alatti) nők 63 százaléka gondolja, hogy a férfiaknak a jelenleginél nagyobb részt kellene vállalniuk a házimunkából.

Az úgynevezett időmérleg-kutatások megmutatták, hogy a férfiak általában elvégzik ugyan a „férfias” munkákat (barkácsolás, szerelés stb.), mégis lényegesen kevesebb házimunkát vállalnak, viszont többet utaznak és dolgoznak, mint a nők, akiknek munkavállalása társadalmilag elfogadott ugyan, de a hagyományos nemi szerepekről alkotott képek még mindig erősen hatnak. Ennek köszönhető például, hogy a nők gyakran saját maguk sem engedik, hogy helyettük más (például férjük vagy fizetett alkalmazott) végezze el a háztartási munkákat. A túlnyomó részük mindemellett igényli partnerétől a családi munkában való nagyobb részvételt.

Karrierista apukák: társadalmi elvárás vagy egyéni döntés? - második rész (Oldaltörés)

Bár Magyarországon hagyományos szerepmegosztás jellemzi a munka világát, az anyáknak és az apáknak szinte mindenben egyező jogokat ad a magyarországi gyermekellátási rendszer. Érdemes átgondolni, hogy a munkavállaló férfiaknak miért csupán 1,51 százaléka marad otthon gyermekgondozási segélyen? A férfiak és nők kereseti eltérése közötti aránytalanság nem feltétlenül szolgál kimerítő magyarázattal. Példa erre számos EU-tagállam, ahol a gyerekükkel otthon maradó apák száma növekvő tendenciát mutat, a férfiak és nők között meglévő munkaerő-piaci egyenlőtlenségek ellenére.

A dolgozó apák fokozottabb családi szerepvállalásának magyarázata ezekben az országokban a család-, pontosabban a szülőközpontú szociálpolitikai szemlélet, amelynek lényege a nemek közötti egyenlőség elvének szem előtt tartása. A gyerekvállalással és gondozással kapcsolatos intézkedéseket nem kifejezetten a nőkhöz igazítják, s figyelembe veszik, hogy a férfiak is lehetnek szülők. Már az elnevezések szintjén is jelzik mindezt. Például semleges kifejezést használva szülői szabadságnak hívják a kiskorú gyerekek főállású ellátására igénybe vehető távolléti időt. A gyakorlatban attól működik sikeresen ez az újfajta szemlélet, hogy a szülői szabadság időtartamát szakaszokra osztják, s bizonyos periódusokat kifejezetten csak az egyik gondozó fél (vagy az apa vagy az anya, ha nem egyedülálló szülőkről van szó) vehet igénybe. Izlandon például az összesen kilenc hónapnyi szülői szabadság egyharmadát az anyák, egyharmadát az apák vehetik ki, a fennmaradó három hónapos időtartamot pedig tetszőleges megosztásban használhatják fel. Ha tehát egy izlandi apa úgy dönt, hogy nem marad otthon, akkor az őt megillető három hónap elvész, és a gyereke nem kilenc-, hanem hathónaposan kezdi meg bölcsődei pályafutását.

Azokban a társadalmakban – például nálunk, Magyarországon –, ahol elsődleges elvárás egy férfival szemben, hogy a kenyérkereső szerepét töltse be a családban, az apának leginkább csak a vágy marad, hogy több időt tölthessen gyerekével. Ez azonban ömagában kevés,  és leginkább csak frusztrációt eredményez.  Itt az ideje, hogy az apák ne csak epizódszereplők legyenek gyerekeik mindennapjaiban. Sok múlik a döntéshozókon – a  politikai és vállalati vezetőkön. 

Sáfrány Réka, Süvecz Emese

MONA Alapítvány

hvg.hu Karrier

A sikeres nők vonzóbbak az ambiciózus férfiaknak

Egy nemrégiben készült brit szociológiai kutatás szerint kevésbé vonzóak azok a vállalatok, amelyek nem nyújtanak családbarát szolgáltatásokat férfi alkalmazottaik számára. Az elmúlt harminc évben a munkaerőpiacon megjelenő nők egyre növekvő aránya jelentős társadalmi következményeket von maga után. Ennek egyik korántsem elhanyagolható aspektusa, hogy a nők megosztják hagyományos családi szerepeiket férfi partnerükkel.

hvg.hu Vélemény

Főállásban: apa

Nem láttak maguk körül hasonló példát, mégis, mikor apák lettek, ők vállalták gyerekük mindennapos gondozását. Ilyen, karrierjüket a „járatlan útért” elhagyó férfiakkal beszélgettünk: motivációikról, szerepválasztásukról, a gyerekük gondozása közben szerzett tapasztalataikról, azok magánéletükre és munkájukra gyakorolt hatásairól.

Karrier

Magánélet és szakmai karrier a menedzserszemmel

Multinacionális cégeknél dolgozó vezetőket – egy nőt és egy férfit – kérdeztünk arról, hogy szerintük hogyan oldható meg a magánéleti és szakmai feladatok összeegyeztetése. Női beszélgetőtársunk HR-vezető, egy gyerek édesanyja; férfi interjúalanyunk pedig logisztikai vezető és két gyereke van. Egyrészt saját vállalatukról kérdeztük őket, mit tesz a vezetőség annak érdekében, hogy alkalmazottaik a munkájukon kívül családi feladataiknak is eleget tehessenek. Ugyanakkor a két terület összeegyeztetésének kihívásaira is reflektáltak, saját tapasztalataikon keresztül.

Vélemény

A gyereknevelés nem tesz rosszat a karriernek

Fontosabb szerephez jutni a gyerekük életében, és több időt tölteni velük – ezt szeretnék elérni az apák közül sokan; azok is, akik ma sokkal inkább részt vesznek a gyerekük mindennapjaiban, és jóval több időt szakítanak rájuk, mint annak idején a saját apjuk.