Bíber, a gárda, a pécsi kutatók és a cigányság - interjú

Bíber József Tibor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke a „cigánybűnözés genetikai gyökereiről” beszélt Tatárszentgyörgyön a gárdistáknak. Az esemény Sólyom László államfő szerint kifejezetten cigányellenes tüntetés volt. Interjú a civilben magyar-történelem szakos tanárral, akinek cigány tanítványai is vannak egy szolnoki egészségügyi szakiskolában, és akiket állítása szerint kedvel, ezért eltitkolja előttük a nézeteit.

hvg.hu: Hol kezdte politikai pályáját?

Bíber József Tibor: Először a MIÉP-ben politizáltam, 2001-ben. Csurka István pártjában gyorsan jutottam előre, félévi tagság után lettem Szolnokon a párt városi elnöke, egy hónap múlva már megyei elnök voltam. 2002 tavaszán, a MIÉP parlamentből való kiesése és egy sikertelen önkormányzati választás után levontam a következtetést, hogy Csurka Istvánnal nem lehet eredményt elérni. Csurka számos hibát követett el 2002 tavaszán, de ezek közül a legnagyobb az volt, amikor bejelentette, hogy a párt száz képviselőjelöltjét visszalépteti a FIDESZ javára. Néhány társammal együtt kiléptünk, és új pártot alapítottuk a nemzeti radikalizmus képviseletére. Először a Nemzeti Front nevű szervezetben politizáltam, aztán 2003 nyarától felvettem a kapcsolatot a Jobbikkal.

hvg.hu: A nemzeti radikalizmus újabban egyre élesebb bírálatot fogalmaz meg a FIDESZ-szel szemben, miközben a média egy része a két pártot szövetségesnek tekinti. Mi a kritikájuk lényege?

B. J. T.: A FIDESZ néppárt, míg a Jobbik a nemzeti radikalizmus eszméit képviseli. A mi törekvéseinket és értékeinket ők nem vállalják fel.

hvg.hu: A Jobbik által létrehozott Magyar Gárdától a FIDESZ igyekszik elhatárolódni. Talán úgy gondolják, hogy a cigánybűnözés problémájának tematizálásával a Jobbik olyan ingoványos terepre tévedt, ahová nem akarják követni.

B. J. T.: Ha most a december 9-ei, tatárszentgyörgyi beszédemre gondol, közölnöm kell, hogy azt mindenki félreértette. Kiragadtak belőle néhány mondatot, azzal a céllal, hogy lejárassanak bennünket. Beszédemben egy tanulmányból idéztem, melyet 1994-ben publikáltak a pécsi Janus Pannonius Egyetem kutatói. Az interneten is hozzáférhető a tanulmány, melynek címe „Romológiai alapismeretek”. A bölcsészettudományi karon, a pedagógiai tanszéken készült, huszonnégy Baranya megyei cigány család vizsgálata alapján. A kutatók úgy találták, hogy huszonnégy cigány családból tizenötben fordult elő vérfertőző kapcsolat a tagok között és minden negyedik gyermek testi vagy szellemi fogyatékos volt.

hvg.hu: Meglehetősen perverz gondolkodásmódra vall összekapcsolni az állítólagos vérfertőzést és a fogyatékosokat a bűnözéssel. Egyoldalúan, rasszista logika szerint interpretált valódi adatokat, miközben Ön vádolja az ellenfeleit azzal, hogy kiforgatták a szavait.

B. J. T.: A tanulmányban szerepel, hogy e családokban „visszaadják az államnak” a fogyatékosokat, akiket a saját fajtájuk gyötör, majd „használ fel mindenféle célra”, így lopásra is. E tendenciákat felerősíti, hogy a cigányok iskolázottsága rendkívül alacsony szintű, sok közöttük a szellemileg elmaradott, sőt, az analfabéta is.

hvg.hu: Bármilyen riasztóak egyes adatok, demagóg, uszító módon interpretálja őket. És olyan következtetésekre jut, mellyel senki, aki felelősen gondolkodik, nem érthet egyet.

B. J. T.: Elutasítom, hogy belekössenek a szavaimba. Közleményemben is olyan megszorító megfogalmazásokat alkalmazok és feltételes módot használok, amely kizárja, hogy a véleményem valamennyi cigányra vonatkozzon. Az első bekezdésben szó szerint a következőt állítom: „A cigányságnak vérfertőzés útján degenerálódó, ősközösségi szintű szubkultúrában élő rétege termeli ki magából a cigány bűnözés egy részét, amelyben a vérfertőzésből származó, majd a bűn útjára lépő utódok esetében a genetika is szerepet játszhat.” Magyar szakos tanárként állítom, hogy ebbe az állításomba nem lehet belekötni, nem is jelentett fel érte senki.