Gulyás Attilának, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) elnökhelyettesének józan érvelése valóságos ellensúlyt képez azzal a kapkodással, koncepciótlan magyarázkodással szemben, ami a Városházáról, illetve a kormány házatájáról érkezik. Ha a főváros nem talál megnyugtató megoldást a BKV anyagi gondjaira, a szakszervezetek többnapos sztrájk meghirdetését sem zárják ki. Így akarják elejét venni a további elbocsátásoknak, telephelybezárásoknak, a munkakörülmények rosszabbodásának. A BKV vezetésével kedden tárgyalnak, csak ezután döntenek a sztrájk esetleges folytatásáról.



Elhagyott megálló sztrájk idején.
© Stiller Ákos
Az április 18.-i sztrájk nyomán felgyorsultak az események. Egy nappal később, szombaton Demszky Gábor és két helyettese találkozott három minisztérium államtitkárával: Keller Lászlóval (PÜM), Dióssy Gáborral, (GKM) és Újhelyi Istvánnal, (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisz-térium), továbbá a BKV vezetőivel. Döntés született, 10-12 milliárd forint rendkívüli segélyt adnak a BKV-nak, hogy kijöjjön az adósságspirálból. A pénz előfinanszírozás, levonják majd a BKV-nak járó állami támogatás végösszegéből. Korábban a miniszterelnök még azt mondta, hogy Budapestnek egyedül kell megoldania problémáit. Az MDF fővárosi frakciója nem ért egyet azzal, hogy a főváros előrehozza a BKV támogatását – szerintük ugyanis nincs vezetője, menedzsmentje, de még középtávú koncepciója sem a cégnek. 

A BKV Zrt-ről tudjuk, hogy óriási deficitet termel, adóssága meghaladja a nyolcvan milliárd forintot, finanszírozása megoldatlan, veszteségeit a megszorításokra kényszerített állami költségvetés egyre kevésbé hajlandó fedezni. Költségvetése mintegy 116 milliárd forintot tesz ki, ebből 32 milliárd forint az állam normatív támogatása, melyhez még 18,5 milliárd forint járul a büdzséből, mégpedig 15 milliárd a veszteség pótlására és 3,5 milliárd beruházásokra. A fővárosi önkormányzat alig 10 milliárddal járul hozzá a műszaki fejlesztéshez, a fennmaradó összeget, körülbelül 45 milliárdot, a vállalat a jegyek és a bérletek eladásából fedezi. De a finanszírozás ebben a formában elégtelen, a veszteség állandóan újratermelődik. A BKV ezt úgy próbálja ellensúlyozni, hogy ritkítja a járatokat, a teljesítményt csökkenti, folytatja a leépítéseket és elbocsátásokat, rontva szolgáltatásainak színvonalát, már-már a cég működőképességét sodorja veszélybe. Ugyanakkor a vállalatvezetés két kézzel szórta a tíz- és százmilliókat különböző tanácsadó cégeknek, hatalmas összegű prémiumokat és végkielégítéseket fizetett a távozó menedzsereknek.

Éppen a fővárosi tömegközlekedés országos politikai jelentősége miatt alakult úgy a BKV finanszírozása az elmúlt másfél évtizedben, hogy az állam magára vállalta a fenntartás költségeit, és főváros, csekély mértékben, csak a fejlesztésekhez járul hozzá. Demszky Gábor joggal hivatkozik az eddigi gyakorlatra, illetve a különböző kormányokkal kötött megállapodásaira: az állam kötelezettséget vállalt a BKV veszteségeinek folyamatos fedezésére, annak fejében, hogy a büdzsé igényt tart a legfejlettebb magyarországi régió, a főváros lakóinak személyi jövedelemadójának zömére.

A főváros azt javasolta a kormány képviselőinek - számolt be erről Demszky, - hogy az infláció mértékével visszamenőlegesen emelje meg a 32 milliárdos normatív támogatást. A BKV-nak ugyanis további 5-6 milliárd forintra volna szüksége a műszaki színvonal fenntartásához és 5-6 milliárd a fejlesztésekre (Az utóbbi illetően Demszky jelezte, autóbuszokat kellene vásárolni, „társfinanszírozásban” a kormányzattal). Cserébe a Fővárosi Közgyűlés vállalná, hogy saját 10 milliárdos támogatása is inflációkövető lesz, azaz emelkedne,  az infláció mértékének megfelelően. A különbözetet fővárosi vagyontárgyak eladásából fedeznék – mondta a főpolgármester, de nem részletezte, milyen vagyontárgyakra gondolt. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: ha az állam nem vonná el a fővárosi polgárok személyi jövedelemadójának oroszlánrészét, akkor több maradna az önkormányzatnál a BKV támogatására.

Keller László és Újhelyi István Demszky felvetéseit helyből elutasították. Keller szerint ezekre nincs lehetőség, de ha lenne, a kormánynak akkor sem állna szándékában a támogatás visszamenőleges emelése. Az államtitkár szólt arról is, hogy a konvergenciaprogramba nem fér bele a BKV-nak nyújtott normatív támogatás növelése. Újhelyi István szerint a költségvetésben csak átcsoportosításra van lehetőség, többletforrást nem tudnak biztosítani. A politikus az egyeztetés után hangsúlyozta: nem támogatja hogy kivételt tegyenek a budapesti tömegközlekedéssel, azaz ezt a problémát átfogóan, országos szinten kell megoldani.

A szombati tárgyalásokról kiadott közleménybe érdekes mondat került bele: „a továbbiakban tisztázni kell, … milyen viszonyban van a költségvetésben rögzített árkiegészítés az ingyenes és kedvezményes szolgáltatás igénybevételével.” Ez arra utal, hogy felülvizsgálhatják az idős emberek kedvezményes illetve ingyenes utazása fenntartásának lehetőségét. Pedig a lakótelepeken, a városközponttól viszonylag távol, Káposztásmegyeren, Újpalotán, Kispesten, Kőbányán, Békásmegyeren stb. élő budapesti nyugdíjasok alkotják az MSZP egyik legfontosabb szavazóbázisát. A tömeges ingyenes utazás megszüntetése azzal a veszéllyel jár, hogy lemorzsolódik a szocialistákhoz húzó nyugdíjas tömeg egy része, 2010-ben nem fog az MSZP-re szavazni. Ugyanakkor a kormánynak azt is figyelembe kell venni, hogy az állami költségvetés nem képes fedezni a BKV részben emiatt is újratermelődő, évi több tízmilliárdos veszteségét.

Megoldatlan a finanszírozás (Oldaltörés)


Más európai nagyvárosokban általában az a gyakorlat, hogy önkormányzatok állják saját forrásaikból a költségek egyharmadát, másik harmad származik az állami támogatásból, harmadik pedig a mentjegyek és bérletek eladásából. Ahhoz azonban, hogy a BKV gazdálkodása „EU-konform” legyen, rendet kellene teremteni például a parkolási díjakból származó bevételek elosztása körül. Ismeretes, hogy a különböző parkolási társaságok bevételei részben rosszul hasznosulnak, részben pedig a kerületeknél maradnak. (Londonban, Stockholmban, és más európai nagyvárosokban ezeket a tekintélyes összegeket, - a belvárosba behajtó autósoktól szedett dugódíjjal, és a kamionokra kivetett illetékkel együtt, - a tömegközlekedés céljaira fordítják.) Sokan tartják úgy, hogy a sorozatos korrupciós botrányaikról és áttekinthetetlen gazdálkodásukról elhíresült parkolási társaságok bevételeiből jut a titkos pártkasszákba is.

Ahhoz persze aligha fér kétség, hogy ha Demszky ugyanolyan elszántan ragaszkodott volna a BKV rendbetételéhez, mint a számtalan tekintetben problematikus négyes metró építésének megkezdéséhez, ma már szilárd anyagi alapokon nyugodna a fővárosi tömegközlekedés. De éppen ő fosztotta meg hatáskörétől, és váltotta le Atkári János polgármester-helyettest, aki hivatali ideje alatt többször javasolta - hiába, – hogy dolgozzanak ki programot a BKV pénzügyi helyzetének rendezésére és hosszú távú megoldására.

Egyik lyukat próbál betömni a másikkal mind az állami költségvetés, mind pedig a főváros. Egyelőre bizonytalan a BKV jövője, megoldatlan hosszabb távú finanszírozása, Ennek tudatában, a szakszervezetek továbbra is fenntartják a sztrájkfenyegetést. Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője, miután megismerte Keller László és Demszky Gábor közös nyilatkozatát, az MTI-nek szombaton elmondta: ha a tulajdonos, azaz az Önkormányzat nem rendezi a BKV Zrt. finanszírozási problémáit, akkor készek a többnapos munkabeszüntetésre is.

Ahogy az MSZP-SZDSZ koalíció évekig tagadásban volt, elhallgatta a költségvetés katasztrofális helyzetét, a kormány ugyanígy nem vett tudomást – Demszkyvel együtt – arról, micsoda csőd fenyegeti Budapest közlekedését. A munkabeszüntetés megismétlődése egyelőre valószínűnek tűnik. De talán végre megértik „odafenn”, hogy megbosszulja magát, ha fejüket a homokba dugva, nem hajlandók szembenézni a főváros tömegközlekedésének akut problémáival.

Pelle János

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!