Sipos József © Végel Dániel

Sipos József: A március 9-i népszavazáson az MSZP és az SZDSZ, és maga a szociálliberális kormány súlyos politikai vereséget szenvedett. Ezzel minden baloldalinak őszintén szembe kell néznie, máskülönben nem tudjuk levonni a szükséges tanulságokat. Az MSZP és a kormány malmai azonban lassan őröltek.

A szombati pártértekezletre annyi feszültség halmozódott fel az MSZP tagságában, tagozataiban, platformjaiban és ennek következtében már a vezető testületekben is, hogy a miniszterelnök-pártelnöknek egyetlen lehetséges útja maradt: az előre menekülés. Egyrészt beismerte az általa és az MSZP-vezetés által 2006 tavasza óta elkövetett legsúlyosabb hibákat, másrészt a társadalmi és a párton belüli elvárásoknak is engedve, támadta az SZDSZ „reformblabláját". Beszédével ismét maga mellé állította a jelenlévők többségét. Pedig nem volt kellően összeszedett: a kelleténél többet foglalkozott az ellenzékkel, a koalíciós partner, az értelmiségiek és a sajtó bírálatával. Ezzel is igyekezett kisebbíteni saját és az MSZP vezető testületeinek a politikai felelősségét. Nem tudott új programot adni, csupán a pénztártörvénnyel kapcsolatos vita lezárását szorgalmazta.

hvg.hu: A mostani válságból merre vezetnek az utak? Mi segítené a kibontakozást?

S.J.: Csakis a koalíciós szerződés teljes újratárgyalása jelenthet kiutat. Még mindig ez a rövidebb és hatékonyabb útja a kormányválság megoldásának. Ehhez azonban az SZDSZ vezetőinek be kell látniuk, az általuk eddig erőltetett neoliberális reformpolitikához nincs elég társadalmi támogatás. Ez persze 2006 szeptemberétől látszott, csak a kormánykoalíció pártjai ezt nem akarták tudomásul venni.

A koalíciós tárgyalásokon az egészségügyi és a pénztártörvényen túl, az MSZP vezetőinek meg kell értetniük az SZDSZ mögött álló gazdasági és politikai elittel, hogy az esetleges új koalíciós megállapodásban már baloldali társadalompolitikai koncepciónak kell érvényesülnie. Ugyanis csak ezzel lehet - esetleg - visszaszerezni a Fidesztől az ideológiai és politikai kezdeményezést. Ha ezt az SZDSZ jelenlegi vezetése nem érti meg, akkor az MSZP-nek vállalnia kell az egyáltalán nem könnyű kisebbségi kormányzást. Akkor viszont olyan szakembereket kell az SZDSZ-es miniszterek és államtitkárok helyére felkérni, akiknek a bel- és külpolitikai elismertsége jelentős, akiknek van tekintélyük. Ahogyan Lengyel László a március 29-i Népszabadságban írta: „politikai kormány szakértőkkel” - ez a túlélés lehetősége! „Új programmal és szereposztással.” És mindennek nem a lejáratott reformok folytatását kell előtérbe állítani, hanem a politikai és a társadalmi konszolidációt, amivel párhuzamosan lehet csak folytatni  a pénzügyi és gazdasági stabilizációt. Ez a menetrend ajánlható az új koalíciós vagy kisebbségi kormánynak is.

hvg.hu: Ilyen jelentős politikai irányváltás mellett Gyurcsány még a helyén maradhat? Hiszen személye és a neoliberális program szinte elválaszthatatlanok.

S.J.: Az MSZP vezetésének és Gyurcsány Ferencnek vállalnia kell a koalíció új alapokra helyezését, ha ez nem megy, a kisebbségi kormányzást. A március 9-i népszavazás után és a pénztártörvényről készülő újabb népszavazás fenyegetésétől kísérve - a kormánnyal és az MSZP-vel szembeni tömeges társadalmi elégedetlenség közepette - a szocialista párt már nem vállalhatja fel a neoliberális gazdaság- és szociálpolitikát. Az csak tovább növelné a párt eddig soha nem tapasztalt társadalmi elutasítottságát. Már a jelenlegi mélypontról is szinte lehetetlennek látszik a visszakapaszkodás. Ha ezeket a lépéseket a következő hónapokban Gyurcsány Ferenc nem tudja megtenni, akkor az MSZP nem marad Gyurcsány pártja. Igazából eddig sem csak az ő pártja volt. Az MSZP a platformok és a tagozatok pártja, tehát sokféle baloldali erőt integrál, még mai, legyengült állapotában is. Ezek az erők képesek arra, hogy nagy veszély esetén összefogjanak, vagy legalább összejátsszanak, és a párton belüli erőviszonyokat megváltoztassák. Ne feledjük, az MSZP Gyurcsány nélkül is létezni fog.

hvg.hu: Kinek van politikai és gazdasági programja a szocialista politikusok között?

S.J.: Az MSZP politikusai közül nem ismerek olyat, akinek koherens gazdasági és politikai programja lenne. Mindenesetre egy ilyen program elvi alapvetésének tekintem Gazsó Ferenc rendszerkorrekciós téziseit. Ő elutasítja az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás piacosítását, helyette állami és önkormányzati úton kívánja e rendszereket rendbe tenni, hatékonyságukat növelni. E tézisekről 2007 tavaszán a Népszava hasábjain Szili Katalin kezdeményezésére két hónapos vita bontakozott ki, melyet sok baloldali értelmiségi támogatott. E vita alapján az elmúlt évben - szakértők bevonásával - ki lehetett volna dolgozni egy új baloldali gazdasági, társadalmi és politikai programot. Ez azonban a kormánykoalíción belüli erőviszonyok miatt - sajnos - elmaradt. A mostani politikai válság új helyzetet teremtett. A kényszer hatására, a már meglévő elemek beépítésével akár egy-két hónap alatt össze lehetne rakni az új kormányprogramot.

hvg.hu: A Társadalompolitikai Tagozat régóta szorgalmazza a kormányfői-pártelnöki poszt szétválasztását. A jelenlegi helyzetben van ennek egyáltalán esélye?

S.J.: Az MSZP Társadalompolitikai Tagozataként március 25-i levelében, amelyet a párt elnökségéhez és választmányához írtunk, többek között felvetettük, hogy a koalíciós kormányzás közepette - pártpolitikai szempontból is - kifejezetten hátrányos a pártelnöki és a kormányfői pozíció egyben tartása, ezért szükség lenne a két stratégiai pozíció elválasztására. Erre a felvetésre még nem kaptunk választ. Fogadjuk el, hogy most a kormány- és koalíciós válságot kell megoldani. Amint a helyzet rendeződik, a szervezendő rendkívüli pártkongresszusnak kell majd döntenie az MSZP új elnökségének a megválasztásáról, egyben a két pozíció szétválasztásáról. Az új elnök és elnökség megválasztásánál a leglényegesebb szempont, hogy az MSZP új vezetősége ne fonódjon össze a kormányzati pozíciókkal. Csak így van esély a kormányzati munka politikai ellenőrzésére. Ezt az elvet megyei és városi szinteken is érvényesíteni kell. Az adott belpolitikai helyzetben olyan vezetőkre van szükség, akik szuverén és erős egyéniségek, akiknek morális tartásuk van, akik múltjukat tekintve kikezdhetetlenek. Az MSZP csak velük lehet újra a hazai progresszió vezető ereje

Dalmáth Lajos